Minden, amit az Ötöslottó újdonsült milliárdosáról tudni lehet
Valakivel most biztosan madarat lehet fogatni.
Valakivel most biztosan madarat lehet fogatni.
A nyilvántartott álláskeresők száma 6,7 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az augusztusi zárónapon 251 300 álláskereső volt, több mint 18 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
Felmérést indított a Szülői Hang Közösség annak érdekében, hogy megértse a tanárhiányból adódó problémák mélységét és annak összefüggéseit. A válaszokat minden kérdésnél két csoportra osztották: azokéra, akik közvetlenül nem találkoznak a tanárhiánnyal, és azokéra, akiket ez a probléma közvetlenül is érint, és az elmúlt 1 évben a gyerekük valamely tantárgyából legalább 2 héten keresztül nem volt érdemi oktatás.
A foglalkoztatók kétharmadánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket a hatóságok, továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, az ellenőrzött munkavállalók csaknem 12 százaléka így dolgozik.
Júliusban sem sikerült az eladók létszámát emelni a boltokban, pedig a létszámhiány nem enyhült. Az eladók keresete 15 százalékkal nőtt ugyan, de ez csak a létszám tartásához volt elég. Még jó, hogy a szünidőben jöttek a diákok. És az is lehet, hogy ha bezár egy bolt, onnan nem egy másik boltba mennek dolgozni az eladók, hiszen a boltszám évek óta csökken.
Magyarországon a középiskolát kezdő diákok csaknem 25 százaléka funkcionális analfabéta. Az oktatás minősége pedig jócskán kihat a leendő munkavállalók képességeire, éppen ezért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége változásokat sürget az oktatás területén.
Az elmúlt években az OECD-tagországok között több olyan is volt, ahol 10-ből 9 állás a főváros régiójában jött létre. Magyarországon nem ilyen egyenlőtlen a helyzet, de nem meglepő módon hazánkban is a lakosság részarányánál jóval nagyobb mértékben jöttek létre új munkahelyek Budapesten.
Nem sokat tehetnek a munkavállalók.
A dolgozók megtartása érdekében egyre gyakrabban találkoznak az érdekképviseletek olyan magyar cégekkel, amelyek rendkívüli béremeléseket hajtottak végre 2018-ban - írja a Magyar Idők.
A magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, ugyanakkor 34 százalékuk próbálta már valaha a home office-t, amelyhez kapcsolódó legfontosabb pozitívumként az időspórolást és a kevesebb stresszt említették - derült ki egy friss kutatásából. Az eredmények alapján a többség szeretne a jelenleginél többször távmunkában dolgozni, amelyhez a szükséges lakásfeltételek közül a külön dolgozószobát és az elkülönített dolgozósarkot említették kiemelten. A szakértő szerint annak, aki önálló dolgozósarok vagy dolgozószoba kialakításában gondolkodik, érdemes előre tervezni, hogy átgondolt, a családi élet harmóniáját is megőrző megoldás születhessen.
Bizonyos dolgokat jobb nem szóba hozni.
Jelenleg engedély és vízum nélkül utazhatnak Nagy-Britanniába azok az uniós állampolgárok, akik ott szeretnének munkát vállalni. A brit bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Comittee - MAC) szerint azonban a Brexit után már nem lenne különösebb ok arra, hogy eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat alkalmazzon az uniós, és az EU-n kívülről érkező munkavállalók esetében.
A KSH legfrissebb adatai szerint a havi átlagfizetés nettó 217 ezer forint Magyarországon. Csakhogy nagyon sokan ennél jóval kevesebbet keresnek. Mégis hogy jött ki akkor ez a szám?
Újabb elkeserítő adatot közölt a magyar oktatásról az Eurostat. Most azonban nem egy nemzetközi rangsorból való kimaradásról van szó, hanem egészen egyszerűen arról, hogy Budapest lakói mennyire elégedettek városuk iskoláival, egyéb oktatási intézményeivel. Az eredmények magukért beszélnek, a statisztikákban vizsgált országok közül Budapest hátulról az ötödik helyen végzett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megkérdezettek majd fele elégedetlen az oktatás színvonalával.
Érdekes álláshirdetésekre bukkantunk egy országos hirdetési újságban. Több pozícióra is csak férfiakat keresnek, de van olyan hirdetés is, amelyben ismertetik, hogy milyen feladatokat kapnának a pozícióra jelentkező férfiak és nők, a férfiaknak pedig 50 forinttal magasabb órabér járna. Az esélyegyenlőségi törvény alapján egyértelműnek tűnhet, hogy diszkriminációról van szó, a hatóság mégsem indíthat hivatalból eljárást ilyen esetekben, ahhoz megfelelő bejelentésre is szükség van.
A 19-29 éves fiatalok többsége dolgozik: 52 százalékuk kap főállásból fizetést, 25 százalékuk pedig mellékállásból szerez jövedelmet - derült ki egy friss kutatásból. A dolgozó fiatalok 52 százaléka számít kisebb mértékű fizetésemelésre, ez rekordmagas arányt jelent a felmérés több mint ötéves történetében.
2025-re már a munkahelyi feladatok több mint felét robotok fogják végezni - figyelmeztet a Világgazdasági Fórum. A szervezet szerint ezáltal 75 millió munkahely szűnhet meg mindössze néhány éven belül.
Míg Franciaországban az idei tanévtől betiltották az általános iskolai mobilhasználatot, más országokban előszeretettel használják az órákon a gyermekek saját digitális eszközeit. Magyarországon maguk az intézmények dönthetnek arról, hogyan korlátozzák a mobilok és tabletek használatát. A közfelfogás szerint az okostelefonok elvonják a diákok figyelmét nemcsak a tananyagról, hanem egymásról is, ugyanakkor olyan fogalmak születnek, mint az e-learning vagy az m-learning, azaz a digitalizáció és a mobileszközök használata tanulási, oktatási célokra.
A lakosság is tisztán érzékeli már, hogy a szolgáltató szektorokban sok a hiányszakma és jelentős a munkaerőhiány. A magyarok több, különböző típusú szakma esetében is nehéznek tartják a megfelelő szakemberek megtalálását. Ide tartozik a szakorvos (84%), a villanyszerelő (82%), a festő-mázoló (80%), a háztartási gép szerelő (79%) - derült ki egy friss kutatásból.