Drámaian nő a katasztrófák kockázata

Az elmúlt három évtizedben jelentősen nőtt a természeti csapások által okozott károk összértéke a világon, és Magyarország sajnos igen előkelő helyen szerepel ezen a listán - mondta Vereczki András, az AEGON Magyarország Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az időjárással összefüggő katasztrófák által okozott kár 1950 óta fokozatosan növekszik, amelyet részben magyaráz, hogy a demográfiai robbanás következtében a katasztrófák által veszélyeztetett területek is egyre jobban benépesülnek.

Magyarországon az árvizek és viharok okozzák a legnagyobb problémát: az utóbbi évtizedben - 2003 kivételével - nem akadt olyan év, amely ne hozott volna sokmilliárdos károkat. Ezek között is kiemelkedő volt a múlt év, amely a piacvezető lakásbiztosító, az AEGON Magyarország becslése szerint összesen százmilliárd forint kárt okozott országszerte, ebből a lakóingatlanokat 32 milliárd, a lakosságot összesen 40 milliárd forint veszteség érintette.

A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon szinte minden természeti katasztrófa létrehoz olyan - úgynevezett "excess of loss" - veszteségeket, melyekre nincs fedezet. Ennek magyarázata, hogy a drámaian növekvő kockázatok ellenére Magyarorzágon még mindig jelentős a nem biztosított ingatlanok aránya, különösen az árvízveszélynek leginkább kitett területeken. Az alulbiztosítottságot jól jellemzi, hogy országosan a biztosítással rendelkező lakások aránya még mindig csupán 72 százalékos. Egyes megyékben - így például Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban - tíz ingatlanból legalább 4 nincs biztosítva.

Sok helyen emellett vállalhatatlanok a kockázatok az ártéri építkezések, vagy a népesség veszélyeztetett helyekre koncentrálódása miatt. De rontja a helyzetet - emelte ki a vezérigazgató-helyettes - a biztosítások szolidaritási jellegének folyamatos tagadása is.

A növekvő katasztrófakockázatra az AEGON Magyarország vezérigazgató-helyettese szerint a lakosság mellett a biztosítóknak is reagálniuk kell, akár speciális katasztrófa-termékek kifejlesztésével, akár a szolgáltatási és piaci verseny erősítésével, a biztosítottsági arány növelésével. Ugyanakkor a piaci szereplőknek szükségük van az állammal folytatott együttműködésre is, hiszen a túlzott, nem biztosítható kockázatok esetében megkerülhetetlen az állam szerepvállalása, amelyre jó kezdeményezés volt az árvíz által veszélyeztetett területeken élők védelmére létrehozott Wesselényi Alap elindítása 2003 decemberében.