Július közepére közel egymilliárd forintra nőtt az aszály miatt bejelentett mezőgazdasági károk értéke.
A tejpiaci válsághelyzet kezelése érdekében 100 százalékos, illetve 70 százalékos mértékű kamattámogatást hirdetett Bóna Szabolcs
A kora reggeli órákban hatalmas tűz ütött ki Szentistván határában, ahol több ezer bála gyulladt ki.
Minden eddigi várakozást és korábbi rekordot elsöpört a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem idei felvételi eredménye.
Magyarország területének közel 89 százalékát sújtja legalább közepes mértékű mezőgazdasági aszály.
Az idei extrém hőhullámok súlyos károkat okozhatnak az európai gabonatermelésben, Magyarország pedig a leginkább érintett országok közé tartozik.
A gazdák egy része szerint a rendszer hozzájárulhat a csapadékhiány kialakulásához, a tárcavezető megoldást ígér.
A gazdák egy része ezért már nem is a hagyományos betakarításra készül. Van, aki kényszerből vágja le a kukoricát, és megpróbálja takarmányként értékesíteni azt, ami a szárazság után még hasznosítható.
Bóna Szabolcs a hazai agrárium jövőjét egy kettős modellben képzeli el, amelyben a korszerű nagygazdaságok tisztán piaci alapon is versenyképesek maradhatnak.
Megkezdődött a korai és középérésű kajszifajták szedése, és mostantól várhatóan július végéig elérhető lesz a hazai kajszi a boltokban, piacokon.
Manapság egyre nehezebb a mezőgazdaságban egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, amit a vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítása is tovább fokozhat.
Ennek részbeni ellensúlyozására új terheket vezetnek be a nem újrahasznosítható műanyagokra, valamint a harmadik országokból érkező csomagokra.
Tavaly 14 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 16,5 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2024-ben.
Egy közérdekű bejelentés nyomán indult eljárás, miután felmerült a gyanú, hogy egy uniós szinten tiltott anyagot alkalmaztak vadkár megelőzésére.
Magyarországon legalább 150-250 ezer álláshely maradt részben vagy teljesen betöltetlen tavaly, ebből tartósan üres maradhat 65 ezer munkakör.
Azonnali árcsökkenést hozhatna a magyar boltokban a zöldség- és gyümölcs áfájának 27 százalékról 5 százalékra mérséklése, az árrésstopot pedig át kell alakítani.
A hazai élelmiszeripari beszállítók és kiskereskedelmi láncok működését egyszerre nehezítik az elmúlt évek piaci torzulásai.
Súlyos munkaerőhiány fenyegeti az ágazatot, a szakma szerint nem csoda, hogy külföldi munkavállalókban kell gondolkozni.
Az Országgyűlés újonnan felállt Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottsága hétfő reggel meghallgatta Bóna Szabolcsot, a Tisza Párt agrárminiszter-jelöltjét.
Raskó György agrárközgazdász szerint bár ennek egy részét lenyelhetik a termelők és a kereskedők, de az érintett termékek ára így is érdemben csökkenhet a boltokban.
