Súlyos vád érte a BYD-t: ennek is az autósok isszák majd meg a levét?

A BYD új kisméretű elektromos autója, amelyet Kínában Seagull néven ismernek, Európában Dolphin Surf néven kerül forgalomba. Az elegáns, szögletes formájú, lefelé hajló fényszórókkal ellátott jármű az Egyesült Királyságban várhatóan körülbelül 18 000 fontba (kb. 8,2 millió forintba) fog kerülni, ami egy nyugati piacon kapható elektromos autó esetében rendkívül kedvező árnak számít.

Bár nem ez lesz a legolcsóbb elektromos modell a piacon – a Renault és a Dongfeng által közösen gyártott Dacia Spring, valamint a Leapmotor és a Stellantis együttműködésében készülő Leapmotor T03 alacsonyabb áron kapható – a Dolphin Surf az a modell, amely a legnagyobb aggodalmat kelti a régóta működő autómárkák körében.

A BYD már Kína legnagyobb elektromos autógyártója, 2024-ben megelőzte a Teslát, és a világ legnagyobb elektromos jármű gyártójává vált. Az európai piacokra két évvel ezelőtt lépett be, és azóta agresszívan terjeszkedik. Steve Beattie, a BYD UK értékesítési és marketing igazgatója szerint céljuk, hogy tíz éven belül piacvezetővé váljanak a brit piacon.

A kínai márkák jelentős előretörést mutatnak az európai piacon. 2024-ben világszerte 17 millió akkumulátoros és plug-in hibrid autót adtak el, ebből 11 milliót Kínában. A Rho Motion tanácsadó cég adatai szerint a kínai márkák a hazájukon kívüli globális elektromos és plug-in hibrid eladások 10%-át tették ki, és ez az arány várhatóan tovább fog növekedni.

A fogyasztók számára ez jó hír lehet, mivel több minőségi és megfizethető elektromos autó válhat elérhetővé. Az európai gyártók számára azonban komoly kihívást jelent történelmi dominanciájuk megőrzése. David Bailey, a Birmingham Business School üzleti és gazdasági professzora szerint Kínának hatalmas költségelőnye van a méretgazdaságosság és az akkumulátor-technológia révén, és ha az európai gyártók nem ébrednek fel gyorsan, akár el is tűnhetnek a piacról.

Az Egyesült Államok és az EU már lépéseket tett a kínai elektromos járművek beáramlásának korlátozására. A Biden-adminisztráció 25%-ról 100%-ra emelte a kínai gyártású elektromos járművek importvámját, míg az EU 2024 októberében akár 35,3%-os további vámot vetett ki a kínai gyártású elektromos járművekre. Az Egyesült Királyság azonban nem hozott hasonló intézkedéseket.

Az európai gyártók versenyt futnak az idővel, hogy saját megfizethető elektromos autóikat fejlesszék. A Renault például modernizálta douai gyárát Franciaországban, és bevezette a kínai gyártók karcsú termelési technikáit a költségek csökkentése érdekében. Legújabb modelljük, a Renault 5 E-tech, a vállalat egyik leghíresebb termékének nevét és megjelenését idézi, hogy növelje vonzerejét.

Egyes szakértők biztonsági aggályokat fogalmaztak meg a kínai járművekkel kapcsolatban. A modern autók internetkapcsolattal rendelkeznek, és felmerült, hogy hackertámadások célpontjai lehetnek, vagy kémszoftvereket rejthetnek. Sir Richard Dearlove, az MI6 korábbi vezetője azt állította, hogy a kínai gyártású technológia távolról irányítható és programozható lehet.

Peking minden kémkedési vádat tagad. A londoni kínai nagykövetség szóvivője szerint a közelmúltbeli állítások "teljesen megalapozatlanok és abszurdak", és nincs hiteles bizonyíték arra, hogy a kínai elektromos járművek biztonsági fenyegetést jelentenének az Egyesült Királyság vagy bármely más ország számára.

A szakértők szerint a kínai technológia egyre inkább beépül az Egyesült Királyság gazdaságába, és a kormány éghajlati céljainak eléréséhez szükség lesz kínai technológiára. Dan Caesar, az Electric Vehicles UK vezérigazgatója szerint még a Németországban vagy máshol gyártott autók is valószínűleg számos kínai alkatrészt tartalmaznak, és szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Kína a jövő nagy részét fogja képviselni.