Megnéztük, milyen problémákkal kellett megküzdeniük a gazdáknak. Emellett persze utánanéztünk annak is, milyen támogatásokra számíthatnak azok a gazdálkodók, akik valamilyen kárt szenvedtek el, vagy épp ellenkezőleg, most kezdenének fejlesztésekbe.
A magyar termékek kínálati arányában a boltok polcain az átlag most alig 70 százalék.
A magyar gazdák elkötelezettek a precíziós technológiák mellett, a megkérdezettek fele már jelenleg is használja a legmodernebb eszközöket.
Néhány évvel ezelőtt még hajlamosak voltunk remeteként elvonuló vidéki különcként tekinteni egy farmon élő dolgozóra, ma már ők is a szolgáltató szektor szerves részei.
Jó néhány évvel ezelőtt még hajlamosak voltunk remeteként elvonuló vidéki különcként tekinteni egy farmon élő, mezőgazdaságban dolgozóra, míg ma már ők is a szolgáltató szektor szerves részei.
Ha nem jó időpontot vagy napszakaszt választunk, akkor könnyen megéghetnek, sőt, akár még a pénztárcánk is bánhatja, ha nem választunk jó „öntözési taktikát”.
A mai mezőgazdasági gyakorlat tönkreteszi a termőtalajt, ahogy az erdőgazdálkodás is árt az erdőnek, mert ahelyett, hogy segítségül hívnánk a természetet, szembe megyünk vele.
A sík mezőktől vagy kertektől eltérően a mérsékelt éghajlatú erdőkben hét réteg van: magas fák, alacsonyabb fák, cserjék, évelők, talajtakaró rétegek, gumósok és kúszónövények.
Elkezdődött a biotermékek előállításának és fogyasztásának ösztönzése: az Európai Bizottság nemrég cselekvési tervet terjesztett elő az ökológiai termelés fejlesztése céljából.
A HelloVidék most megszerezte a Regionális Központok Hálózata által indított konzultáció eredményeit; és a Régiók Európai Bizottsága segítségével összefoglaltuk a vidéki térségek legaktuálisabb kihívásait és megoldási alternatíváit.
A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat súlyosan károsítja a környezetet, pusztítja a biológiai sokféleséget és ez felelős az EU éves széndioxid-kibocsátásának tíz százalékáért. A Régiók Európai Bizottsága ezért átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő.
Ilyen hatást gyakorolt a magyar agráriumra a koronavírus-járvány.
Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével beszélgettünk arról, hogyan érinti a magyar agráriumot a pandémia, miért fontos békeidőben is a hazai termékek vásárlása, és hogy meg fogják-e érezni a magyar fogyasztók a Brexitet.
Bemutatjuk a NAK, immáron harmadik éve osztatlan sikerrel futó Szakmakóstoló Hetek programsorozatát, ami a hagyományos pályaorientációs alkalmakkal szemben az agrárszakmák élmény alapú megismerését helyezi előtérbe.
A legjobb gyógyír a náthás megbetegedések kezelésére, ami versenybe száll a multikkal is nem más, mint a méz. Főként, ha magyar, na meg termelői. Az Ezercsepp Méhészet vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi ágazati kihívásokról.
Így alkalmazkodhat Brüsszel terve szerint a mezőgazdaság az éghajlatváltozáshoz
A tudományos élet forgatagából kiszakadva, szó szerint a semmiből építette fel egy fiatal pár bivalyos birtokát a déli határhoz közeli faluban. Befektethető tőke hiányában az álmaikra, tudásukra és a megérzéseikre építettek.
Dr. Borovics Attilát, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) igazgatóját kérdeztük az egyre nagyobb teret hódító fenntartható gazdálkodási formáról, az agrárerdészetről. Miért hasznos és kik vághatnak bele? Ennek jártunk utána.
Az ’50-es és ’60-as években kvázi nagyhatalom voltunk, 50 ezer hektáron termett rizs Magyarországon, azóta viszont jelentősen visszaesett a művelt terület nagysága. A HelloVidék a téma kapcsán a Békés megyei Csárdaszálláson székelő Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatóját, Izsó Lajost kérdezte.
Hogy miként kerül egy szubtrópusi növény a kontinentális éghajlatú Magyarországra? Erről a batáta fővárosaként is emlegetett ásotthalmi Bivalyos Tanya Kft. családi gazdaságának egyik örököse, Váraljai László mesélt a HelloVidéknek.
