Még sok minden ismeretlen a 2023-as minimálbér kapcsán, egyelőre a felek az álláspontok kialakításánál tartanak, de elképzelések azért már vannak.
Úgy néz ki, az infláció a legrosszabbul keresőket érinti a legjobban: náluk közel 30% volt a drágulás mértéke tavaly szeptember óta.
Egyelőre kérdés, mely termékek lehetnek érintettek egy esetleges árstopkiterjesztésnél, az viszont biztos, hogy bőven lehet válogatni a csúcsdrága termékek közül.
A várakozásoknak megfelelően 13% maradt az alapkamat, a Monetáris Tanács emellett 12,50%-on tartotta az egynapos betéti, valamint 25%-on az egynapos fedezett hitel kamatát.
Legújabb blogbejegyzésében Zsiday Viktor, befektető a mostani gazdasági helyzetről elmondta, hogy a hazai intézkedési csomagok lényege a totális kontrollra törekvés.
Idén augusztusban 1% alá csökkent a reálbérek emelkedése, ami jól mutatja, milyen óriási Magyarországon az infláció.
Reméli, hogy el lehet kerülni a recessziót, de az energiaárak miatt sok a bizonytalanság - mondta Parragh László MKIK-elnök.
Elkezdődtek a tárgyalások a jövő évi béremelésekről, így a 2023-as minimálbérről is.
Nem elérhetetlen cél, hogy az infláció egy számjegyű legyen 2023 végére, de sok feltételnek kell teljesülnie hozzá.
A kamatfolyosó tetejét, az egynapos fedezett betét kamatát 25%-ra emelte a Monetáris Tanács, ez 950 bázispontos emelés. Az alapkamat változatlan maradt
Az egyre magasabb szintekre ugró infláció visszafogja a vásárlóerőt, ez pedig a lakáspiacon is megjelenhet, tompítva a drágulás ütemét.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint októberben jelentősen befolyásolja a rezsiköltségek növekedése az infláció alakulását.
Némileg csökken majd az éves infláció mértéke jövőre, de a szakértők technikai recesszióra számítanak.
Az élelmiszerek ára 35,2 %-kal emelkedett, a nyugdíjasokra vetítve pedig a drágulás valamivel még ennél is gyorsabb ütemű, ami valósággal felfalta a júliusi nyugdíjkorrekciót is.
A 20 százalékos átlagos, éves drágulás csak a jéghegy csúcsa, rengeteg élelmiszer ára ugyanis gyakorlatilag a duplájára emelkedett tavaly óta.
Riasztó képet fest az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének az egészséges táplálkozást országonként való mérése.
Majdnem duplájába kerülhet a libasült Márton-napra, mint tavaly, ráadásul a csirkecomb ára is az egekben van.
Az OECD-hez tartozó országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,3 százalékra gyorsult augusztusban az egy hónappal korábbi 10,2 százalék után.
Nagyon meg kell fogni minden forintot annak érdekében, hogy hó végén ne a száraz kenyeret kelljen enni. A folyamatosan rakétázó árak viszont nem könnyítik meg a takarékoskodást.
Súlyos hónapokat élünk az infláció miatt, és egyelőre a távolban sem látni a brutális áremelkedések végét - igyekszünk ezen tippekkel segíteni.
