Egyre több magyar dolgozik: zsugorodik a közszféra, növekszik a magánszféra
A május-júliusi időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 34 ezer fős növekedéssel 4.518 millió volt a foglalkoztatottak száma.
A május-júliusi időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 34 ezer fős növekedéssel 4.518 millió volt a foglalkoztatottak száma.
Az első fél évben kiszabott munkavédelmi bírságok összege meghaladta a 100 millió forintot. Az ellenőrzések elsősorban a feldolgozóipar, az építőipar, a gépipar és a mezőgazdaság területére irányultak, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb is.
Még mindig hatalmas gondot jelent a tízezres eladóhiány, így nagy a verseny a boltláncok és kisebb üzletek között is a dolgozókért. A Penny Market azok közé a boltláncok közé tartozott, amelyek eddig titkolták, mennyit fizetnek a dolgozóiknak, azonban most nyilvánossá tették ezeket az adatokat.
A dolgozó fiatalok többsége, 73 százaléka a jövőben magasabb fizetéssel számol, 49 százaléka szereti a munkáját, ugyanakkor ennél már jóval kevesebben látnak fejlődési, előrelépési lehetőséget a jelenlegi állásukban.
Azok a gazdák és amatőr kertészek, akik egész évben szorgosan dolgoztak kertjükben, most learathatják a munkájuk gyümölcsét. Rengeteg zöldséget és gyümölcsöt takaríthatunk be már most, augusztus végén. De, hogy miket érdemes még elvégezni a szorgos kertápolóknak még a hónapban? Most kiderül!
Minden változik, csak a lényeg nem.
Egy hajszállal, de a lengyelek is előttünk vannak, de nem jobb a helyzet a világ számos pontján sem. Izraelben, Chilében, Mexikóban is például többet dolgoznak, és kevesebb szabadidejük van a dolgozóknak.
A kaposvári Szabó Fogaskerékgyártó Kft. 1976-ban alakult. Eleinte alapvetően mezőgazdasági gépipari termékekhez gyártottak fogaskereket, majd a kor kihívásaihoz igazodva fejlődtek.
A legtöbb szezonálisan munkát vállaló a mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban dolgozik. Ezekben a szektorokban ebben az időszakban évről-évre égető munkaerőhiány lép fel, megoldást csak nagy nehezen, vagy egyáltalán nem találni.
A munkaerő-kölcsönző cégek térnyerése tisztító hatással van a foglalkoztatásra.
Változatlanul erős a kereslet a gyakornokok iránt a hazai bankok részéről, a legnagyobb piaci szereplőknél a nyitott álláshelyek közel 8 százalékát a pályakezdés előtt álló fiatalok számára hirdetik - olvasható a Világgazdaság pénteki lapszámában.
Nem csak pékekből, ápolókból, szobafestőkből, de a benzinkutasokból is egyre nagyobb a hiány itthon, nem csoda, hogy kilőttek a kútkezelői fizetések. Ám hiába a kiemelkedő bérezés, Ausztriában még mindig kétszer-háromszor többet keresnek - és akkor a borravalóról még szó sem esett.
Ismét kétszámjeggyel nőttek a keresetek májusban. A bruttó átlagkereset 374 ezer 700 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 242 ezer 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 ezer 800 forint volt.
Mi lehet az oka?
Az egyszerű képzést igénylő és a komplex munkakörök fluktuációja között jókora eltérés figyelhető meg a vállalat jövedelmezőségére gyakorolt hatásnál. A béremelés a fluktuáció gyorsulásakor lehet kulcskérdés egy vállalatnál.
Kapkodnak az emberek után az autóiparban is: nem csak autómosóként, de autófényezőként is meg lehet keresni a minimálbér többszörösét. Friss hirdetésre bukkantunk, melyben autófényezőket keresnek álomfizetéssel.
Ki fogja ezt bírni?
Szinte mindenhol csinálják.
A fokozódó munkaerőhiány miatt manapság már nyáron sem húzza be a féket a piac: nincs megállás, pörögnek az állások, a cégek aktívan keresik a munkaerőt. Erős nyárnak ígérkezik az idei is. Korábban talán valós félelem lehetett álláskeresői oldalról, hogy a nyári munkába állással kezdődő - jellemzően 3 hónapos - próbaidő keresztülhúzza a nyaralási elképzeléseket, a tudatosabb cégek a jó munkaerő megszerzése érdekében ma már flexibilisek ebben a kérdésben is.
A vállalatok ma már egyre nagyobb kihívásokkal találják szembe magukat, ha a szakképzett munkaerő megtalálásáról van szó. Több kutatásból is kiderül, hogy a munkaerőpiac legnagyobb része Z és Y generációs fiatalokból áll, előbbiek - az 1995 és 2010 között születettek - pedig 2025-re a globális munkaerő 75 százalékát teszik majd ki. A fiatal munkavállalóknak pedig újszerű igényeik vannak a munkahelyi légkörrel és folyamatokkal kapcsolatban. Szakmai kihívásokra, felelősségteljes munkára vágynak, és azonnali eredményeket akarnak, hiszen a digitalizáció korában nincs idő kivárni a ranglétra kijárását. Ezért ma már elengedhetetlen, hogy a cégek generációkra szabott üzenetekkel toborozzanak potenciális munkavállalókat, és meg tudják szólítani az ambiciózus, szakképzett tehetségeket, akiknek testre szabott fejlődési lehetőségeket kínálnak.