Elszálltak az árak, retteghetnek a hitelesek: mi lesz a családokkal, ha kamatot emel az MNB?

Elszálltak az árak, retteghetnek a hitelesek: mi lesz a családokkal, ha kamatot emel az MNB?

2021. május 18. 14:10

A Magyar Nemzeti Bank alelnökének tegnapi bejelentése szerint az MNB várhatóan júniustól megemeli az alapkamatot és az egyhetes betéti ráta emelését is is meglépheti, hogy kezelni tudja a jelenlegi piaci helyzetet. De vajon hogyan hat ez a lakossági hitelekre és betétekre és elhozhatja-e a fogyasztói árak normalizálódását. A Pénzcentrum cikke ezekre a kérdésekre is választ ad.

A járvány okozta drágulás már több mint egy éve formálja a magyarok életszínvonalát és viseli meg családi kasszájukat, a szakértők szerint pedig a Covid válság után egy tartósan magasabb inflációs pályára állhat a gazdaság, mind hazánkban, mind világszerte. A Covid előtti időszakot az alacsony infláció és az alacsony kamatok határozták meg, a válság most ezt felülírta.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. áprilisi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez jelentős emelkedés, hiszen márciusban még 3,7, februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció.  Ráadásul novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb, 2,7 százalékos mértékű volt.

Az áprilisi árdrágulás pdeig jócskán meghaladta még a tavaly nyáron elszabadult inflációt is, amely júliusban 3,8, augusztusban pedig 3,9 százalék volt.

A helyzet ismeretében kevéssé meglepő, hogy tegnap a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás már arról beszélt, az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az alapkamat emelésére. Az MNB-alelnök szavai szerint a gazdaság teljes újranyitásával járó inflációs kockázatok miatt már júniusban, megelőző jelleggel alapkamatot emelhet az MNB és közben az egyhetes betéti ráta emelésével is kezelheti a piaci helyzetet.

Az eszközvásárlási program pedig egyelőre megmarad, hogy a kötvényhozamokat alacsonyan tartsák. Az alelnök azt is elmondta, hogy be fog következni a válságmenedzsment eszközeinek kivezetése a következő időszakban. Egyes eszközök gyorsan kikerülhetnek az eszköztárból, mások csak fokozatosan.

Az emelés pontos mértéke még nem ismert, annyi viszont Virág Barnabás nyilatkozatából egyértelmű, hamarosan búcsút inthetünk a 2020. július 22. óta 0,60%-os alapkamatnak. Mostani cikkünkben felvázoljuk mit jelent és mivel jár ez a most megindult a monetáris szigorítás a lakosság számára.

Sokéves tendencia fordult most meg

A 2010 óta tartó időszakot alapvetően az alapkamat állandó csökkentése jellemezte. A legutóbbi, enyhe emelkedésre majdnem 10 éve, 2011. december 21-én volt példa, amikor azt az addigi 6,50 százalékról 7 százalékra emelte az MNB.

Az MNB célja az évtizedes kamatcsökkentéssel a gazdaságélénkítés, a növekedés felpörgetése volt, és nem utolsó sorban az, hogy az exporttevékenységének támogatása céljából leértékelje a forintot.

Az alapkamat csökkentésének hatására Magyarországon így a várakozásnak megfelelően elindult a hitelezés, gyengült a forint és külkereskedelmi mérlegünk történelmi rekordot döntött, miközben az árak korábban nem szálltak el. Ezt borította most fel a válság.

De mi az az alapkamat?

Az alapkamat az a kamat, melyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ebből logikusan következik, hogy ha nő ez a kamat, akkor a banknak drágább lesz a hitele, azaz a megszerzett pénzt drágábban is hitelezi ki, cserébe magasabb kamatokat fizethet a betétekért.

Az alapkamat azonban nem csak itt, de közvetve számtalan egyéb területen is kifejti a hatását. Érdemes megjegyezni, hogy az MNB az elmúlt években igyekezett háttérbe szorítani az alapkamat szerepét és felélesztette a BUBOR-piacot. A sokáig az alapkamatnál alacsonyabb Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábhoz kötötték számos hiteltermék kamatát, ezért is volt fontos az MNB-nek, hogy ezt is alacsony szintre sikerült csökkenteni.

Mindez nem is zavarja az MNB-t, addig, amíg ez az áremelkedés 3 százalékon belül van. Ha ezt átlépi a maginfláció, akkor jön a szigorítás, és az MNB ilyenkor kezdi el a pénzmennyiség csökkentését, az alapkamat emelése által vagy más eszközök segítségével. A maginfláció az áprilisi adatok szerint 3,1 százalékon alakult, ez állhat a jegybank által belebegtetett lépés hátterében.

Nőhetnek a betéteink kamatai

Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái és Magyarország is ehhez igazodott. Különösen az elmúlt 2-3 évben felgyorsult a jegybanki alapkamat állandó csökkenése, ezzel együtt pedig logikusan a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is csökkentek.

Nominális kamatokat a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok igen alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála a berobbant inflációnak.  

Nem csoda, hogy sokan emiatt állampapírba fektették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben l kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni. Ezért összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarítás növelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak. Ha nő az alapkamat, az bizony eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítása kedv.

Lakossági szempontból ez persze szerencsés is lehet. Egy 2020-hoz hasonló év után, ahogy a lakossági vagyon növekedésén is látszik. aligha fogjuk elfogyasztani a jövedelmünket, a magasabb kamatszint mellett inkább szívesebben fektetünk majd be a jövőbe. Magas alapkamat mellett pedig jellemzően kisebb a valószínűsége a gazdaság túlhevülésének, és bizonyos lufik továbbfújásának is. Így például az ingatlanpiac további elszállása sem várható.

A javak átcsoportosítása is cél  

Az MNB alapkamat emelésének gazdaságra gyakorolt elsődleges hatása az, hogy az emeléssel lassul a gazdaság, így megakadályozható a túlfűtött gazdasági helyzet, ami az infláció jelentős megugrásához vezethetne.

A jegybanki alapkamat emelésének velejárója azonban az is, hogy idővel a hitelfelvétel költsége is megnövekszik így a vállalatok nagyobb költség mellett juthatnak hitelhez és a fogyasztási hitelek növekedésével a lakosság szabadon elkölthető jövedelme is csökken. Ez szintén kihat a vállalati profitokra. Az alapkamat emelésével a bankbetétek kamata is növekszik, így a pénz a bankbetétekben áramolhat, például a részvénypiac, vagy más reáleszköz helyett.

Tehát a hitel is drágább lesz?

Ez rövid távon nem feltétlenül igaz. Kétségkívüli tény, hogy az alapkamat emelkedése hosszú távon a hitelek kamataira is hatással lesz, kis mértékű kamatemelés viszont nem gyűrűzik be azonnal a kereskedelmi bankok hiteleibe.

Főleg azért, mert a változó (3,6,12 hónapra fixált kamatú) kamatozású lakáshitelek referenciahozama a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb), a fix hiteleké pedig a BIRS (Budapesti Bankközi Kamatswap) és ÁKK mértékétől függ. Hosszútávon viszont várható, hogy a fenti referenciahozamok minden bizonnyal emelkedni fognak 2021-ben. Éppen azért, mert az MNB a kamatemelés előtt várhatóan még tesz olyan lépéseket (pl. csökkentheti a likviditást), amelyek ezekre a referenciahozamokra lesznek hatással.

Aki most vesz fel hitelt, és fixálja azt a teljes futamidőre, az ugyanis kimondottan jól járhat, hiszen így történelmi összehasonlításban is alacsony kamattal juthatott hitelhez. Ezeket a hitelfelvevőket a szigorítás egyáltalán nem érinti majd.

És mikor normalizálódnak az árak?

A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3 százalékos. Bár ennek elérését már a jegybank is csak 2022 látja reálisnak, leginkább ez készteti arra, hogy a jövőben megemelje az alapkamatot. Márciusban mindenesetre a maginfláció 3,1 százalék volt, és várhatóan ezt a jegybank fenn kívánja tartani, tehát a maginfláció hosszabb távon is e szint körül alakulhat.

Olcsóbbak ezért valószínűleg egy ideig még nem lesznek a termékek és a szolgáltatások, de a márciusi 3,8-3,9 százalék körül már stabilizálódhat az éves infláció.

A forint erősödése pedig a termékek és szolgáltatások árának várható stagnálása után még az idei évben azok enyhe, majd gyorsuló visszaeséséhez  is vezethet. Összességében  az a fő kérdés, hogy mennyivel és milyen tartósan emelkedik az infláció 2021-ben hazánkban és a világban, de az alapkamat növelése remélhetőleg segít tartani annak mostani szintjét.

Mire számíthatunk tehát június után?

A jegybanki alapkamat emelésével idővel a hitelfelvétel költsége is megnövekszik, az egyhetes betéti ráta belebegtetett emelése pedig a változó kamatozású hitelek kamatait rövid távon is megdobhatja. Ezen kívül a kamatváltozásnak idén leginkább makrogazdasági hatásai lesznek

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 16. szerda
Jusztin
24. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?