A biztosítási díjakat sem kerüli el a horrorinfláció: hogy mi lesz három év múlva, az a jóslás kategória

Pénzcentrum: Évtizedek óta nem látott mértékű infláció tombol, gyalogolunk bele egy válságba. A biztosítási piacra hogyan hat a jelenlegi helyzet, az általános bizonytalanság, az állandó változékonyság?

Vámos Levente: Az infláció már korábban megjelent a gazdaságban, korábban is éreztük hatását, de kétségtelen, hogy mértéke a mai szinthez képest mérsékeltebb volt. A gazdaság covid utáni helyreállása megtorpant, amikor a szomszédunkban zajló konfliktus elkezdődött. Ma pedig már egyre erősebben, a saját bőrünkön is érezzük az inflációt. Ez, mint minden szektorra, természetesen a biztosítási piacra is hat, elsősorban a kárkifizetéseken keresztül. Ha csak az építőipart nézzük, már jóval korábban, az előző évben óriási áremelkedéseket tapasztalhattunk. Jelentősen megnőtt az alapanyag, a munkaerő ára, és ezek mind reflektálódnak a kárkifizetéseinkben. Ugyanez igaz a gépjárműpiacon, az alkatrészhiány, az átmeneti készlethiányok, a hosszabb várakozási idők mind olyan tényezők, amelyek felfelé mozdították el az új gépjárművek árát, ennek addicionális hatásaként a használtakét is, ráadásul az infláció hatással volt a javításokra, az alapanyagok beszerzési költségeire, ami szintén a kárkifizetések emelkedéséhez vezetett. Egy biztosítónak abból kell kiindulnia, hogy az általa beszedett díjaknak fedeznie kell azt a szolgáltatást, amit az ügyfeleknek ki kell fizetni. Az ügyfelek pedig joggal várják el, hogy ha minket bíztak meg a szolgáltatás tekintetében, akkor az inflációs körülmények között is, nagyobb kártérítési összegek mellett is helyt tudjunk állni.

Ez gondolom szép lassan a biztosítási díjakban is megjelenik? A költségek a biztosítottak oldalán is volatilisebbé válhatnak?

Miután a kockázatokat a biztosítónak kell kezelni, a kifizetéseket pedig a díjakból kell fedezni, óhatatlan, hogy valamilyen mértékben ezek az ármozgások reflektálódjanak a biztosítási díjainkban.  A pénzpiaci változások hatásai természetesen a megtakarítások területén is megmutatkoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszak árfolyamváltozásai, a hozamkörnyezet, akár a konzervatívabb kötvény-, akár a részvénypiac is hatást gyakorolt az életbiztosítási megtakarításokra. Itt döntően unit-linked biztosításokról beszélünk, ahol az ügyfél a kockázati étvágyának megfelelő befektetési portfóliót választ, éppen ezért ezek a mozgások természetesen itt is érzékelhetőek. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy ha életbiztosításról beszélünk, az soha nem egy spekulációs termék. A megtakarítási életbiztosítások mind hosszú távú megoldások, nagyon sokszor nyugdíjcéllal, 15-25 éves távlatban pedig ezek a volatilitások sokkal mérsékeltebben jelennek meg.

Úgy látjuk egyébként, hogy a pandémia után az ügyfelek öngondoskodási igénye megnőtt, hiszen mindannyian közvetlen környezetünkben tapasztaltuk meg, hogy bármikor történhet olyan dolog, amire nem számítunk, mégis alapjaiban változtathatja meg az életünket. Ráadásul, bár a mostani, erősebb inflációs időszak mindenkit érint, a nyugdíjasokat még súlyosabban, ami arra kell, hogy sarkallja azokat, akik még jóval a nyugdíj előtt állnak, hogy hosszú távú megoldásokban is helyezzenek el megtakarításokat, még ha ez nehézséget is okoz. Így amikor nyugdíjasok lesznek, lesz mire támaszkodniuk, és reményeink szerint kevésbé érinti őket negatívan, bármi is történjen. Az elmúlt pár év megtanított bennünket arra, hogy mindig jöhet olyan, amire nem számítunk. Három éve annak, hogy a pandémia előszele megjelent Ázsiában. Ha visszaemlékszünk, milyen volt a világ akkor, rá se ismerünk, annyi minden történt ezen idő alatt, hogy őrület. Azt megmondani, hogy három év múlva milyen környezetben kell helyt állnunk, jelenleg még a jóslás kategóriájába tartozik.

A megtakarítások fontosságát említetted. A magyarok tudatosságában mennyire láttok fejlődést ezzel és úgy alapvetően a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban? Mert az ilyen-olyan felmérések elég ellentmondásos képet mutatnak.

Ez a tudatosság egy sokszor ellentmondásos kérdés. Ehhez is mindannyian értünk, mindenkinek van egy jó ötlete, hogy mibe kéne befektetni, és amikor felfelé megy a hullámvasút, elégedetten mosolygunk, amikor meg lefelé tart, akkor értetlenül és döbbenten nézünk, miközben arcunkra fagy a mosoly. Ezzel együtt a megtakarítási tudatosság évről évre jelentősen nő, de még mindig van tere a fejlődésnek. Nagyon sokszor felmerülő téma, hogy a gyermekek képzése során mennyire neveljük őket a pénzügyi tudatosságra, ebben egyelőre komoly hiányosságok fedezhetőek fel. A pénzügyi tudatosságra való felkészítést sokkal korábban, már gyerekkorban érdemes elkezdeni. Meg kell tanítani nekik például az elektronikus fizetési eszközök tudatos, óvatos használatát, a visszaélések tudatos kezelését és kiküszöbölését, de ide tartozik az is, hogy a megtakarítás fontosságára neveljük őket. Gyakran előkerülő kérdés például, hogy egy kötvényhozam emelkedéskor az adott portfólió miért értékelődik le. Ezt nem könnyű megérteni, ha valaki nem rendelkezik megfelelő pénzügyi alapismeretekkel. Egy megtakarítási életbiztosítás esetén az ilyen átmeneti mozgások megszokottak, a berendezkedésnek alapvetően 15-20 évre kell szólnia, ezért az ilyen pillanatnyi volatilitások hosszú távon kiegyenlítődnek, a hatásuk pedig nagyon mérsékelt. Nekünk abban van nagy szerepünk, hogy ezt a tudást, értelmezést, edukációt az ügyfeleknek át tudjuk adni, hogy ezek ismeretében a hosszú távú megoldásokra koncentráljanak. A spekulációs célú megtakarítás nem a biztosítási szektor része.

Az externáliákra visszatérve. Ugye idén bevezettek egy extraprofit adót. A rezsiköltségek is szállnak el. A ti működési költségeiteket mekkora mértékben érintették ezek a változások?

Az energiaár minden szektort érint, van, akit jobban, és van, akit annál is jobban. Vannak igen energiaintenzív szektorok, akiket jobban sújt, a biztosítási piac látszólag nem ilyen. Ezzel szemben viszont mi is irodában dolgozunk, a megbízottjaink rengeteg ügyfélkapcsolati pontot üzemeltetnek, melyek energiahatékonysága változatos, eltérő megállapodások vannak érvényben, attól függően ki milyen szerződési fázisban van, különböző mértékben érinti őket. Nyilván ez nagyon mély és alapos átgondolást igényel sokunk számára, hiszen a rentábilis működtetés határai megváltoztak. Másrészről, a kárkifizetési oldalon is megjelennek nagyon energiaintenzív szegmensek is, ilyen például az autófényezés, ami rengeteg energiafelhasználással jár, ami nyilvánvalóan a költségekben is megmutatkozik. Az extraprofit adó pedig a szektor előző évi nyereségének a felét meghaladó mértékű, ezáltal komoly költségnövelő tényező a működésünkben. Ez a helyzet most adott, a működésünk részévé vált, ezt el kell fogadni. Találkozott már a szektor ideiglenes adóval.

Az elmúlt lassan három év nehézségei és változásai mennyiben alakították a portfóliótokat? Milyen termékeitek nyertek a válságos időszakokon, illetve volt-e amelyik esetén visszaesést tapasztaltatok?

Az elmúlt két évben lényegében – eltérő mértékben - minden ágazat növekedett. Nyilván a pandémia nagyon komoly törést okozott az utasbiztosítások esetében, de ez az ágazat aztán tavaly meglódult, idén pedig dinamikusan növekedett. A gépjármű-biztosítások piaca szintén nőtt az elmúlt időszakban, leszámítva azt az átmeneti visszaesést, amikor a kisebb gyártási kibocsátás okán kevesebb új értékesítés történt, és ez a cascó biztosítások terén átmeneti visszaesést jelentett. Most ezen a területen is látjuk a növekedést. Az elmúlt években továbbá nagyon sok beruházás volt, legyen az lakossági építőipari, állami beruházás, ami mind hatott a biztosítási szektorra is. Ezek magukkal vonzanak biztosítási szerződéseket is, így a vállalati szektorban is növekedést tudtunk elérni. Az életbiztosításra áttérve, mint utaltam rá, megnőtt az öngondoskodás szerepe, az emberek egyre jobban látják, hogy magukra is kell számítaniuk, hagyatkozniuk, ami az életbiztosítási piacot is erőteljesen nyomta felfelé az elmúlt két évben. A covid hatására értelemszerűen felerősödött az érdeklődés az egészségbiztosítási termékek iránt is, erre reagálva a közelmúltban új egészségbiztosítási termékkel jelentünk meg.

Ami a működésünket illeti, mivel a koronavírus felgyorsította a digitális eszközök és a digitális világ térnyerését, az elmúlt időszak egyre több innovációra késztetett, további digitális eszközöket vezettünk be. Ma egy ügyfél a termékei vonatkozásában 100 százalékosan tud papírmentesen és személyes találkozó nélkül működni, legyen az szerződéskötés, ügyintézés, kárbejelentés, vagy akár a kárfolyamat nyomon követése. Emellett az életbiztosítások tekintetében, ahol a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozásról szóló jogszabályi környezet miatt az azonosításra személyesen került sor, olyan újítást vezettünk be, amik a távoli azonosítást is lehetővé teszik. Ezzel egyrészt időt spórolunk meg, másrészt energiát is tudunk megtakarítani, ami a jelenlegi energiaárak mellett nem elhanyagolható tényező. Mindemellett a fenntarthatóság és klímasemlegesség jegyében fontos célul tűztük ki: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, és ezt mind a befektetéseink oldalán, mind a napi működésünk kapcsán szeretnénk erősíteni.

Bár a mostani bizonytalanság mellett a legtöbb terméketek vonzereje akár tovább is növekedhet a lakosság szemében, viszont közben romlik a lakosság fizetőképessége. Sokan eleve drágának találták a biztosítási termékeket. Például egy gyorshitellel szemben nem látják egyből az előnyöket, csak a termék költségeit. Ez a két faktor hogyan hathat és szerinted mik a kilátásaitok mondjuk az előttünk álló bő másfél évre?

Hadd legyek kicsit optimista! Az elmúlt időszakban is voltak inflációs jelek, volt pandémia, emberek veszítették el a munkájukat, lezárták a határokat, nem lehetett utazni. Mindezeknek természetesen volt hatása, de mai szemmel nézve kezelhető mértékű. Nagyon fontos látni, hogy a biztosítás pont az az elem, amire az emberek egy nagyobb baj elkerülése érdekében számíthatnak. Ha nem gondolunk a vagyonunk védelmére vagy az öngondoskodásra, és beüt a „krach”, az jelen körülmények között még komolyabb problémát okoz egy család számára.  Kicsit olyan, mintha 19-re húznánk lapot. Az, hogy mennyire drága egy biztosítás, mint minden más, relatív. Az ügyfél percepciója a valóság. Egy gyorshitelnél, amit példaként hoztál, azonnal érzi a hatását, ezzel szemben a biztosítás egy ígéret arra vonatkozóan, hogy ha kára lesz, mi helyt fogunk állni. Ezért bízott meg minket a kockázatai kezelésével. Ha nincs kára, érezheti úgy, hogy ez drága, viszont akinek valaha származott bármilyen kára, és összeveti a befizetett díjat azzal a kártérítési összeggel, amit akkor kapott, akkor hálát ad a sorsnak, hogy megfontoltan gondolkodott, és tovább fizette a biztosítást. Ha valamikor, most tényleg nagy szükség van családunk és vagyonunk biztonságának védelmére. Vannak előrejelzések arra vonatkozóan, hogy a recesszió, a munkanélküliség valós veszélyként fogalmazódik meg, hogy a háztartások vagyona, jövedelme valószínűleg csökkenni fog, nekünk ezzel mindenképp számolni kell. Abban bízunk, hogy ez rövid távú lesz, és hamar ki fogunk lábalni belőle. És abban is bízunk, hogy ezek a visszaesések a biztosítási szektorra kevésbé fognak hatni. Mindenesetre a következő 1-2 évre nehezebb jósolni és becsülni, mint akár 2030-ra, azzal kapcsolatban, hogy mit fogunk elérni, és hova fogunk eljutni.

Az alkalmazkodásnál tartva. Mennyire vagytok felkészülve a tovább halmozódó externáliákra? Gondolva akár a környezeti hatásokra, mint a tavalyi viharszezon. Ezekre érdemes készülnötök, van akkora impaktjuk, ha még a válság, illetve az infláció mellé jön egy ilyen időszak és ismét az egekben lesz a benyújtott kárigények száma és a kifizetések összege?

A viharszezonra ilyen értelemben nem tudunk extra módon készülni. Arra kell, hogy legyenek forgatókönyveink, hogy ha a károk volumene nagyobb, akkor a kárrendezést minél gyorsabban, flottabbul, az ügyfeleink megelégedésére tudjuk teljesíteni. A biztosító mindig az ügyfelei biztonságát tartja szem előtt. Ha az ügyfél minket bízott meg azzal, hogy kár esetén a kárát rendezzük és kifizessük, akkor joggal várja el tőlünk, hogy az alapanyagárak és munkadíjak emelkedésekor is helytálljunk. A biztosító pedig úgy tud helytállni, ha a biztosítási díjak fedezni tudják a károk kifizetését. Mindemellett a biztosítási szektor nagyon szigorú jogszabályi és nagyon erős felügyeleti környezetben működik.

Rendkívül szigorú tőkekövetelmények, szolvenciaszabályok vonatkoznak ránk. Ez összességében nem vészforgatókönyvnek tekinthető, hanem ezek a prudens működés alapjai, hogy ezeket figyelembe véve alakítsuk ki az elkövetkezendő időszakra vonatkozó üzleti stratégiánkat, azon szegmenseket, ahol a biztosító a növekedését elképzeli, illetve ennek megfelelően alakítjuk az ügyfélkiszolgálásunkat. Az elmúlt években valóban voltak viharszezonok, ezeket a biztosítók nagyon flottul rendezték. Nyilván amikor naponta akár ezer feletti kárbejelentés érkezik, az egy plusz terhet ró ránk, ez extra erőfeszítést igényel, ilyenkor akár hétvégén is dolgoznak a károk rendezésében részt vevők.

Egy ilyen válságban, amibe most is gyaloglunk, mennyire van napirenden a működés racionalizálása? Gondolok itt akár olyan jellegű változásokra, mint amikor a covid előremozdította a home officet.

Nyilván észszerű keretek között ez benne van a mi működési logikánkban is. A covid idején először teljes zár volt, mindannyian otthonról dolgoztunk, és ez a mai napig is igen nagy arányban megmaradt, amihez az informatikai eszközöket is biztosítottuk munkatársaink számára, minimális papírral dolgozunk. Az energiafelhasználás tekintetében szintén vannak tervek arra vonatkozóan, hogy miként lehet minimalizálni a költéseinket, ebben is elég tudatosak vagyunk. Néhány intézkedést már foganatosítottunk is. Figyelünk arra, hogy mennyi világítótestet használunk, és azok hogyan működnek, optimalizáltuk a liftek számát, és a hőmérséklet tekintetében is sokkal tudatosabbá válik a napi üzemeltetési menedzsment.

Egy kicsit pozitívabb aspektusból nézve, mik a terveitek a következő évre? Akár új termékek bevezetését tekintve? Egy ilyen időszakban az utóbbi most mennyire lehet sikeres?

Az elmúlt időszakban bevezettünk egy egészségbiztosítási terméket, és újragondoltuk az elektromos autóra vonatkozó cascót, emellett egy moduláris vállalati biztosítás bevezetése is folyik. Szintén az új technológia részeként említem, hogy az utasbiztosításoknál már a blokklánc technológiát alkalmazzuk a repülőjáratok törlése és késése miatti kártérítés automatizálására, erről információval bírunk, és az ügyfél számára a szerződésben vállalt összeg átutalásra kerül. Első körben ezeknek a termékeknek a felfuttatását tűztük ki célul, ez épp elég újdonság és innováció a portfóliónkban ahhoz, hogy erre koncentráljunk, és kevésbé további új termékek bevezetésére. Ugyanakkor folyamatosan figyeljük a piaci tendenciákat, igényeket és ha olyat tapasztalunk, amire reagálnunk kell, megtesszük.

Fotók: Berecz Valter