Kétségbeesetten keresik a karácsonyi szezon előtt a magyar boltok a munkaerőt: lépten-nyomon álláshirdetésekbe botlani. Köztük van olyan cég is, amelyik fél hónapra egy teljes havi bért kínál.
Miközben már itthon is egyre jobban megfizetik a kétkezi munkát, nem csendesedik a nyugat felől érkező munkaerő-éhség: százával találkouhatunk olyan állásajánlatokkal, melyekben magyar szakembereket keresnek külföldi munkavégzésre. Több százezres, milliós fizetéseket, ingyen szállást, bónuszokat kínálnak, sőt, sok esetben még a kiutazás költségét is kifizetik: csak menjen a magyar. De hogy pontosan hányan élnek külföldön, ezekre vonatkozóan csak óvatos becsléseink vannak, ahogy az is bizonytalan, hányan telepedtek vissza az országba.
Magyarországon a csaknem 4,4 millió foglalkoztatottból 150 ezren megváltozott munkaképességűek és még további mintegy 150 ezren lehetnek, akiknek "támogatással, segítséggel, sok erőfeszítéssel és rehabilitációval" munkát lehetne biztosítani - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára egy a témában tartott csütörtöki budapesti nemzetközi konferencián.
A gyepápolás az egyik legfontosabb őszi feladat a kertben, ha jövő tavasszal egészséges, fagykároktól mentes pázsitot szeretnénk. Nem mindegy milyen tápanyagokkal látjuk el a gyepet, mint ahogy az sem, hogy mikor és hogyan végezzük az idei utolsó fűnyírást.
Az élethosszig tartó munka nem szerepel az aktív fiatal lakosság tervei között.
Túlságosan komplex munkát végeznek. A mesterséges intelligencia kiválthat néhány egyszerű munkafolyamatot, de a könyvelés és az adótanácsadás annyira összetett, hogy azt robotok még nem képesek elvégezni.
A tendencia a következő néhány évben legfeljebb lassítható.
Otthoni környezet vagy álommunka - lehetséges mindkettő?
A statisztika szerint a második legtöbb engedéllyel (6199) a szerbek rendelkeznek, míg a harmadik legtöbb dolgozót Kína adja, 2965-öt. Ázsia legnagyobb országát szinte alig lemaradva Vietnám (2778 fővel) követi.
Ingyen van, kinek ne kéne?
Mi lesz a vége ennek?
Jár nekik egy esély.
Minden magyar munkahelyen ott vannak.
Vegyesen alakultak az átlagfizetések az egyes szektorokban az egyes félévben. Az adatokból kitűnik, hogy a diplomások és a szellemi dolgozók húzzák fel a nagyátlagot. Ellenben érdekes, hogy bár hatalmas a bérverseny a nagy boltláncok között, összességében a kereskedelemben sokkalta rosszabbul lehet keresni, mint mondjuk egy hazai bányában. És az építőipar is hiába dübörög, a fizetéseken ez nemigen látszik.
Nem enyhül a vendéglátóipart sújtó munkaerőhiány, továbbra is őrülten keresik a konyhai kisegítőket, ételfutárokat, szakácsokat. A Pénzcentrum ezúttal a pizzázók állásajánlatait böngészte végig.
Viszonylag kevesen élnek a digitalizáció adta előnyökkel.
A magyarok több mint negyven százaléka hagyta el eredeti szakmáját, vagy éppen a váltáson gondolkozik - főleg a fiatal generáció, a 20-as, 30-as korosztály fordít hátat pályájának. De vajon mi ennek az oka, hol a legégetőbb a hiányuk, és kik azok a "nullkilométeresek" - ezeknek járt utána a Pénzcentrum.
Erről nem biztos, hogy hallottál.
Összesen nagyjából 370 ezer megváltozott munkaképesságű magyar állampolgár él jelenleg hazánkban, közülük mintegy 150 ezren dolgoznak, holott az elmúlt években komoly előrelépések történtek. De minél többször és több helyen lenne érdemes beszélni arról, hogy mik a lehetőségek, mire érdemes készülni, miért lehet ez jó a vállalatnak és munkavállalóknak - mondják a szakemberek.
A szakállas jelentkezőket sokkal magasabb arányban utasítják el a leendő munkaadók, mint a szakáll nélkülieket - derült ki egy friss kutatásból. Noha az arcszőrzet egyre divatosabbnak és elfogadottabbnak számít, még mindig hátrányt jelent az állásinterjún. A látszólag indokolatlan jelenségnek ezúttal az okát is sikerült feltárni, mint ahogy az is kiderült, hogy a szemüveges férfiak a szakállasokkal ellentétben sokkal nagyobb eséllyel pályáznak a megcélzott állásra, mint nem szemüveges társaik. Azoknak is nagyobb az esélye a pozíció elnyerésére, akik nyakkendőt viselnek az interjún.
