A magyarok több mint negyven százaléka hagyta el eredeti szakmáját, vagy éppen a váltáson gondolkozik - főleg a fiatal generáció, a 20-as, 30-as korosztály fordít hátat pályájának. De vajon mi ennek az oka, hol a legégetőbb a hiányuk, és kik azok a "nullkilométeresek" - ezeknek járt utána a Pénzcentrum.
Erről nem biztos, hogy hallottál.
Összesen nagyjából 370 ezer megváltozott munkaképesságű magyar állampolgár él jelenleg hazánkban, közülük mintegy 150 ezren dolgoznak, holott az elmúlt években komoly előrelépések történtek. De minél többször és több helyen lenne érdemes beszélni arról, hogy mik a lehetőségek, mire érdemes készülni, miért lehet ez jó a vállalatnak és munkavállalóknak - mondják a szakemberek.
A szakállas jelentkezőket sokkal magasabb arányban utasítják el a leendő munkaadók, mint a szakáll nélkülieket - derült ki egy friss kutatásból. Noha az arcszőrzet egyre divatosabbnak és elfogadottabbnak számít, még mindig hátrányt jelent az állásinterjún. A látszólag indokolatlan jelenségnek ezúttal az okát is sikerült feltárni, mint ahogy az is kiderült, hogy a szemüveges férfiak a szakállasokkal ellentétben sokkal nagyobb eséllyel pályáznak a megcélzott állásra, mint nem szemüveges társaik. Azoknak is nagyobb az esélye a pozíció elnyerésére, akik nyakkendőt viselnek az interjún.
A munkavállalók mellett a munkáltatók is szeretik a távmunkát. Öt éve azon felsővezetők aránya, akik már dolgoztak távmunkában csupán 27% volt, ami mostanra 61 százalékra emelkedett, míg a középvezetők esetében a korábbi 23 százalékos mutató ugrott 65 százalékra.
Egyre kevesebb szerep jut a nyomtatott sajtónak az álláskeresésben, mert mintha korosztálytól függetlenül mindenki kezéhez odaragadt volna az okostelefonja. A HelloVidék utánajárt, mennyiben változtatták meg a kütyük és az internet az álláskeresési szokásokat.
Egyre több a hirdetés, de a jelentkező még mindig kevés.
Egyszerűen nem bírt leállni, meg is lett az eredménye.
Rugalmas munkavégzés, stabilitás és alapfizetés - ezek alapján választ munkahelyet az Y és Z generáció.
Emiatt megállhat a bérek emelkedése is.
Nem titok, hogy hatalmas munkaerőhiány tombol a Volánnál: a HelloVidék megnézte, melyik régióban a legrosszabb a helyzet, honnan hiányzik a legtöbb szakember.
Komoly szakmai ambíciókkal rendelkező munkatársat keres a Portfolio Csoporthoz tartozó HelloVidék.
A munka-magánélet egyensúlyát támogató lehetőségeket gyakran tulajdonítják a fiatalabb generációk egyedi szükségletének. A rugalmas munkaidő és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a két legfontosabb szempont a gyermeket nevelők számára a munkahelyen a mindennapokat segítő intézkedések közül.
Nem érdemes sokáig várni az előléptetésre: egy amerikai cégvezető elárulta, szerinte mennyi idő után érdemesebb inkább másik munkahely után nézni. A szakemberek szerint akkor sem kell csalódni, ha a főnökség elutasítja a kérésedet. Cikkünkből kiderül, mit javasolnak a hozzáértők erre az eshetőségre, hogy mégis jól jöjj ki a szituációból.
A 2019/2020-as képzési évben 290 helyszínen több mint 4600 hátrányos helyzetű ember képzését kezdi el egy európai uniós program segítségével a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF).
Kétszázmilliárd forint árbevételt termelt az atipikus foglalkoztatási szektor az év első nyolc hónapjában, ennek egynegyedét a diák- és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek - derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége és a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége első közös kutatásából.
Mikor lesz végre vége?
Elharapódzott a munkaerőhiány a Magyar Postánál: egyre több olyan hír kerül napvilágra, hogy dolgozók hiányában akadozik a postai küldemények kézbesítése. A HelloVidék annak járt utána pontosan melyik településeken és mennyi embert keresnek,
Megnéztük, mennyi postás hiányzik az országból, milyen szabad pozíciók vannak az állami vállalatnál, mivel csábítják magukhoz a munkavállalókat, illetve hogy melyik területet és régiót sújtja leginkább a munkaerőhiány.
Ma Magyarországon még rengeteg olyan cég van, amelyik a túlórára alapozza a működését, holott a világ már rég nem ebbe az irányba halad. Ennek ellenére egy átlagos magyar munkavállaló évente 36 óra túlórát végez, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint. A valós számok nyilván sosem fognak kiderülni. Miközben azt hisszük, több gép előtt töltött órával jobban teljesítünk, valójában épp az ellenkezőjét érjük el vele: romlani fog a teljesítményünk. A Pénzcentrum szakemberek segítségével keresi a választ arra kérdésre, mennyi az elég, és mindeközben az is kiderül, milyen körülmények között fogunk dolgozni 10-20 év múlva.
