Hiába minden, tömegével vásárolják a magyarok a kínai Temu filléres portékáit: sokaknak nem jó hír ez

A magyar vásárlók által generált online termékrendelések száma idén meghaladta a 114 millió darabot, amely 12%-os bővülés az előző évhez képest.

A kutatás legfontosabb megállapításai:

• Az online vásárlási kedv növekedése mögött részben a Temu importtevékenysége áll. A kínai óriás nagymértékben hozzájárul a hazai e-kereskedelem polarizálódásához, mely 3 szegmensre - kínai, EU-s és magyar - tagozódik.
• Az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése 2024-ben több mint 25% volt, míg a hazai és EU-n belüli forgalom csupán 9,8%-kal nőtt.
• A magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiacai között megtalálható Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia, melyek helyi jelenléttel és testreszabott szolgáltatással igyekeznek megnyerni a magyar fogyasztókat.
• Az AI-technológiák révén a nyelvi és lokalizációs korlátok eltűnnek, így az átlag magyar kkv által működtetett webshopnak már globális szereplőkkel kell versenyeznie.
• 2024-ben az aktív online vásárlók száma Magyarországon elérte a 4,3 millió főt, több mint harmaduk Budapesten vagy Pest megyében koncentrálódik.
• A Temuról több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt, és jól jelzi a külföldi kereskedők iránti növekvő keresletet, hogy az online vásárlók közel fele rendelt tavaly határon túlról.
• A rendeléseket 40%-ban előre kifizetik, a bankkártyás tranzakciók aránya 30%-ra nőtt, míg a készpénzes fizetések visszaszorulnak.
• A csomagautomaták népszerűsége tovább nő, a vásárlók 38%-a preferálja ezt az átvételi módot, miközben az országban több mint 8500 fixpontos csomagátadási hely van már.
• A PwC felmérése 3 trendet azonosít az idei online kereskedelem fejlődésére vonatkozóan: kihasználni a marketplace megoldások nyújtotta lehetőségeket; külföldre, és elsősorban a déli országokban terjeszkedni; illetve a vásárlói élményt maximalizálni a versenyben maradás érdekében.

„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek” - mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

„A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25%-a külföldi tulajdonban van. A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált” - tette hozzá a szakember.