2020. június 7. vasárnap Róbert

Ezekben a megyékben végezheti a legnagyobb pusztítást a koronavírus


Sok tényező befolyásolhatja, hogy ki mennyire veszélyeztetett a koronavírus fertőzéstől. Amit minden esetben hangsúlyoznak a szakértők, hogy a 65 év felletieknek és a krónikus betegségekben szenvedőknek fokozottan ügyelniük kell, hogy elkerüljék a megfertőződést. A Pénzcentrum most összevetette az ismert fertőzésszámokat, a fertőzés lefolyását esetlegesen súlyosbító krónikus betegségek számát és a 65 év felettiek arányát területenként, amely megmutatja, hol van helyileg a leginkább kitéve a lakosság a vírus súlyos kimenetelű lefolyásának.

Április 8-i adatok alapján a koronavírus halálos áldozatainak száma Magyarországon 58 fő volt, átlagéletkoruk 75,3 év. A legfiatalabb magyar áldozat egy 38 éves férfi volt, aki krónikus pancreatitisben, alkoholos májkárosodásban szenvedett. A legidősebb áldozat sokáig egy 94 éves férfi volt, aki krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedett, amely idült hörghuruttal és tüdőtágulással jár. Április 7-én újabb 94 éves beteg hunyt el, ezúttal egy nő, akinek magas vérnyomása, szív- és érrendszeri betegsége, és krónikus veseelégtelensége is volt. Az alábbi ábrán látható, az áldozatok közül hányan szenvedtek valamilyen alapbetegségben:

Szív- és érrendszeri megbetegedésben a halálos áldozatoknak csaknem fele, 46,6 százalékuk szenvedett az április 8-i adatok alapján, 37,9 százalékuk magas vérnyomással küzdött, és 17,2 százalékuknak volt tüdő vagy más légzőszervi megbetegedése. 13,8 százalékban fordult elő daganatos megbetegedés és 12,1 százalékban vesebetegség. Az elhunytak 44,8 százalékának egyéb betegsége (is) volt (pl. anyagcsere, máj, hasnyálmirigy, stb.). Az 58 halálos áldozat alapbetegségeiről 7 esetben még nem álltak rendelkezésre adatok - ezek később feltöltésre kerülhetnek.

A szív- és érrendszeri betegség egyébként is vezető halálozási oknak számít a világon és hazánkban is. A keringési rendszer zavarai által okozott megbetegedések közül a leggyakoribbak a szívinfarktus, a stroke, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség. Aggasztó, hogy az áldozatok közül háromnál semmilyen más alapbetegséget nem tüntettek fel, csak a magas vérnyomást: egy 71 éves férfinál és egy 41 éves, illetve egy 86 éves nőnél. Ez jogosan adhat okot nyugtalanságra, hiszen

a magas vérnyomás (avagy hipertónia) hazánkban is népbetegségnek számít, a felnőtt lakosságnak legalább egynegyedét érinti.

Krónikus betegségek Magyarországon

A lakosság egészére nézve utoljára 2014-ben készült átfogó felmérés arról, hogy hányan szenvednek valamilyen krónikus betegségben Magyarországon: ez az arány az összlakosságra nézve 59,4 százalék volt, azonban a kutatás alapján a 65 év felettieknek 90, 9 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségtől. Ezek közé a betegségek közé természetesen olyan betegségek is beleszámítanak, amely jelenlegi tudomásunk szerint nem növeli a koronavírus fertőzés súlyosbodásának kockázatát, mint pl. a derék- vagy hátfájás, vagy az inkontinencia. Az viszont megállapítható, hogy az időseknek nagy része, nagyjából kétharmada a veszélyeztetett csoporthoz tartozik életkoruk és diagnosztizált betegségeik alapján - ez 1,25 millió embert érint.

Hogyha részletesebben megvizsgáljuk a 2014-ben készült ELEF (Európai lakossági egészségfelmérés) alapján, és az eddig ismert halálos áldozatok alapbetegségeit tekintve hányan vannak fokozottan veszélyben, azt láthatjuk, hogy az idősek 66,5 százaléka szenved magas vérnyomástól, 18,4 százaléka diagnosztizált cukorbeteg, szívkoszorúér megbetegedést 14,6 százaléknál állapítottak meg. Infarktus 6,9 százalékot, asztma 6,8 százalékot, bronchitis (hörghurut) 6,3 százalékot veszélyeztet. A vesebetegek és a rosszindulatú daganattal küzdők aránya 5 százalék alatt marad.

Fontos kiemelni, hogy ebben a felmérésben diagnosztizált betegségről van szó, mert sok páciens lehet, akiknél nem állapították meg például a magas vérnyomást, így nem is áll kezelés alatt. A hipertónia viszont olyan népbetegség, amely nagyon sokáig nem okoz tüneteket, így nehéz észrevenni, és sokan ezért is nem veszik komolyan, pedig a fejlett országok lakosságának nagy része küzd a problémával.

Egyes (pesszimistább) becslések szerint minden 8. magyar halálesetben játszik közre a magas vérnyomás, amellyel megelőzi a daganatos megbetegedéseket.

Hol él a legtöbb veszélyeztetett idős Magyarországon?

Az országban a 65 év felettiek aránya az össznépességhez képest 19,3 százalék a KSH legfrissebb hozzáférhető, részletes népességadatai szerint. Azonban míg az egyik megyében a lakosság 21,9 százalék tartozik ebbe a korosztályba, a másikban csak 16,3 százalék, amely azt jelenti, hogy azon a területen több veszélyeztett él. Békés, Zala és Somogy megyében több mint 21 százaléka a lakosoknak 65 év feletti, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben 18 százalék alatt van az arányuk.

A fertőzöttek száma szintén eltér megyénként: minél nagyobb egy megyében a fertőzöttek száma abszolút értékében és arányaiban is, annál nagyobb az esély a fertőzésre is. Természetesen jelen helyzetben csak a hivatalosan diagnosztizált fertőzöttek számával tudunk kalkulálni, azokéval nem akik tünetmentes hordozók lehetnek.

A legrosszabb a helyzet Budapesten, Pest megyében és Fejérben a fertőzöttek számát tekintve, ha 100 ezer lakos arányában nézzük őket. Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg sem áll jól, itt vidékhez képest a hivatalos fertőzöttszám is magasabb. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Hevesben és Borsodban a legkisebb azok aránya, akik hivatalosan megfertőződtek.

Békésben (10), Zalában (11) és Somogyban (17), ahol nagy a 65 éven felüliek aránya a fertőzöttek száma átlagosnak mondható. Szabolcsban, Pest megyében, Győr-Moson-Sopronban a fertőzöttség tekintetében rosszabbul állnak, de a 65 éven felüliek kisebb arányt képeznek a lakosság egészét tekintve. Viszont ahogy azt Müller Cecília korábban elmondta:

az egész ország minden megyéjében, bármelyik településen jelen lehet a vírus.

A krónikus betegségek, fertőzöttek és idősek megoszlása Magyarországon

Az ELEF felmérés megyei szintre nem terjedt ki, de régiós adataink vannak. Eszerint például a magas vérnyomás sokkal több lakost érint a Dél-Dunántúl vagy Dél-Alföld régiókban mint az északi, nyugati országrészben. A szívkoszorúér megbetegedések szintén a déli régiókat, és inkább az Észak-Magyarország, Észak-Alföld régiókat érintik. A bronchitis Észak-Magyarországon kétszer gyakoribb, mint a Közép-Dunántúlon.

Abban nehéz igazságot tenni, hogy az életkor vagy az alapbetegségek jelentik-e a nagyobb kockázatot, illetve hogy mennyire lehetnek irányadók a hivatalosan jelentett fertőzöttségi adatok. Az biztos, hogy például Békés és Csongrád megye krónikus betegségeket tekintve a kevésbé egészségek megyék közé tartozik, emellett Békésben a legnagyobb a 65 éven felüliek arány, Csongrádban ez átlagos, viszont a fertőzöttek száma ott magasabb.

Borsodban például alapbetegségeket tekintve nem a legjobb a helyzet, de a fertőzöttek száma viszonylag kevés, és nem is itt van leginkább elöregedve a lakosság. Ami Középmagyarországot illeti - tehát a Pest megyét, és Budapestet összefogó régiót - itt az esetszámok kiugróan magasak a többi megyéhez képes, nem csak abszolút értékükben, hanem arányaiban is. Itt a népsűrűség nagysága sokkal fontosabb szempont, bár krónikus betegségek szempontjából és 65 év felettiek arányának tekintetében kevésbé veszélyeztetettek.

Bár vannak tényezők, amelyekből kiindulhatunk, a kockázatot egyénileg érdemes mérlegelni, az idősek, krónikus betegek, nagyobb népsűrűségű helyeken élők számára érdemes fokozottan óvatosnak lenni. Ez az ajánlás azonban megtévesztő lehet, mert nem jelenti azt, hogy egy vidéken élő fiatalra ne lehetne ugyanúgy veszélyes a koronavírus fertőzés. Sajnos még mindig keveset tudunk a megbetegedésről ahhoz, hogy teljes bizonyossággal kijelöljük a veszélyeztetett csoportokat. Itt utalnánk vissza arra is, hogy a halálos áldozatok közül többen nem szenvedtek magas vérnyomáson túl semmilyen krónikus betegségben, és 40 év alatti áldozatot is követelt már a vírus hazánkban is.

Tehát mindenkinek kivétel nélkül komolyan kell vennie a korlátozásokat, ezerszer elismételt ajánlásokat, meg kell tenniük az óvintézkedéseket lakóhelytől, életkortól, alapbetegségektől függetlenül, mert ha nem is saját magát, másokat ugyanúgy veszélyeztethet bárki a fertőzéssel.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 1 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Amennyiben 1 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidővel, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 20 093 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 7,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 20 126 forintos törlesztőt (THM 7,64%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

06.04-06.10
Országos

Auchan

06.04-06.10
Országos

Spar, Interspar

06.04-06.10
Országos

Tesco

06.04-06.10
Országos

Aldi

06.04-06.10
Országos

Praktiker

04.02-07.31
Országos

  Ajánlatunk