Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hat kiemelt projektet valósít meg 3,3 milliárd forint értékben a jelenlegi uniós ciklusban.
Kijev a javítások elhúzódásával indokolja a késlekedést, Budapest és Pozsony viszont politikai szándékot sejt a háttérben, a vita pedig már uniós szintre emelkedett.
A 2020 előtti kedvező külső környezet és forrásbőség után ma jóval nehezebb pályán mozog a magyar gazdaság.
Csehország és Szlovákia hasonló külső kitettség mellett is lényegesen jobban teljesített Magyarországnál.
Hamarosan megkezdődik a kisföldalatti (M1-es metró) felújításának és meghosszabbításának tervezése.
Kétmilliárd forintos pályázatra készül Gárdony a Velencei-tó vízszintjének stabilizálása érdekében. A tervek szerint a lehulló csapadékvizet helyben tartanák, majd szabályozott módon visszavezetnék a tóba.
A reformok korlátozzák a főügyészek mandátumát, és nagyobb hatalmat adnak a bíróságok elnökeinek a bírák felett.
A mostani, vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit célzó hitelkonstrukció mellett márciustól megnyílik egy, a földhő hasznosítását elősegítő hitelprogram is.
Magyarország lakóingatlan-állományának jelentős része energetikailag korszerűtlen.
A századforduló polgári étkezési kultúráját bemutató tárlattal indul az év a szombathelyi múzeumokban.
Az új járművek, drónok és digitális eszközök célja, hogy hatékonyabbá váljon a terepi munka, az ellenőrzés és az adatgyűjtés egyaránt.
Az Európai Bizottság nyáron bemutatott, a 2028–2034 közötti időszakra szóló költségvetési tervezete komoly kritikákat kapott az Európai Számvevőszéktől.
A kormány szerint az éttermeknél „lépni kell”: már dolgoznak egy célzott támogatási csomag részletein.
Tizenhárommillió munkahely, ezermilliárd eurónyi érték, kínai-amerikai szorítás. Vajon merre indul 2026-ban Európa autóipara?
A Moody’s rendkívüli döntéssel a befektetésre nem ajánlott kategóriába rontotta Budapest hitelminősítését, és további leminősítést is kilátásba helyezett.
Magyarország a jogállamisági viták következtében a kohéziós források harmadától és a helyreállítási alap forrásainak szinte egészétől el van zárva.
Egy friss kutatás szerint az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb tagállamaiban szoros összefüggés mutatható ki az innovációs képességek és a fenntarthatósági teljesítmény között.
Ha sikerrel jár Debrecen uniós pályázata, teljesen új szintre léphet a város vízgazdálkodása és zöldinfrastruktúrája. A Civaqua Plusz program több milliárd forintos fejlesztésekkel reagálna az aszályokra, a hirtelen lezúduló esőkre és a klímaváltozás kihívásaira.
Az EU-s pénzek egy része már akkor sem járna, ha holnaptól minden feltételt teljesítene a magyar kormány.
A nagyszabású úniós felújítás célja, hogy a város újra közvetlenebb kapcsolatba kerüljön a Tiszával, miközben modern, zöld promenád jön létre.
