Cropped shot of young woman carrying a shopping basket, standing along the product aisle, grocery shopping for daily necessities in supermarket

Itt a beígért tartós áremelkedés: meddig sarcolják még a magyar vásárlókat a boltok?

2021. június 13. 07:01

Májusban és áprilisban is 5,1 százalékos inflációt tapasztalhat a magyar lakosság - ilyen mértékű árdrágulás a járvány óta egyetlen hónapban sem volt. A Magyar Nemzeti Bank átmeneti állapotnak tartja a tavaszi drágulást, de ebből akár tartós tendencia is válhat elemzők szerint. Az első jelei már látszanak is a folyamatnak, de a nyár lehet a vízválasztó. Az élelmiszerinflációban egy ideje visszaesés mutatkozik - viszont ez korántsem jelenti azt, hogy az élelmiszerek ára stagnálna, vagy akár csökkenne! Az infláció mérséklődése ellenére érhetik úgy a vásárlók, hogy többet költenek a boltban mint valaha. Azonban az, hogy mekkora a különbség, amit a vásárlók érzékelnek, leginkább attól függ, hogy jellemzően milyen termékeket pakolnak a kosarukba, és hogy ezek drágultak-e. A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója: Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, májusban melyik vásárlói réteg járt a legrosszabbul a kasszánál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. májusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, akárcsak áprilisban. Ez azért jelentős emelkedés, mivel márciusban még 3,7, februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció. Ráadásul novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb, 2,7 százalékos mértékű volt. Az idén májusban mért árdrágulás jócskán meghaladta még a tavaly nyáron elszabadult inflációt is: ez júliusban 3,8, augusztusban pedig 3,9 százalék volt.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen, Az élelmiszerárak viszont áprilisban "csak" 2,4, májusban 2,6 százalékos éves drágulást mutattak. Ez 2,5-2,7 százalékponttal kevesebb, mint a teljes fogyasztási palettára vonatkozó infláció. Hogy lehet ez amikor az alapélelmiszerek folyamatosan drágulnak? Az étolaj ára 24,6, a tojásé 8,7, a margariné és a száraztésztáé 7,0, a munkahelyi étkezésé 6,6, a liszté 6,3, a gyümölcs- és zöldségleveké 6,2, a rizsé 6,1 százalékkal emelkedett. (A sertéshús ára 7,5%-kal csökkent.)

Erre a magyarázat a tavalyi drasztikus élelmiszerdrágulás, hiszen amikor az éves inflációt számítják a bázis, vagyis a viszonyítási pont a múlt év azonos hónapja, tehát jelen esetben 2020. május. Viszont mi is történt az árakkal tavaly májusban? Eláruljuk: a KSH szerint akkor a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, viszont az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt! Viszont a tavaly májusban mért drágulás így sem tudta meghaladni a tavaly áprilisit, amely 8,7 százalék volt.

Tehát az élelmiszerárak eleve nagyon-nagyon magasak voltak tavaly - talán még emlékszünk is azokra a zöldség-gyümölcs, és húsárakra. Ha eleve magas árhoz viszonyítunk, akkor idén májusban az éves áremelkedést sem mutatják majd drasztikusnak a százalékok. Pedig valójában az árak ugyanúgy magasak, ahogy egy éve voltak. Februárban az élelmiszerek éves áremelkedése még 3,4 százalék volt, márciusban pedig 2,7 százalék, ami ráadásul 1 százalékponttal alacsonyabb volt az általános inflációnál. Ez a csökkenő trend folytatódott áprilisban, amikor az éves élelmiszerár emelkedés 2,4 százalékra mérséklődött. Májusra 2,6 százalékot mértek, ami megtörte a tendenciát.

Azt viszont lapunk mindig hangsúlyozza, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem. Lehetséges, hogy az a fogyasztói réteg, aki például sok húst fogyaszt, annak most csökkentek a kiadásai, mivel a sertéshús 7,5 százalékkal olcsóbb lett. Az is tudható, számszerűsíthető, hogy általában a nyugdíjasok, és az alacsony bérből élők által tapasztalható infláció mértéke magasabb, mint az átlag.

Ki mint vásárol, úgy spórol

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a sertéshús, citrusfélék, a krumpli, a paradicsom vagy a hagyma, illetve hogy az étolaj, sajt, uborka és csirkehús árak felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk, jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek. Ugyanakkor az alma drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint mondjuk a pontszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. Így már lehetőségünk nyílt egy teljes év összehasonlítására. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás áprilisban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak többe került májusban áprilishoz képest, viszont nem sokkal. Tulajdonképpen márciusról áprilisra nőttek nagyobbat az árak, májusra pedig az idényzöldségek drágulását kompenzálta a sertéshús árának esése. Hunor 29, Judit a családanya 2, Marika néni 16 forinttal költött többet a boltban, tehát szinte meg sem érezték. Egy év alatt sem tapasztaltak olyan drasztikus drágulást, a nyugdíjas 137, a családanya 112, a pályakezdő fiatal pedig mindössze 99 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra. (Áprilisban a különbség 399, 570, és 195 forint volt!)

Ha teszünk egy kis időutazást máris könnyebb megérteni, hogy a nem meredeken emelkedő árak mellett is miért tűnik olyan drágának a bevásárlás. Hunor 2019 májusában 7016 forintot költött volna arra a kosárra, amire 2020 májusában már 7813 forintot! Csaknem 800 forinttal többet. 2021-ben az emelkedés "már csak" kb. 100 forint volt, de két év alatt ez már így is 12,76 százalékos növekedés volt. Judit esetében 19 433 helyett 21 605 forintot hagyott a kasszáknál, 11,78 százalékos volt a kosárinfláció. Marika néni pedig 16 377 helyett 18 213 forintot fizetett már idén 2019-hez képest. Vagyis 11,21 százalékkal költött többet. De nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2021 májusában 7911 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. (Tehát igazából számára januárról februárról és márciusról áprilisra nőttek nagyot az árak!) A tavalyi év azonos időszakában (2020 májusában) pedig még csak 7813 forintot költött volna ugyanerre a kosárra!

Számításaink szerint a pályakezdő fiatalokat reprezentáló Hunor számára a tavaly nyári drasztikus drágulás óta ősszel lassan, de folyamatosan olcsóbb lett a bevásárlás év végéig. Januárban viszont ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést, és ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie, mint a legnagyobb infláció idején. Az áprilisi költése pedig ezt is jócskán meghaladta, csaknem 2 százalékkal! Egy hónap alatt az elég sok. Májusban az emelkedés kevésbé volt drasztikus, viszont ezt, ahogy korábban szó volt erről, a magas bázisnak is be lehet tudni - ugyanis tavaly májusban volt a nagy emelkedés.

Hunor 1,26 százalékos éves drágulást, és 0,37 százalékos havi inflációt tapasztalt, ez azt jelenti, hogy a májusi - akárcsak a márciusi és az áprilisi - havi áremelkedés őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül. Ez - azt feltételezzük - azért lehet, mert az olcsóbbá vált termékekből Hunor egy személyre sokkal kevesebbet vesz: a nyugdíjas húsból, paradicsomból, krumpliból eleve többet, mert két személyre vásárol, a családanya pedig egy egész családra.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2021 májusában 21 605 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot. (Decemberben ugyanez a kosár 20 713, novemberben 20 913, októberben 20 844, szeptemberben 20 856, augusztusban 20 912 forintba került volna.)

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Idén tehát mindenképpen többet kellett már fizetnie a boltban, mint a tavaly nyári magas áraknál. Hiszen akkor még nem ment 21 ezer forint fölé a bevásárlás végösszege, ez először idén februárban történt meg, és azóta már 21 600 forint fölé nőtt a kiadása! Áprilisról májusra 1 forint, tehát elenyésző százalék volt a Judit által érzékelt drágulás mértéke, így alacsonyabb, mint Hunor esetében.

Egy éve, 2020 májusában ugyanazokat a termékeket Judit 21 493 forintért tudta volna megvenni, többért mint tavaly nyáron - ekkor kezdtek elszállni az élelmiszerárak a járvány hatására. (Viszonyításképpen 2020 januárjában ugyanez a kosár még 20 243 forintjába került.) Judit számára az éves (élelmiszer) infláció mértéke 0,52 százalék volt.

Marika néni - nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 májusában 18 213 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. (Decemberben 17 571, novemberben 17 641, októberben 17 676, szeptemberben 17 763, augusztusban 17 781 forint lett volna a végösszeg.)

Hiába is voltak még nyáron magasabbak az élelmiszerárak, és az infláció, az utóbbi három hónapban még ennél is jelentősebb emelkedés történt. Egy éve viszont, 2020 májusában, amikor hirtelen nőttek meg az élelmiszerárak (8,4 százalékos élelmiszerinfláció volt!), 18 351 forintot költött volna Marika néni a boltban. A következő hónapokban viszont nem volt ilyen súlyos a helyzet, mérséklődött a költése 18 ezer alá.

Ebben a hónapban Marika néni 0,09 százalékos havi áremelkedést és 0,75 százalékos éves árcsökkenést tapasztalt, vagyis a két másik fiktív vásárlóhoz képest ő járt a legjobban, pusztán a százalékok alapján. Viszont nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez azért van, mert tavaly májusban az elszabaduló élelmiszerárak az ő pénztárcáját viselték meg leginkább. A havi és éves drágulás is Hunort érintette a legrosszabbul májusban.

Az elemzők szerint is a nyár lesz a vízválasztó: tartós drágulás is következhet, és akkor már sosem érjük el a járvány előtti árszintet.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 25. vasárnap
Kristóf, Jakab
29. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 24. 14:24