Totális hátrányból indulnak ezek a magyar gyerekek: a szülők nem is tudják, mekkora tragédia ez

A NOB és az Allianz felmérésben ötezer, 12 és 24 év közötti fiatal, valamint kétezer, 12–18 éves életkorú fiatal szülője vett részt. A kutatás 10 országban (Ausztrália, Brazília, Franciaország, Németország, Indonézia, Olaszország, Nigéria, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Államok) készült, és célja az volt, hogy megismerjük, mennyit sportol a Z generáció, mi motiválja és mi akadályozza őket a mindennapos testmozgásban. A kutatás egyedülálló demográfiai részletességgel mutatja be a fiatalok sportolási preferenciáit, félelmeit, ugyanakkor rávilágít kulcsfontosságú és újonnan felmerülő kérdésekre.

Csak minden ötödik fiatal sportol

A részvétel a fontos – ehhez azonban a sportban is meg kell adni a lehetőséget, például a fiataloknak, akiket számos tényező hátráltat a rendszeres testmozgásban, de motivációjuk is szerencsére bőven van. Kifejezetten biztatóak a Z generáció fizikai aktivitással kapcsolatos attitűdjei: 72 százalékuk tartja fontosnak az aktív sportolást, a válaszadók több mint fele (55%) pedig még iskolába is szívesebben megy azokon a napokon, amikor van ott lehetősége testmozgásra, mi több, elégedettebbek a tanulmányi eredményeikkel, és úgy érzik, jobban tudnak koncentrálni (46%) a testmozgás után.

Ennek ellenére a sport és a testmozgás iránti elkötelezettség szintje továbbra sem biztató: ötből csupán egy átlagos fiatal (kevesebb mint 20%)  sportol hetente legalább öt órát vagy annál többet. Amikor arról kérdezték őket, hogy milyen akadályok vagy aggályok gátolják őket a sportolásban, a fiatalok elsősorban az egyéb kötelezettségeiket, főleg a tanulást említették (67%). Az eredményekből az is kiderül, hogy nem akarnak ismeretlen emberekkel sportolni (53%), ahogy egyedül sem (50%). Minden második válaszadó (49%) pedig mások róla alkotott értékítélete miatt aggódik, esetleg amiatt, hogy nincs elég jó fizikai állapotban (49%).  

A pandémia árnyéka is akadályt jelent 

Az elégtelen fizikai aktivitásról a globális kihívások is tehetnek. A fiatalok több mint egyharmada (37%) a megélhetési válság miatt sportol kevesebbet, minden harmadiknak pedig (30%) az éghajlatváltozás okozta szélsőségesen meleg, csapadékos vagy vízhiányos időjárás korlátozza a lehetőségeit a testmozgásra. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a megkérdezettek harmada (31%) saját bevallása szerint a COVID-19 következtében mozog kevesebbet. 13 százalékuk pedig még mindig  jelentős szorongást és aggodalmat érez a járvány terjedésével kapcsolatban.

A sportnak társadalmi jelentősége is van

A NOB és az Allianz kutatásának kardinális megállapítása, hogy bizonyos demográfiai csoportok, köztük a nők és lányok, valamint az alacsony jövedelmű családokból származó fiatalok kisebb valószínűséggel vesznek részt a sportban és a fizikai aktivitásban.