Lelassult a budapesti lakáspiac: erre már régóta vártak, most éri meg lakást venni?
Alig drágulnak már az ingatlanok.
Alig drágulnak már az ingatlanok.
Ahhoz kétség sem fér, hogy egyes iparágak rendkívül sok ultratehetős embert termelnek ki magukból, míg mások kevésbé vagy egyáltalán nem képesek erre. Így például kerülnek ki milliárdosok az élelmiszer- és italágazatból is, de azért jóval több embert tesz szupergazdaggá az ingatlanbiznisz. Ez azonban még messze nem a jéghegy csúcsa: négyből majdnem 1 ember a világon - azok közül, akiknek 1,6 milliárd forint fölött van a vagyona - ugyanis a banki/pénzügyi világból kerül ki. Mutatjuk a teljes listát!
2013 óta nem volt ennyi pénze a magyaroknak.
Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez tovább nőtt azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból - tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből.
Ilyen is, olyan is.
De már lassul a kór terjedése.
Amikor munkakeresés közben több hirdetésbe is belefutunk, amelyet ugyanaz a cég adott fel, akkor kézenfekvőnek tűnhet, hogy az összesre, azaz a legtöbbre beadjuk az önéletrajzot. Ám ez a stratégia sokszor inkább árt, mint használ. A HR-szakemberek szerint óvatosan kell kezelni ezt a helyzetet, mert könnyű átlépni azt a határt, amikor már nem érdeklődést, hanem kétségbeesést sugallunk a hirdető vállalat felé.
Elkeserítő.
Egy elszomorító európai felmérés szerint, mi, magyarok egy 10-es skálán csupán 5,5-en vagyunk elégedettek az anyagi helyzetünkkel, és pusztán 6,5-en összességében az életünkkel. Mind a két adat az EU sereghajtóihoz sorol bennünket, óriási mértékben vagyunk például elmaradva az osztrákoktól, de még az átlagos román állampolgár is jobban érzi magát a bőrében és elégedettebb a pénzügyi helyzetével, mint egy magyar.
Már-már lehetetlen.
Egyre több ultravagyonos ember él a földön.
Eltűnik a sarkvidéki jég, óriási mennyiségű szén-dioxid fog a légkörbe szivárogni az olvadó talajból, európai országok kerülnek víz alá.
Az Európai Unióban a legtöbb részmunkaidős dolgozó azért vállal munkát ebben a formában, mert egyszerűen nem talál teljes munkaidős állást. Sokan vannak persze azok is, akik azért "kényszerülnek" ebbe a foglalkoztatási formába, mert gyereket nevelnek vagy munkaképtelen felnőttet gondoznak. Magyarországon azonban EU-átlag alatti azon részmunkaidős alkalmazottak aránya, akik azért dolgoznak így, mert mást nem találnak.
Egyre több gondot okoznak a villámcsapások.
Nem semmi.
2018-ban az Európai Unión belül Magyarországon relatíve magas volt a belföldön ingázó munkavállalók aránya. A legtöbb hazai munkavállaló közül a közép-dunántúli régióból jártak a legtöbben egy másik magyar régióba dolgozni, míg a nyugat-dunántúliból a legkevesebben. Arányait tekintve a két hazai véglet között majdnem négyszeres volt az eltérés.
Van, ami sokkal drágább most, mint tavaly.
Hoppá-hoppá.
Az OECD-térség közepes jövedelmű háztartásainak közel felének komoly anyagi nehézségei vannak hónap végére. Magyarországon azonban ennél jóval brutálisabb a helyzet, az OECD felmérése szerint a hazai középosztály 78,5 százaléka vallja azt, hogy küzdenie kell azért, hogy valahogy pluszba jöjjön ki hó végére. A környező országok közül Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában is jobb a helyzet. Utóbbival összehasonlítva ráadásul bődületes a különbség is, nyugati szomszédunknál ugyanis harmadannyi középosztálybeli szenved az anyagiakkal, mint nálunk.