Mi folyik a magyar munkahelyeken: hát már pihenni sem hagyják a melósokat?
A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg a munka törvénykönyve-módosítás, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását.
A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg a munka törvénykönyve-módosítás, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását.
Az ÉVOSZ, majd az ÉFÉDOSZSZ is felmondta a 2009-ben megkötött építőipari kollektív szerződést.
Tízből hét pénzintézeti dolgozó nyitott a váltásra a Grafton Recruitment friss kutatása szerint.
A patriarchális társadalomban észlelhető sajátosságok mellett a nők önszabotázzsal felérő rossz gyakorlatai is
Óriási tévhit terjed a Magyarországra érkező 3.országbeli vendégmunkásokról: nem olcsóbbak, mint a magyarok
A tavalyi évben végül a tervezettnél nagyobb béremelésre szánták rá magukat a cégek, a munkavállalók viszont általában ennél magasabb összegre számítottak.
Egy új felmérés rávilágított, hogy a magyar munkavállalók több, mint harmada dolgozik másodállásban is.
Hiába munkaszüneti nap május 1., 900 ezer magyarnak mégis dolgoznia kell. Egy felmérés szerint a férfiak és az alacsonyabb végzettségűek vállalnak munkát a munka ünnepén is.
Annak jártunk utána, hogy melyek azok az országok, ahol a legrosszabbak a munkahelyi körülmények, illetve, hogy ezen a listán Magyarország pontosan hol is helyezkedik el.
Miközben élénkülés látható a munkavállalói oldalon, a vállalatok csökkentettek a toborzási ütemükön az előző év első három hónapjához képest.
A dolgozók 44%-a legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a tartalékaiból, ha elveszítené a munkáját.
A hazai munkavállalók többsége nem kapott fizetésemelést, azonban akik mégis, azoknál a munkáltatók maguktól emelték a béreket az egyre növekvő megélhetési költségek miatt.
Leggyakrabban a diplomások és a kereskedelemben dolgozók hagyják ott munkahelyüket, a legnagyobb fluktuáció a nagyvállalatoknál jellemző.
A hazai munkavállalók többsége nem kapott fizetésemelést, azonban akik mégis, azoknál a munkáltatók maguktól emelték a béreket az egyre növekvő megélhetési költségek miatt.
A munkakörökön alapuló munkaszervezés korlátozhatja a cégek megújulását, emellett a munkavállalók fejlődési és karrierlehetőségeit is.
Miközben a munkavállalók nem csupán elvárják, de élvezik is ezek előnyeit, a mentális egészségükre akár veszélyt is jelenthetnek ezek a megoldások.
Idén sem ússza meg a Balaton munkaerőhiány nélkül a szezont, és hogy ez végre változzon, teljesen új szemléletre lenne szükség.
A magyar dolgozók összesen 11 munkaszüneti napot kapnak egy évben állami és vallási ünnepek okán, és mindössze 20 napnyi alapszabadságot.
Aranykeresésre hasonlít a megfelelő magas beosztású munkavállalók megtalálása.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is kitart az utóbbi évekre jellemző trend: számos területet, főleg az ipari termelő szektort, munkaerőhiány sújt.