Már ezekért a termékekért is minden magyar a Lidlbe, Aldiba rohan: mit hajszolnak ennyien?

A húsvéti sajtóeseményen Hunwald Zsuzsa, a YouGov Shopper Intelligence tanácsadója mutatta be a legfrissebb vásárlási trendeket és kiskereskedelmi adatokat, különös tekintettel a húsfogyasztásra. Előadásából kiderült: 2024-ben új szakaszba lépett a magyar kiskereskedelem – az infláció lassulásával, a GDP pozitívba fordulásával és a reálbérek emelkedésével ismét élénkül a háztartások fogyasztása.

Az FMCG-piac 2,9%-os növekedést mutatott, miközben a vásárlások darabszáma stagnált, a vásárlásonkénti költés viszont nőtt. A friss húsokra vásárlásonként kb. 3000 forintot, feldolgozott húsokra átlagosan 1730 forintot költenek a magyar háztartások. A friss húsoknál minimális növekedés tapasztalható, de a feldolgozott húsok iránti kereslet továbbra is erősödik, különösen a prémium termékek (mint a sonka vagy a szalámi) esetében. A kiskereskedelem kapcsán elhangzott, hogy a forgalmat illetően egyértelműen a diszkontok vezetnek, ők azok akik a tavalyi évre növekedni is tudtak.

Ami külön figyelemre méltó: a diszkontláncok átvették a vezető szerepet a friss hús eladásában is, megelőzve a korábban domináns kisboltokat

- mondta el Hunwald Zsuzsa, aki hozzátette, a feldolgozott húsok esetében már régóta a diszkontok dominálnak, 40% feletti piaci részesedéssel. Megtudtuk azt is, hogy a sonka kiemelkedő szerepe vitathatatlan: nemcsak húsvétkor, de az év többi részében is ez a legnépszerűbb feldolgozott hús.

Húsvétkor ugyanakkor még mindig a kisboltok, piacok és hentesüzletek a legfontosabb beszerzési helyek – ezek adják a sonkavásárlások több mint 50%-át. A tavalyi húsvét során 1,7 millió háztartás vásárolt kötözött vagy érlelt füstölt sonkát, összesen közel 3000 tonnányit, több mint 10 milliárd forint értékben.

Az adatok alapján tehát a húsfogyasztás és a vásárlási szokások visszatértek a normalizálódás útjára, de jelentős szerkezeti változásokkal – elsősorban a kereskedelmi csatornák eltolódása és a prémium termékek előretörése révén.

Húsgondok Magyarországon

A húsipar és az optimizmus nehezen fér meg egymás mellett – és az elmúlt év sem hozott túl sok okot a derűre

- mondta el Éder Tamás, Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke, aki elmondta, 2023-ban brutális visszaesést tapasztaltak a húsfeldolgozásban, így a 2024-es növekedés inkább a gyenge bázis miatt tűnhet látványosnak, valójában azonban nem kompenzálja a korábbi drasztikus visszaesést.

A sertéságazatban 2024-ben 2,8 millió állatról beszélhetünk, ami 7%-os éves növekedést jelent. Különösen figyelemre méltó a kocalétszám 12%-os emelkedése, ami arra utal, hogy még az év végén is volt bizakodás a tenyésztők körében. A vágásszám 2024-ben 4,8 millió darab volt – ezzel Magyarország a második legnagyobb vágásszám-növekedést produkálta az Európai Unióban.

A sertéscombból származó import 2021 és 2023 között 80 százalékkal nőtt, aminek egyik fő oka a korábban bevezetett ársapka. Ebből jól látszik, hogy ez a szabályozás egyáltalán nem kedvezett a magyar húsipari szereplőknek

- fogalmazott Éder Tamás. A magyar élősertés ára ezzel szemben szorosan követte az európai ártendenciákat: 2024 második felében folyamatos csökkenés ment végbe, a történelmi csúcsokról egészen 1,72 euró/kilogramm szintre estek vissza az árak. Ugyanakkor az elmúlt másfél-két hétben újra jelentős, 13 százalékot meghaladó növekedés történt.

Érdekes módon ez az ármozgás a húskészítmények esetében nem jelent meg markánsan: sem a virsli, sem a szárazkolbász ára nem mutatott szignifikáns emelkedést, sőt, 2023 és 2024 decembere között még enyhe csökkenés is tapasztalható volt.

Ezzel szemben a sertéscomb ára tényleg jelentősebben emelkedett. A háttérben bázishatás és utólagos inflációs kompenzáció is szerepet játszhat, különösen az ársapkás termékek esetében. És ez minden ársapkás termékre igaz, hiszen most látjuk azt is, hogy az elmúlt évben ezek drágulnak leginkább.

Az ágazatot érintő legnagyobb problémák

• A fogyasztás lassú növekedése
• A diszkontosodás erősödése (a PL termékek szerepének erősödése a brand termékek kárára)
• Importnyomás – a kiélezett verseny és az állami piaci intézkedések egyes termékcsoportokban növelik az importot
• Minőséggyengítési folyamatok megjelenése – a helyettesítő termékutánzatok (imitátumok) ismételt megjelenése nagyobb mennyiségben (feltét, rudacska, pálcika)
• Munkaerőhelyzet – munkaerőhiány, bérnyomás
• A jövedelmezőségi gondok miatti konfliktusok erősödése a termékpálya mentén
• A növekvő költségek átadási árakba való beépítésének korlátai
• Az állami árszabályozó intézkedések piaczavaró hatása (árrésstop)
• Az állami (központi) terhek magas szintje gyengíti az ágazat versenyképességét

Mi kell, hogy az ágazatnak jobban menjen?

• A hús- és húskészítmény-fogyasztás tartós és érdemi növekedése
• Patrióta, protekcionista piacvédelmi lépések
• A piaczavaró intézkedések minél előbbi kivezetése
• A kisker. láncok és egyéb szereplők hazai termékeket preferáljanak leginkább
• Az EU támogatások megfontolt felhasználása