9 °C Budapest
Ők a munkaerőhiány nagy vesztesei: nem is sejtik, mekkora veszélyben vannak

Ők a munkaerőhiány nagy vesztesei: nem is sejtik, mekkora veszélyben vannak

2019. október 4. 05:40

Ma Magyarországon még rengeteg olyan cég van, amelyik a túlórára alapozza a működését, holott a világ már rég nem ebbe az irányba halad. Ennek ellenére egy átlagos magyar munkavállaló évente 36 óra túlórát végez, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint. A valós számok nyilván sosem fognak kiderülni. Miközben azt hisszük, több gép előtt töltött órával jobban teljesítünk, valójában épp az ellenkezőjét érjük el vele: romlani fog a teljesítményünk. A Pénzcentrum szakemberek segítségével keresi a választ arra kérdésre, mennyi az elég, és mindeközben az is kiderül, milyen körülmények között fogunk dolgozni 10-20 év múlva.A Portfolio november 20-i konferenciáján a munkavállalóbarát szervezet és környezet kialakítása is fókuszban lesz. Részletes program, jelentkezés itt: Big Office HR Brand Day

Túlórának, vagy a törvényi fogalom szerint rendkívüli munkavégzésnek lényegében a munkáltatói működéssel összefüggő bármely okból helye lehet. A túlóra a munkavállaló rendes munkaidején felül elrendelt munkavégzést jelenti, melyet a munkáltató bármikor elrendelhet szóban is és írásban is.

A munka törvénykönyve január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

Ma Magyarországon még rengeteg olyan cég van, amelyik a túlórára alapozza a működését, holott a világ nem ez irányba halad: a munkamániás kultúra megteremtése (én fenntartása) nem válasz a termelékenységi problémákra, ahogy Stefan Stern fogalmaz A Menedzsment mítoszai című könyvében, és ami még ennél is fontosabb nem tesz jót a lelki egészségünknek sem. Egy a brit munkaerőt vizsgáló kutatás szerint, melyet a Lansons PR cég készített, sokan rengeteg túlórát teljesítenek, a válaszadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen a szerződésben foglalt munkaidőn túl is dolgozik.

És itthon sem jobb a helyzet, egy átlagos magyar munkavállaló évente 36 óra túlórát végez, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint. A valós számok nyilván sosem fognak kiderülni.) A túlórázás rövidtávon hozhat pozitív eredményt a teljesítmény tekintetében, ám tartósan alkalmazva ellenkezőleg hat: csökkenti a teljesítményt, ugyanis egy ember optimálisan napi 2-6 munkaóra során teljesít a legjobban. A folyamatos túlóra egészen egyszerűen megeszi a lelki, majd szép lassan a testi egészségünket is. Nem csak hamar elfáradunk, hanem egyre kevésbé leszünk képesek megtalálni a problémák kreatív megoldását. ez aztán még több plusz munkát szül, és máris az ördögi körben találja magát a munkavállaó.

Az egészség drága kincs

"Tapasztalataim szerint a túlórázás életünk számos területére negatív hatással van, klienseimnél is gyakran előkerülő probléma. A folyamatos, vagy gyakori plusz munka a testünket és a lelkünket egyaránt megterheli. Valójában sosem kapcsolunk ki, agyunk szinte mindig készenlétben áll, nem tudunk igazán elmerülni, elmélyedni másban, ahogy pihenni sem tudunk megfelelő mennyiségben és minőségben. Ez aztán számos negatív következményhez vezethet" - mondta el a Pénzcentrumnak Mogyorósi Rebeka pszichológus,

A túlóra során fellépő tartós, folyamatos stressznek köszönhetően komoly egészségügyi problémákkal szembesülhetünk. Ilyenek például a különböző alvásproblémák, kialvatlanság, mely aztán tovább gyűrűzhet, ezzel előszobája lehet többek között a szívbetegség, stroke, cukorbetegség kialakulásának is, növeli azok kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor gyakran az elhízás hátterében is ez áll, mivel a fokozottan átélt stressz és az ennek okán jelentkező kimerültség során az agyi aktivitás nő azokon a területeken, melyek az étkezés kontrollálásáért felelősek. Emellett a mozgásszegény életmód is jellemzővé válhat, melynek tartós fennállása esetén ugyancsak komolyabb negatív következményekkel számolhatunk.

Ha túlterhelődünk, nem marad sem időnk, sem energiánk a megfelelő kikapcsolódásra, feltöltődésre. Kimerülünk, ami türelmetlenné, ingerültté tehet minket nem csak a munkában, de a magánéletünkben is. Így könnyen boldogtalanságunk melegágyává válhat. A tartós túlóra növeli az alkoholproblémák kialakulásának kockázatát is, mivel sok esetben nem marad idő adaptív megküzdési módokat, megfelelő stresszkezelő eszközöket alkalmazni.

Fontos lenne, hogy legyenek a munkaidőnek valós keretei, legyen eleje és vége - letehetővé váljon. Ezért részben a munkahely, részben mi magunk vagyunk a felelősek. Vegyük észre, mi történik velünk, vagy hogy mit csinálunk saját magunkkal és kezdjünk el változtatni -javasolja a szakember.

Lépj, amíg nem késő

Különféle okokból vállalunk túlórát: vagy azért, mert szeretnénk plusz pénzhez jutni, vagy azért, hogy hatékonyabban építsük a karrierünket (valójában csak hisszük, hogy ettől lesz hatékonyabb a folyamat), és vannak azok, akiknek egyszerűen nincs más választásuk.

Én azt tanácsolom, ha egy munkahely sok túlórát követel, és megtehetjük, akkor lépjünk ki. Manapság ez nem okozhat problémát, hiszen sok betöltetlen álláshely van, kapkodnak a munkavállalók után a magyar cégek. Az x-esek példát vehetnek ebből a szempontból az y generáció tagjairól, akik már egyáltalán nem lojálisak a munkahelyük irányába, hanem inkább jó életminőségre törekszenek. Ha viszont több érv szól a maradás mellett, szeretjük a munkánkat, akkor egy újfajta kommunikációt kell kialakítanunk a vállalattal. Legyünk tisztában, mik azok az értékek, amiket képviselünk ott, és aztán mondjuk ki nyíltan és egyértelműen, mire van szükségünk ahhoz, hogy hosszú távon is ilyen minőségben tudjunk teljesíteni. Ne várjuk meg, amíg betelik a pohár

-mondta el a Pénzcentrumnak Vidovszki Noémi, mentálhigiénés szakember, majd hozzátette, ez meglepő módon az esetek nagy többségében eredménye szokott vezetni. A munkaadók nagyrészt pozitívan állnak ezekhez a kérdésekhez, és sikerül megegyezésre jutni velük, nem mellesleg pedig sokkal jobban meg fognak becsülni minket, ha azt látják, hogy mi is megbecsüljük magunkat. Statisztikák szerint nem a legalázatosabb munkavállalók a legsikeresebbek, hanem azok, akik kiállnak magukért, és tudnak adott esetben nemet mondani.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A szakember szerint fontos elmondani, hogy sokat tehetünk a munka és a magánélet megterhelései mellett is a mentális egészségünk megtartásáért:

  • A reziliencia, ez a méltán divatos kifejezés a lelki ellelnállóképességet takarja, mely kulcsa lehet az vágyott egyensúlynak.
  • Nem lehet eleget hangsúlyozni az alvás fontosságát, méghozzá a hosszú és jó minőségű alvásét, mely olyan kimerült szervezetünknek, mint az oxigén. Nem zsigerelhetjük ki a szervezetünket a végtelenségig, kell neki időt hagyni a regenerálódásra.
  • Fontos még, hogy a munkán kívüli időt hasznosan töltsük, például az ingázás hosszú félóráit is érdemes maximálisan kihasználni, ellazulni, kikapcsolni. Az utazás is válhat feltöltő élménnyé.
  • Ne feledkezzünk meg a munkaközi szünetekről sem: vegyük ki azokat a bizonyos munkaközi szüneteket, mozogjunk, tornázzunk, frissítsük fel a testünket és az elménket.
  • Hosszú távon pedig mindenkinek érdemes olyan munkát találnia, aminek amellett, hogy értelmét látjuk hosszú távon fenn is tudjuk tartani mellette az egészségünket.

Már rég nem a túlóra felé halad a világ

Alapvetően túlórázó nemzet vagyunk, sok cégnek éppen ez képezi az alapját: csak az dolgozik jól, aki túlórázik, az kap fizetésemelést, előléptetést. Ma itthon még rengeteg helyen fokmérője a túlóra a szorgalomnak vagy akár az elkötelezettségnek, pedig korántsem biztos, hogy pont ő a leghatékonyabb munkatárs.

Ha megnézzük magát a szót, túlóra már ez is sokat elárul a társadalmunktól a munkához való hozzáállásunkról: azt a szemléletet tükrözi, hogy órában, időben mérjük a munkát, nem pedig teljesítményben, ahogy szerintem kellene.

 - mondta el a Pénzcentrumnak Pécsi Judit, az az UNION Vienna Insurance Group Biztosító HR igazgatója. Persze előállhatnak olyan helyzetek, amikor egy szervezeten belül felhalmozódik szezonálisan a munka, vagy valaki beteg, munkaerőhiány van, így a meglévő munkaerőre több hárul. Ha nem tudnak új szereplőket bevonni, vagy betanítani őket, akkor el kell végezni a meglévő állománynak a túlmunkát. Ám az a baj, hogy ez túlórának hívjuk, és abban tesszük érdekeltté az embereket, hiszen így kapják a plusz jövedelmüket, hogy óraszám üljenek a munkahelyükön. Miközben jobb üzleti gondolkodásra vallana, és sokkal hatékonyabb lenne, ha addig maradnának, amíg a plusz feladatokat el nem végzik. Meggyőződésem, hogy gyorsabb és hatékonyabb lenne így. 

Ugyanakkor ebben a felfogásban benne van az is, hogy amennyiben nincs annyi munka, akkor feleslegesen nem ültetjük az embereket az irodában 5-ig, 6-ig. A trendek is azt mutatják, hogy lassan efelé mozdul el a világ, sőt, a jövőben talán nem is klasszikus alkalmazotti formában fogunk dolgozni, hanem inkább projektekre és nem az időnkre szerződünk. Pécsi Judit szerint 

nyolc ledolgozott óra után már nem nagyon van értelme az íróasztal mögött ülni, ugyanakkor az is igaz, hogy vannak helyzetek, amikor muszáj: egy-két óra túlóra egy héten egyszer lehet még hatékony. Összesen 48 órát dolgozhatunk egy héten,és ha ezt rendszeresen ki kell maxolni, én kizárt dolognak tartom, hogy az hatékonyan eltöltött idő lesz.

Este válaszolok a céges e-mailekre? Pokolra kerülök?

Ha este átnézzük a levelezésünket, sokszor nem is vagyunk tudatában, hogy éppen dolgozunk: ilyenkor nem tudatosítjuk, hogy ez túl-munka. Kutatásokból kiderül, hogy azok a vállalkozók, akik tudatosan léptek ki az alkalmazotti létből, méghozzá azért, mert nem akartak annyit dolgozni, mint korábban, még többet dolgoznak, ha az óraszámot tekintjük: akár heti 60 órát is. És hiába lóg bele a munka az estéjükbe, vagy adott esetben még a hétvégéjükben is, azt mondják, hogy így sokkal elégedettebbek, hiszen ők osztják be az idejüket. 

Tehát lehet, hogy este emailezek, de cserébe 4 órakor el tudtam menni a gyerekért. Lényeg, hogy férjen bele minden az életünkbe, ami fontos nekünk, de egyszerre nem fog menni. És ehhez alkalmazkodni kell a munkáltatóknak: meg kell adni a munkavállalóknak a döntés szabadságát. Mert aki szereti a munkáját, és szenvedélyesen végzi azt, annak egészen biztosan nem megerőltető akár az esti munkavégzés sem. Akkor van baj, ha az esti emaliezés elvárásá válik, ahol ez mértéke lesz az elköteleződésnek. De az sem egészséges, ha egyfajta munka-addikció miatt dolgozik az ember még éjfélkor is.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 6. csütörtök
Ivett, Frida
18. hét
Május 6.
Jelszó világnap
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 5. 20:40