Összecsaptak a viharok az ország felett: küszöbön a válság, több kemény évre készülhetnek a magyarok

Tóth Tibor, A Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára a JVSZ 2022-es Makro Konferenciáján hazánk makrogazdasági helyzetéről tartott átfogó előadást. Az államtitkár az idei eredmények bemutatásával kezdte prezentációját. Ismertette, hogy a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben is kitartott és a GDP növekedése az év végén is 4 százalék körül alakulhat.

Az államtitkár szerint nagy eredmény, hogy a romló külső környezet ellenére is kitartott a rekordmagas foglalkoztatottság. Hazánk a beruházási rátát tekintve is az EU élmezőnyében maradt – folytatta Tóth Tibor.  A romló nemzetközi kilátások ellenére a hitelminősítők továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában tartották Magyarországot. A pozitív eredmények ellenére persze benne vagyunk egy olyan helyzetben, ami alapvető problémákat hozhat a felszínre – ismerte el ezután a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Az egyik legégetőbb probléma, hogy az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte az európai gazdaságokat. Magyarország elhelyezkedése az államadósság skálán kedvezőbb, mint az EU-s átlag. Eladósodottságunk „csak” 77-78 százalék a 90 közeli uniós trendekkel szemben – ismertette Tóth Tibor.

A háború kitérésnek következménye az is, hogy a konjunktúra kilátások hónapról hónapra romlanak.  2023-ra az egész EU-t, sőt az eurózónát tekintve is elképzelhető a recesszió. Erre a helyzetre reagálnia kell minden Európai Uniós országának. Minden ország eltérő módon igyekszik megoldani a krízist.

Nyilván az energia áll a válság középpontjában, mind Oroszország, mind pedig Ukrajna komoly részesedéssel bír ugyanis számos kulcsfontosságú nyersanyag tekintetében. 2022 márciusa óta pedig ezen energiahordozók árai ugrásszerű növekedést produkáltak, legyen szó a gáz, az olaj, vagy a villamosenergia áráról, ez pedig nem csak az egyes háztartások, hanem az egész ország fizetőképességére nagy hatással bír – folytatta az államtitkár. 

A forint árfolyam gyengülésének legfőbb oka a fizetési mérleg változása, amire pedig az energiaszámlák drasztikus kihatással vannak. Ez a függőségi helyzet tehát, amit az energiaválság okoz makroszinten is kezelendő helyzet.

Emiatt van az is, hogy számos ország rövidtávú energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be. Például Németországban és Spanyolországban is a hazánkéhoz hasonló szabályozásokat vezettek be. Ilyen a középületekben bevezetett korlát, ami szerint ezekben az országokban maximum 19, míg Magyarországon csak 18 fokig lehet felfűteni az ilyen intézmények épületeit.

Középtávú teendőink közé tartoznak most az energiahatékonysági beruházások. A megfelelően szigetelt családi házak aránya például (ahogy a Pénzcentrum korábban egy 2020-as felmérés alapján megírta) mindössze 20 százalék, szemben például az Ausztriában mért 80 százalékkal. De a megtakarítások ösztönzése szintén fontos lépés lehet a fogyasztói árakra nehezedő nyomás mérséklésére.

Mi a minisztériumban úgy látjuk, hogy az idei és a 2023-as év lesz a legnehezebb és 2023 vége, vagy a 2024-es év eleje lehet, amikor visszatérünk a covid előtti növekedési pályára. Az inflációs csúcs továbbra is az idei év végére várható, ekkor az általános drágulás akár a 20 százalékot is megközelítheti. A külső egyensúly javulása ezután nagyrészt a fiskális hiány mérséklődésével fog bekövetkezni – ismertette a Pénzügyminisztérium várakozásait Tóth Tibor.

Van aki méginkább borúlátó

Az államtitkárt Dr. Török Zoltán ahétfő délután tartott makrogazdasági konferencián, méginkább borúlátó képet festve a magyar gazdaság jövőjéről. A Raiffeisen Bank vezető elemzője arról beszélt, hogy egy energiaválságba rohan bele mind Magyarország, mind pedig a teljes Európai Unió, a szakértő szerint azonban a válság nem lesz hosszú.

Európa energiafüggősége sajnos az elmúlt 20 évben nem sokat változott, sőt a pici változás, ami történt éppen az energiafüggőség növekedésének irányában mutatott. Az orosz forrásból érkező energia kőolajból 26,9, a szenet tekintve 46,7 százalék, a földgáz esetében pedig 41,1 százalékát teszi kis a teljes EU-s importnak – ismertette a probléma súlyosságát Dr. Török Zoltán. Magyarországnak annyi szerencséje van, hogy a Déli Áramlatnak hála kőolajellátásunk kevésbé függ az oroszok fő zsarolási potenciálját jelentő Északi Áramlattól – tette hozzá.

Az európai szankciók nem csak az ellátást nehezítik, de az energiaforrások árára is kihatottak. A kőolaj árában szerencsére már kezdik megnyugodni a piac, de a háborút megelőző időszakhoz képest továbbra is a nyolcszorosa

– árulta el a szakértő.

Az elektromos áram napi átlagára már a poszt-covid utáni gazdasági fellendülést alatt elkezdett növekedni, tehát az energiaválság nem a háborúval és nem is a szankciókkal kezdődött. Ez is igazolja, hogy függetlenül attól, hogy a szankciókról mit gondolunk, Oroszországra bízni Európa energiaellátását nagyon veszélyes dolog – véli Dr. Török Zoltán.

Nagyon sok olyan vállalkozás lesz, ami nem fogja tudni a jelenlegi energiaárakat. Nagyon sokan fogják lehúzni a rolót. Sokan fognak úgy dönteni, hogy többet nem termelnek. Hogy időszakosan, vagy véglegesen, az már egyéni szinten dől el, de utóbbira is sok példa lesz – festett borús képet a jövőnkről az elemző.

Az a kockázati felár, ami a jelenlegi európai földgázárakban van vélhetően jövőre már mérséklődni tud. A mi előrejelzésünk szerint ezért egy fokozatos megnyugvás fog kezdődni a jövő év második felében.  A mi előrejelzésünk szerint 1 százalék körül alakulhat jövőre a hazánk gazdasági fellendülése – tette hozzá.

Egy hasonló fejlettségi szintű országhoz képest egyébként nagy hazánk államadóssága, illetve a jelenlegi kamatszinthez is. Ilyen körülmények között finanszírozni az államadósságot ugyanis hamar tehet. Szerintünk az infláció a jövő év első felében tetőzhet – tette hozzá.  Ami a forint árfolyamát illeti, van még egy fontos kockázati tényező, mégpedig az EU-s pénzek ügye. Én nem számítok erősebb forintárfolyamra előre nézve – árulta el várakozásait Dr. Török Zoltán.