Megtörtént, amitől a WHO tartott: meghalt a madárinfluenzás beteg - nem tudni, hogyan fertőződött meg

WHO szerint ez volt az első laboratóriumban megerősített A(H5N2) influenzavírus okozta emberi fertőzéses eset világszerte, valamint egyben az első H5 madárinfluenza eset, amelyet Mexikóban egy embernél jelentettek - írja a lap. Szakértők szerint a fertőzésnek nincs köze az USA-beli tejgazdaságokat fertőző H5N1-es madárinfluenza járványhoz. A mexikói egészségügyi minisztérium közlése szerint a fertőzés forrását nem sikerült azonosítani. "Bár a vírusnak való kitettség forrása ebben az esetben jelenleg ismeretlen, az A(H5N2) vírusokat már jelentették baromfiban Mexikóban" - írta a WHO.

A közlemény szerint az áldozat korábban nem érintkezett baromfival vagy más állatokkal, viszont több alapbetegségben - a mexikói egészségügyi minisztérium szerint az illető krónikus vesebetegségben és 2-es típusú cukorbetegségben - szenvedett, és az akut tünetek megjelenése előtt három hétig ágyhoz volt kötve. Az eset nem bizonyítja, hogy a vírus emberről emberre terjedt volna.

A szakértők folyamatosan tanulmányozzák a H5 madárinfluenza törzset - olyan változásaira figyelnek, amelyek azt jelezhetik, hogy a vírus alkalmazkodik ahhoz, hogy könnyebben terjedjen az emberek között. A mexikói haláleset eltérő törzshöz köthető, mint a jelenleg az Egyesült Államokban szarvasmarhákat fertőző törzs, mindkettő H5 madárinfluenza vírus. 1997 óta a H5 vírusok folyamatosan hajlamosabbak az emlősök megfertőzésére, mint bármely más madárinfluenza-vírus - figyelmeztettek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos fertőzés terjedhet a magyarok házikedvencei körében: az étvágytalanság a legjellemzőbb tünet

Fontos viszont tudni, hogy kutyákra és macskákra is veszélyes lehet a madárinfluenza. Mutatjuk a jellemző tüneteket.

Készülhetünk a következő világjárványra?

A H5N1 madárinfluenza ma még ugyan elsősorban állategészségügyi probléma, de a vírus feszegeti a határait, ami átfogó megelőzési intézkedéseket sürget - mondta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológia Nemzeti Laboratorium vezetője a Portfolio-nak. "Ahogy már megszokhattuk, a fertőző betegségek gazdaváltása sosem egy egyszerű folyamat. Ráadásul vírusonként is eltérnek azok a képességek és folyamatok, amelyek elvezethetnek egy zoonózis, azaz állati eredetű, de emberi fertőzésre alkalmas kórokozó valódi és hatékony emberre váltásához. Az influenzavírusoknál is ismertek az ilyen folyamatok" - magyarázta a szakértő.

Egyelőre még nem tartunk ott, hogy olyan pandémia következzen be, mint a covid-19 esetében, ennek azonban  most kellene elejét venni. Kemenesi Gábor szerint az első figyelmeztető jel H5N1 kapcsán a hatékony emberek közti fertőzés megjelenése, a hirtelen megjelenő több emberi eset halmozódása lehetne. Itt még nem tartunk.

"Ehhez a vírusnak még bizonyos változásokat fel kell szednie, mindenesetre a szarvasmarhákban történő jelentős jelenlétük aggasztó, hiszen emlős révén a marhák egy kicsit közelebb hozhatják hozzánk a vírust. Az biztos, hogy a H5N1 madárinfluenza az elmúlt évtizedekben sosem jutott ilyen messzire eredeti madár gazdáitól, és sosem jelent meg ilyen mértékben emlősökben. Ugyan jelenleg főként állategészségügyi problémáról van szó, most van itt az idő, hogy az az is maradjon, és ne jusson át emberekre" - mondta a szakértő.