Így takarékoskodtunk tavaly: egyre kevesebbet raknak félre a magyarok

Az Allianz felméréséből az is kiviláglott, hogy a válaszadók 77,4 százaléka ugyanannyi vagy kevesebb bevételből gazdálkodik, mint az elmúlt 2-3 évben, miközben az infláció hatására az életünk lényegesen drágább lett, hiszen márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint.

A kitöltők ötödének (22,6%) ezzel párhuzamosan nőtt a bevétele – közel kétszer annyi férfinak, mint nőnek –, az árak emelkedése miatt azonban ez nem feltétlenül jelent pluszban elkölthető pénzt számukra.

A felmérés eredményeiből azt látjuk, hogy a gazdaságpolitikai kihívások (Covid-19, háború, infláció, stb.) hatással voltak a megtakarításainkra és befektetéseinkre is. A megkérdezettek 17,9 százaléka vallott úgy, hogy a mindennapi megélhetés miatt felélte korábbi megtakarításait, 15,4 százaléknak pedig korábban sem volt és most sincs megtakarítása, ami a 43-58 évesekre jellemző a leginkább. Csupán 15,8 százalék azok aránya, akik növelni tudták a pénzügyi tartalékaikat, és 5,4 százalék, akik a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításaikat is. A nemeket tekintve kirívó, hogy a férfiak közel háromszoros arányban (24,4% vs 9,4%) tudták növelni a tartalékaikat, miközben kétszer annyi nő élte fel a megtakarításait, mint férfi (22,6% és 11,7%)

– mondta Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.

Tudatosabbnak tartjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk?

A kitöltők közel fele (49,1%) tudatosnak tartja magát, ha pénzügyekről van szó, de az összes válaszadónak csak 19 százaléka állítja ezt teljes meggyőződéssel. Ennek kapcsán szintén érdekes a nemi megoszlás, a férfiak ugyanis magabiztosabban vallják magukat teljes mértékben tudatosnak, mint a nők (24,2% vs 15,1%). Csupán 11,5 százalék azok aránya, akik inkább nem, vagy egyáltalán nem tartják magukat tudatosnak ilyen téren.

A kutatásban résztvevők gyakorlati tudatosságát tekintve az eredmények árnyalt képet mutatnak. A pénzügyi tervezés fontosságát valamelyest alátámasztja, hogy csaknem 70 százaléknak (67,4%) van vésztartaléka, ám az, hogy tízből több mint 3 embernek viszont nincs, még mindig magas arány. Bíztató, hogy a válaszadók háromnegyede (77,1%) alaposan utána néz és összeveti a megtakarítási/befektetési lehetőségeket, biztosítási típusokat mielőtt leköti valamibe a pénzét, illetve biztosítást köt. Közülük 29,7 százalék pedig személyre szabott pénzügyi tanácsot is kér szakembertől, ami a generációk tekintetében a 18-26 évesekre a legjellemzőbb (53,3%), nemek szerint pedig inkább a férfiakra.

Ám mintegy minden ötödik megkérdezett egyáltalán nem néz utána az ilyen típusú opcióknak, 4,3 százalék pedig nem is tudja, hol keresse az ezekkel kapcsolatos információkat. Erre vonatkozóan a nők aránya mindkét esetben magasabb, mint a férfiaké. Ezenkívül a válaszadók több mint fele (52,7%) havonta átnézi a pénzügyi számláit, befektetéseit, biztosításait, minden hatodik válaszadó (16,5%) azonban csak ritkán vagy soha nem követi nyomon ezeket.

A válaszok alapján érdekes kép rajzolódik ki a kockázatkerüléssel kapcsolatban is: a kitöltők közel fele (47,7%) kockázatkerülőnek tartja magát, 14 százalékuk teljes mértékben. Azoknak az aránya is magas (39,8%), akik közepesen gondolják magukat annak. A kockázattűrők száma csupán 4,3 százalék. Korosztályi bontásban a 18-26 évesek kerülik a legkevésbé a kockázatokat, az 59-77 évesek pedig a leginkább. A felmérésből kiderül továbbá, hogy a nők jóval kockázatkerülőbbek, mint a férfiak (54,1% vs 39,2%).

Nem változott sokat a biztosításokhoz való hozzáállás

A megkérdezettek körében a legismertebb öngondoskodási konstrukciók az életbiztosítás (71,3%), a balesetbiztosítás (59,9%) és az önálló nyugdíjmegtakarítási formák (59,5%), valamint az egészségbiztosítás (56,3%). A havi fix banki megtakarítást 49,1, az ingatlanbefektetést 47,7 százalék ismeri. Ezt követik a befektetési alapok (44,8%), az otthon tartott készpénz (36,2%), a kriptovaluták (22,6%), illetve az egyéb, értékálló vagy idővel értéknövelő tárgyak (pl. ékszerek, műkincsek, nemesfémek) (22,2%). A kutatás egyúttal arra is rámutat, hogy az élet-, baleset- és egészségbiztosításokat a nők valamivel jobban ismerik, mint a férfiak.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen biztosítása, pénztári megtakarítása van jelenleg a magyaroknak. A legtöbben (68,8%) lakásbiztosítással rendelkeznek, ezt követi a kötelező gépjármű biztosítás (65,9%) és az életbiztosítás (50,9%). Casco biztosítása 30,5 százaléknak van, továbbá nyugdíj- és egészségpénztárral a kitöltők negyede rendelkezik (23,7% és 22,6%). A nyugdíj- és az egészségbiztosítás aránya még kevesebb (15,8% és 19,4%). Telefon készülékbiztosítása 11,8 százaléknak van, legmagasabb arányban a huszonéveseknek. 10 százalék felett van azok száma, akiknek semmilyen biztosítása nincs a felsoroltak közül.

A kitöltők 93,2 százaléka ugyanannyira vagy kevésbé érdeklődik a biztosítások iránt, mint a Covid-időszak előtt, és csak 6,8 százalék azok aránya, akik számára fontosabb lett az ilyen típusú öngondoskodás. Ezenfelül a válaszadók 90 százaléka nem tervez az idén öngondoskodási célú (nyugdíj- vagy megtakarítási célú) biztosítást kötni, pedig az ilyen típusú biztosítások már havi 12 ezer forint befizetéssel is hosszú távon jövedelmező kiegészítői lehetnek az egyéb típusú megtakarításoknak

– tette hozzá a szakember.