Bár a konfliktusból való kihátrálás csábító lehet Trump számára, a katonai vagy politikai eredmények nélküli visszavonulás súlyos hitelességromlást jelentene Washingtonnak.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem biztosítja a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolajszállítmányok védelmét.
A közel-keleti fegyveres konfliktus és az emiatt megugró energiaárak véget vethetnek a feltörekvő piacok elmúlt éveket jellemző felminősítési hullámának.
Januárban az arany még 5602 dolláros rekordon volt, azóta viszont látványosan süllyedt a jegyzés.
A döntéshozók mindkét intézkedést átmenetinek nevezték, és fő céljuk, az autóhasználat helyett a tömegközlekedés felé tereljék az embereket.
Két éve nem látott csúcsra, hordónként 115 dollár fölé ugrott a Brent kőolaj ára.
Donald Trump szerint Iránban gyakorlatilag már megtörtént a rezsimváltás, mivel az ország korábbi vezetését teljesen felszámolták.
Az iráni házelnök katonai csapással fenyegette meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit a Közel-Keletre érkező amerikai csapaterősítések miatt.
Donald Trump amerikai elnök alapvetően átalakítaná a NATO működését egy új, úgynevezett "fizetős részvételi" modell bevezetésével.
A washingtoni vezetés szerint a 3500 fős egység átirányítása taktikai rugalmasságot biztosít az elnök számára, bár az amerikai külügyminiszter a harcok közeli lezárulására számít.
A közel-keleti háború miatt Szaúd-Arábia kénytelen volt aktiválni a régóta létező vészforgatókönyvét, miután a Hormuzi-szoros működése ellehetetlenült.
Az iráni háború rövid idő alatt globális gazdasági hatásokat váltott ki, amelyek messze túlmutatnak a régión.
103 éves korában elhunyt Dr. Körmendi István, az ország legidősebb háziorvosa.
Emellett élesen bírálta a NATO-t és Németországot, amiért magára hagyták Washingtont az iráni konfliktusban.
Irán beleegyezett, hogy megkönnyíti és felgyorsítja a humanitárius segélyszállítmányok áthaladását a Hormuzi-szoroson.
Bár a háttérben, közvetítőkön keresztül már zajlanak az egyeztetések, Washington végső célja egy átfogó megállapodás megkötése és Teherán atomprogramjának megfékezése.
A jemeni húszi lázadók az iráni háború február végi kitörése óta először indítottak ballisztikus rakétákat Izrael ellen.
Izraeli-amerikai légicsapásokkal vettek célba több atomlétesítményt Irán középső részében -
Brutális áremelkedés rázta meg a nemzetközi légiközlekedést: márciusban egyes Ázsia–Európa útvonalakon több mint 560%-kal ugrottak meg a repülőjegyárak.
Az Egyesült Államok az iráni rakétaarzenál mindössze egyharmadáról tudja biztosan megerősíteni, hogy megsemmisült.
