2020. április 2. csütörtök Áron

Így védekezik 10-ből 8 magyar a betörőkkel szemben: sejtenek valamit?


A megkérdezettek kétharmada - 64 százaléka - átlagosnak tartja a lakhelyén a közbiztonságot, mindössze 7 százalék szerint rosszabb a helyzet az átlagosnál. Budapesten azonban sokkal pesszimistábbak: a lakók negyede gondolja így - derült ki egy friss felmérésből. A megkérdezettek 25 százaléka szerint kevesebb betörés történt az elmúlt években. A háztartás vagyonának megóvásában pedig a biztosításé a főszerep, az emberek négyötödének van lakásbiztosítása.

A K&H biztos jövő felmérésének eredményei szerint kedvezőnek mondható a helyzet, mivel a 30-59 éves magyarok mindössze 7 százaléka mondta azt, hogy olyan településen él, ahol szerintük átlag alatti szinten van a közbiztonság. A többség - 64 százalék - átlagosnak, 27 százalékuk viszont átlag felettinek mondta a környéke közbiztonságát. Az országon belül azonban vannak eltérések: Budapesten érezték legtöbben az átlagnál rosszabbnak a helyzetet, a megkérdezettek 15 százaléka volt ezen a véleményen. A nyugati megyékben ugyanakkor 34 százalékos volt az átlagnál jobb közbiztonságról beszámolók aránya.

Betörések

A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 25 százaléka szerint az elmúlt években javulás történt a lakásbetörések szempontjából, azaz csökkent ezek száma a környéken. Erről leginkább a keleti megyékben és a kisebb településeken élők számoltak be. 35 százalék szerint nem változott, míg 7 százalékuk szerint romlott a helyzet. Igaz, a lakásbetörések alakulását a megkérdezettek harmada nem tudta megítélni.

Véd a biztosítás

A különböző káresemények által okozott veszteségekkel - például a természeti csapásokkal vagy a betörésekkel - szemben a legtöbben lakásbiztosítással védekeznek, a megkérdezettek több mint 80 százaléka rendelkezik ilyen biztosítással. A válaszadók többségének, 66 százalékuknak az ingatlanra és az ingóságokra is - például műszaki és elektronikai berendezésekre - kiterjedő lakásbiztosítása van. Érdekes, hogy ez leginkább a 40 év felettiekre jellemző. Kizárólag az ingatlant "biztosítók" aránya 9 százalékos, 4 százalék pedig csak az ingóságokra kötött biztosítást. A lakásbiztosítás hiányát egyébként a legtöbben azzal magyarázták, hogy nem saját lakásban élnek, de 18 százalék túl drágának tartja a biztosításokat, 10 százalék pedig úgy gondolja, hogy nincs rájuk szüksége.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Megszólalt a pesti elitgimnázium igazgatója: így megy náluk a digitális oktatás
Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője adott interjút a Pénzcentrumnak.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

Aldi

03.01-04.05
Országos

Interspar

02.26-04.03
Országos

  Ajánlatunk