Kiderült a nagy aszpirin-titok: ezt jobb, ha tudod a népszerű tablettáról

Az egészségünk megőrzése egy sokkal bonyolultabb kérdés, mint azt elsőre gondolnánk. Ez pedig különösen igaz a szívünkre, hiszen egyes betegségek esetén a nem megfelelő diéta akár halálos is lehet. De mit tehetünk akkor, ha szeretnénk megóvni a szívünket, ami egy különösen érzékeny szervünk? Tényleg jót tesz, ha aszpirint szedünk rá, hogy elkerüljük a szívroham lehetőségét? Tudjuk ezzel a gyógyszerrel szabályozni a koleszterinünket? Mik azok az ételek, amik jót tesznek nekünk?

Teljesen érthető, ha ezekre a kérdésekre nem tudjuk kapásból a választ, hiszen folyamatosan változnak az ajánlások és az interneten is végtelen mennyiségű információval találkozhatunk nap mint nap, amik gyakran mondanak egymásnak ellent.

Nehéz meghatároznunk, hogy mit kell tennünk a szívünk egészségének javítása érdekében, hiszen az orvostudomány is folyamatosan fejlődik ezen a területen. Ráadásul az interneten is sok téves információ kering, így laikusként nehéz rábukkannunk az igazságra

– mondta el dr. Brittany Owner, a texasi Physicians and Memorial Hermann kardiológusa a HuffPostnak. Ráadásul – ahogyan a szakértő is hangsúlyozta – minden test más, ezért bizonyos kezelésekre, vagy életmódbeli változásokra nem biztos, hogy ugyanúgy fogunk reagálni, ahogyan mások. Ezért is lenne fontos Lisa Moskovitz dietetikus szerint, hogy az ide kapcsolódó egészségügyi irányelveket módosítsuk és minél inkább betegközpontúvá tegyük.

Azért, hogy a félreértések legalább egy részét tudjuk tisztázni összegyűjtöttünk pár irányelvet, amelyeket a szakértők szerint jobb lenne egyszer és mindenkorra elfelejteni.

Minden nap szedjünk aszpirint?

Az aszpirin napi használata segíthet megelőzni a szívrohamot és a szélütést egyesesetekben, de ez egyáltalán nem ajánlott mindenkinek. Sokaknál súlyos mellékhatásokkal járhat, mint például a gyomorvérzés.

Az előéletünktől és az egészségügyi helyzetünktől függően lehet szívünk egészségére rendkívül jótékony hatású, vagy roppant mód káros. De a legtöbb esetben teljesen felesleges a szedése

– vélekedett Michael Weinrauch, az Overlook Medical Center kardiológusa. Érdemes egyeztetnünk orvosunkkal a gyógyszer szedéséről, hiszen a 60 évesek és az annál idősebbek esetében, akik nem szenvednek szívbetegségben nem ajánlott az aszpirin napi rendszerességű használata.

Ha volt valaha szívrohama, vagy bypass műtétje, akkor életkortól függetlenül jót tehet az aszpirin. Ehhez hasonlóan, ha nem volt még ilyen problémánk vagy beavatkozásunk, de magas a kálcium szintünk szintén hasznos lehet számunkra

– magyarázta Weinrauch, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy senki se szedjen gyógyszert úgy, hogy először ne konzultált volna az orvosával.

A tengeri só egészségesebb, mint az asztali

A tengeri só kevésbé feldolgozott, mint az asztali, így jobban megőrzi az ásványi anyagokat, azonban a kettőnek a tápértéke ugyanaz. A testünk pedig emiatt ugyanúgy dolgozza fel őket. Függetlenül attól, hogy milyen sót választunk a túl sok belőle negatív hatással van a vérnyomásunkra, ami pedig növeli a szívbetegségek kockázatát.

Éppen ezért javasolt, hogy a nátriumbevitelünk ne haladja meg a napi 2300 milligrammot, ami körülbelül egy teáskanálnyi.

A kókuszolaj egészségesebb a többi olajnál

Bár a szűz kókuszolaj közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaz, amikről úgy gondolják, hogy „jó” koleszterin, valamint antimikrobális és antioxidáns hatásó, a Mayo Clinic szerint még így is riasztóan magas a telített zsírtartalma. Körülbelül 50 százalékkal nagyobb, mint a vajnak.

A telített zsírok túlzott fogyasztása miatt nagymértékben ki vagyunk téve a stroke vagy más szív- és érrendszeri betegségek kockázatának. Ezért inkább térjünk át olyan diétára, ami legalább 6 százalékkal kevesebb telített zsírt tartalmaz, mint az eddigi táplálkozásunk

– mondta Weinrauch, aki alternatív zsiradékként az extraszűz oliva- vagy avokádóolajat ajánlotta.

Az alternatív cigaretta jobb, mint a hagyományos?

A vape, vagy az elektromos cigaretta esetében forró levegőt lélegzünk be, ami ugyanúgy káros, mint a hagyományos cigaretta, hiszen akárhonnan nézzük károsítja a tüdőnket. A forró gőzzel ugyanis vegyi anyagokat és olajokat lélegzünk be, amelyek hegesítik a tüdőnket.

Ráadásul, ha ezek az eszközök nikotint is tartalmaznak, akkor a cigarettafüggőségünket csak egy másik függőségre cseréltük le.

A nikotin pedig megemelheti a vérnyomásunkat. Így, ha leszokni szeretnénk a cigiről ne alternatív megoldást keressünk, hanem inkább kérjünk segítséget, hiszen számos módszer létezik, amik jóval sikeresebbek és egészségesebbek.

A kávé rosszat tesz a szívünknek

A kávékedvelőknek jó hír, hogy a közhiedelemmel ellentétben az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint napi 2-3 csésze elfogyasztása csökkenti a szívbetegség kockázatát, ami igaz a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre is.

Azonban a szívritmuszavarral küzdők megérezhetik, hiszen a kávéban lévő koffein serkentheti a szívdobogásunkat.

Amíg nem iszom sokat a szívem biztonságban van

Az Európai Kardiológiai Társaság szerint az alkoholfogyasztás szorosan összefügg a szívelégtelenségek kialakulásával, így érdemes korlátoznunk a heti fogyasztásunkat egy üveg borra, vagy ennek megfelelő mennyiségű (és alkoholtartalmú) sörre.

Annak ellenére, hogy kimutatták a vörösbor javítja a szív egészségét, arra hivatkozva, hogy a benne található antioxidánsok jót tesznek a koleszterinünknek, mégis érdemes ezzel is csínján bánni:

Ahogyan a legtöbb esetben, itt is a mértékletes fogyasztáson van a hangsúly, hiszen nem szabad figyelmen kívül hagynunk az alkoholfogyasztás negatív hatásait és kockázatait. Ha szívproblémáink vannak nem feltétlenül tesz jót, hogy ha hirtelen elkezdünk borozni

– vélekedett Owen. Bizonyos szívbetegségek esetében, mint a szívelégtelenség az alkohol bizonyítottan rosszat tesz.

Napi 10 ezer lépes kell az egészséghez

Napjainkban mindenhonnan azt hallani, hogy mindössze 10 ezer lépést kell naponta tennünk ahhoz, hogy egészségesek maradjunk és megóvjuk a szívünket. Azonban – annak ellenére is, hogy az általános egészségünk szempontjából lényeges, hogy elkerüljük az egésznapos ülést – nem elég ennyi lépést megtenni azért, hogy megelőzzük a szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

A kulcs ebben az esetben ugyanis a mérsékelt szív- és érrendszeri aktivitás. Tehát, ha lassan sétálunk, akkor nem fogjuk tudni kihasználni a mozgás előnyét, mintha nehezebb mozgást végeznénk. Ha például ragaszkodunk a sétákhoz, akkor érdemes a tempót fokozni, vagy könnyű súlyokat használni séta közben. A lényeg az, hogy közepes intenzitású kardiót végezzünk, amivel megemelkedik a pulzusunk.

Ha ezt nem tudjuk megtenni a jelenlegi edzési szintünkön, akkor arra kell törekednünk, hogy minden héten lassan növeljük meg az aktivitásunkat, amíg el nem érjük a fenti célt – tanácsolta Owen. A fokozatosság pedig nagyon fontos, akár szívbetegek vagyunk, akár nem: nem szabad rögtön a maratonra készülnünk.

A legjobb a tojásfehérje

Ez a tévhit arra a régi hiedelemre nyúlik vissza, hogy a tojás, egészen konkrétan a sárgája gazdag koleszterinforrás. Azonban arról megfeledkezünk, hogy a sárgájában található az összes többi hasznos tápanyag (például lutein, folsav, riboflavin, A-, B12, D- és K-vitamin), amelyek közül sok nélkülözhetetlen és véd a szívbetegségektől.

Egy tanulmány szerint pedig azoknak a vérében, akik rendszeresen fogyasztanak tojást több a nagy HDL-molekula, ami segíti a koleszterin eltávolítását az erekből és megvéd minket a szívrohamhoz vezető eltömődésektől. Ezzel ellentétben azoknak a vérében, akik kevesebb tojást ettek, vagy egyáltalán nem sokkal több káros metabolit volt.

Bár a tojás sárgás közepében van telített zsír, de ennyit nyugodtan el szabad fogyasztani, még egy szívkímélő diéta mellett is

 – nyugtatott meg mindenkit Moskivitz, aki szerint hetente 3-5 egész tojást nyugodtan elfogyaszthat bárki.

Minden zsír káros

Ételeinkben négyféle zsír található, aminek egy része elengedhetetlen egy kiegyensúlyozott étrendhez. A transzzsírok azonban (amik a feldolgozott élelmiszerekben és pékárukban találhatóak meg) az American Heart Association szerint növelik a koleszterinszintünket.

Ezeket az ételeket érdemes teljesen elkerülni, miközben odafigyelünk arra is, hogy mérsékelten vigyünk be telített zsírokat.

A telített zsírok természetesen fordulnak elő a vörös húsban, a magas zsírtartalmú tejtermékekben és a trópusi olajokban, mint a kókusz- és a pálmaolaj, de megtalálhatóak szintén a sült ételekben és a pékárukban is. A transzzsírokhoz hasonlóan emelik a koleszterinünket, miközben növeli a szívbetegségek és legfőképpen a stroke kockázatát.

Az egyszeresen és többszörösen telített zsírok viszont kifejezetten jót tesznek a koleszterinünknek Moskovitz szerint. Ezek a zsírok megtalálhatóak az olíva- és napraforgóolajban, az olajos magvakban, vagy az avokádóban. A többszörösen telített zsírok közé tartozik az omega-3 is, amivel leginkább a halakban találkozhatunk, vagy a chai magban és a kelbimbóban.