Hiába tárolják le a gázt, az árak egyre csak elszabadulnak: nem látni, hol a vége

Mindezek miatt pénteken délután a holland gáztőzsdén a következő hónapok kontraktusainak ára 320-330 euró/MWh óra körül ragadt, ami extrém magasságot jelent, noha a csaknem tele lévő orosz tárolók alapot adhatnának azon várakozásnak, hogy akkor majd elkezdi ősztől megnövelt ütemben Európába pumpálni Oroszország a gázszállításokat.

Ehhez képest inkább az ellenkezőjére tett utalást múlt héten a Gazprom, majd bejelentette az Északi Áramlat 1-en a háromnaposra ígért karbantartást, most pedig arról érkezett hír, hogy nagy mennyiségben fáklyázza el a feltehetően Németországba szánt gázt az említett vezetékpár orosz betáplálási pontján a cég.

A gázkínálati oldal szűkössége és az áramhálózat stabilizálási igénye tehát együtt hajtja felfelé a gázárakat, illetve velük együtt az áramárakat is, amire jó példa, hogy ma a jövő első negyedévi német zsinóráram ára 11%-kal kerek 1000 euróra szárnyalt, az egész éves terméké pedig 2%-kal 795 euróra, míg a francia második negyedévi zsinóráram ára 15,5%-kal 635 euróra ugrott, ami ennek a kontraktusnak az eddigi történelmi csúcsát jelenti.

A fentiek kapcsán lényeges, hogy ma Emmanuel Macron francia elnök Algériában járva azt hangsúlyozta, a velük között gázmegállapodás nem alapvető fontosságú, amivel azt igyekezett üzenni, hogy a téli francia energiaellátási helyzet egyébként is biztosított. Közben a lengyel és a szlovák miniszterelnök ma egy közös sajtótájékoztatón hivatalosan átadta az elkészült a lengyel-szlovák gázvezetéket és így a norvég cseppfolyósított gáz (LNG) Lengyelországon keresztül Szlovákiába is el tud jutni, onnan pedig további országokba, így ez európai szinten is jelentős lépés.

Az európai gáztárolók 78,3%-os összesített töltöttsége egyébként az orosznál alacsonyabb, de közben már majdnem eléri a kötelező gáztároló feltöltési rendeletben október 1-re minimálisan meghatározott 80%-os rátát. Ez tehát elvileg bizakodásra adna okot, de az elmúlt években folyamatos és magas kapacitású orosz szállítások mellett esett le az európai tárolók együttes töltöttségi szintje a tavasz végére 30-35%-ig, míg erre idén nem sok esély mutatkozik az oroszok hozzáállása miatt, éppen ezért bizonytalan, hogy a tél második felét egyes országok hogyan tudják majd kihúzni. Ezt üzente a német gáztárolói kilátásokat elemző cikkünk is, illetve erre mutatott rá a Fitch tegnap kiadott nyugat-európai gázpiaci jelentése is.

Nem véletlen, hogy például Németországban minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy novemberre 95%-ra felt tuják tölteni a gáztárolókat és míg a múlt héten ezt nem tartotta lehetségesnek a hálózati szövetség elnöke, egy minapi interjúban már inkább azt sugallta Klaus Müller, hogy ez a cél is összejöhet. A német Spiegelnek pedig tegnap már azt mondta:

A gázfogyasztás csökkenése az iparban azt mutatja, hogy sikerül elhárítani a gázvészhelyzetet. Bármilyen fájdalmasak is a rendkívül magas árak és a gázmegtakarítás, a valódi gázhiány még nehezebb lenne.

Magyarul: a német ipar olyan durván fogja vissza a fogyasztását az elképesztően magas árak mellett (állnak le az üzemek/fogják vissza a termelést), hogy ezzel sikerülhet az ősz során magasabbra tornászni a tárolói tartalékokat és így nagyobb eséllyel ki lehet húzni kényszerű gázkorlátozások nélkül a telet. Ennek viszont súlyos ára van, ahogy Müller is utalt rá, mégpedig a recesszió kibontakozása, írta a Portfolio.