Dörzsölhetik a tenyerüket a magyar vásárlók: óriási változás jöhet a hazai kereskedelemben

Pénzcentrum: Az e-kereskedelem a pandémiás időszak kevés nyertese közül egyértelműen az egyik legnagyobb volt, mint hazánkban, mind nemzetközi szinten. A számokban ez pontosan mit jelent? Hány százalékkal nőttek ennek a szektornak a bevételei?Országos szinten nagyságrendileg hány új szereplő lépett be a piacra?

Peter Menky: A járvány hatására a magyarországi online vásárlók száma éves szinten 11 százalékponttal, 54,5 százalékról 65,7 százalékra nőtt. Összehasonlításképp a COVID előtt 2-4 százalékpont közötti emelkedés volt megfigyelhető. A teljes e-kereskedelmi szektor bevétele 2020-ban 1,3 milliárd dollárról 1,8 milliárd dollárra nőtt, 2021-ben pedig 2,4 milliárd dollárt hozott. A tavalyi évben az Ukrajnában zajló háború hatására lelassult a gazdaság, ezzel az e-kereskedelem növekedése is az azt megelőző évhez képest 12,5 százalékkal mérséklődött.  A legnagyobb hazai szereplő továbbra is az eMAG maradt.

Mi pörgeti a járványhelyzet lecsengése óta továbbra is az online kereskedelmet? A vásárlók megszokták a kényelmet, vagy valami más (is) áll a háttérben?

Az e-kereskedelem mozgatórugója az online webáruházak vásárlóközpontú szemlélete: minél szélesebb a kínálat és jobb a szolgáltatás minősége, annál szívesebben vásárolnak az emberek online. A múltban a vásárlás egyfajta mindennapos szokás volt. A járvány azonban többeket arra késztetett, hogy online kezdjenek vásárolni. A fogyasztók szépen lassan rájöttek, hogy a webshopok használata nem nehéz, hozzászoktak és alkalmazkodtak, s ez a vevői bázis növekedésén is megfigyelhető. Ráadásul az emberek olyan termékeket is elkezdtek online megrendelni, amelyeket korábban csak személyesen vásároltak meg, ez pedig tovább fokozta a keresletet.

Mi a logisztikai szolgáltatók szerepe a cégek, az online kereskedelembe való betörésében, átállásában?

A házhoz szállítás az e-kereskedelem egyik kulcsfontosságú eleme a vásárlók szempontjából, amelyben kiemelt szerepet játszanak a logisztikai szolgáltatók. Bizonyított tény, hogy az érdeklődők elhagyják a webáruházat, ha nincs gyors kiszállítást garantáló opció, illetve ha nem választhatják ki a kiszállítás pontos időpontját. A vásárlók közvetlenül a logisztikai vállalat munkatársával találkoznak a rendelés átvételekor, ő képviseli a webáruházat a megrendelő számára, ezért különösen fontos minőségi, gyors, pontos és kényelmes szolgáltatást nyújtani számukra. A klasszikus futárcégek ezt nem tudják biztosítani. Ezért is tartjuk a DODO-t inkább technológiai, mintsem hagyományos logisztikai vállalatnak. Az utolsó kilométeres kiszállítás a szakterületünk, és arra törekszünk, hogy a webáruházak vásárlóinak gyors, pontos, fenntartható és kényelmes aznapi kiszállítást nyújtsunk.

Nagyságrendileg mekkora költségvonzattal kell, hogy számoljon egy KKV, illetőleg egy nagyobb, mondjuk a COOP-hoz, vagy a Reál-hoz hasonló méretű FMCG, ha 2023-ban szeretne betörni az online kereskedelembe is?

Egy webáruház költségeit több tényező, elsősorban a kereskedő elvárásai határozzák meg. Egy alapszintű online bolt bérlésének költségei kis- és középvállalkozások esetén 700 eurótól indulnak havonta, ám lehetőségük van akár felkérni egy erre szakosodott vállalkozót, aki nulláról felépíti a webáruházat. A nagyobb vállalatok általában saját webshopot fejlesztenek, amelynek költségei nagyon egyediek, de egy professzionális, első osztályú felület több tíz- vagy akár százezer euróba is kerülhet.

Lassan elérheti az e-kereskedelemben lévő potenciál a csúcsértéket? Hova lehet ezen a területen még fejlődni egy olyan cégnek, aki jelenleg is fontos szereplő a piacon?

Az e-kereskedelem térnyerése folyamatos. Jelenleg a trend azt mutatja, hogy az online piacterek fejlődési üteme túlszárnyalja az e-kereskedelem egészének növekedését. Ázsiában már nagy népszerűségnek örvend a „közösségi vásárlás”, vagyis a közösségi oldalakon történő vásárlás – ez az irány várhatóan Európában is megjelenik a következő években, természetesen nem ugyanakkora mértékben, de számolhatunk vele. A nagyobb e-kereskedelmi szereplőknek érdemes az egyesült államokbeli vagy ázsiai trendeket tanulmányoznia, és olyan új kereskedelmi csatornákat keresnie, mint a piacterek vagy a közösségi vásárlás. Bevételeiket új források bevonásával is növelhetik, többek közt olyan hozzáadott szolgáltatásokkal, mint a kiterjesztett garancia, a nulla százalékos hitel, vagy az indoklás nélküli visszaküldés lehetősége. Azzal nem lehet melléfogni, ha a kereskedő a vásárlókra összpontosít, és őket célozza a szolgáltatásban eszközölt fejlesztésekkel. A vevő az ilyen plusz élmények miatt marad hűséges, és nem pártol át egyszeri akciók miatt a konkurenciához.

Hogy áll most a magyar online kereskedelem fejlettsége a régió, illetve a kontinens más országaihoz képest?

Magyarországon hasonló trendek figyelhetők meg az e-kereskedelem terén, mint a régió más országaiban, Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában. A mintázat ugyanaz – a járvány fellendülést, a 2022-es év pedig kétszámjegyű visszaesést hozott. A GDP-ben látható arányokat tekintve Magyarországon az e-kereskedelem 3,5 százalék körüli részesedéssel bír, amely átlagosnak tekinthető. A legfejlettebb európai országoknál ez az arány 7-11 százalék közötti, a legrosszabb érték pedig 1 százalék alatt van.

Hozhat valami a közeljövőben a járvány alattihoz hasonló boomot ezen a területen?

Amennyiben nem történik valamilyen váratlan esemény, akkor nem számíthatunk hasonlóra. Személy szerint egyenletes fejlődést várok, amelynek ütemét a makrogazdaság alakulása befolyásolja. Az infláció mérséklődésével és a gazdaság stabilizálódásával az emberek egyre kevésbé aggódnak majd, a háztartások költései ösztönözni fogják a keresletet, mindez pedig garantáltan pozitív hatással lesz az e-kereskedelemre.