26 °C Budapest

Hol terem a bio Európában? Hazánk hátul kullog a sorban

2010. március 8. 05:55

Bioélelmiszereket fogyasztani az elmúlt években hazánkban is igen trendi lett, igaz elsősorban a tehetősebbek körében, hiszen a hagyományos élelmiszerekhez képest még mindig jóval drágábbak. Az Eurostat legfrissebb tanulmánya szerint sajnos a kinálat, legalábbis az itthon termelt bioélelmiszerek kinálata nem mutat különösebb növekedést, ráadásul ezek nagyrészét exportáljuk az erősebb fogyasztói réteggel rendelkező nyugati országokba.

Mitől bio?

Az EGK 1991-ben kiadott egy rendeletet a biotermelés szabályozására. Ez elsősorban környezetkímélő, környezetvédő technológiákat, továbbá a természetes termőhelyi adottságok figyelembevételét feltételezi, egészséges táplálék előállítása céljából. Ez tehát a termelés folyamatát hivatott szabályozni, nem a végterméket irja körül.

A biotermesztés során semmiféle szintetikus kémiai anyagot nem szabad használni, sem tápanyag-utánpótlás céljából, sem növényvédelemre, hiszen így garantálható a legkevesebb káros anyag a termékekben.

A vegyszereken alapuló mezőgazdaság sok, és viszonylag olcsó élelmiszerhez juttatja a fogyasztókat, a géntechnológia pártolói szintén a terméshozamra, illetve az élelmiszerigényre hivatkoznak érvelésükben, míg a biopártiak az ezekben lévő vegyszerek okozta rákos, és egyéb betegségek egyre gyakoribbá válásával, illetve a két jelenség közötti párhuzamra való figyelemfelhívással próbálják elrettenteni a fogyasztókat.

Bár a termelésben, feldolgozásban és csomagolásban használt vegyi anyagok biztonságát külön-külön ellenőrzik, azonban kölcsönhatásukról nem sok vizsgálat készült. Azt tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ezek okozzák a rákos megbetegedések, a cukorbetegség, a szív, és érrendszeri panaszok számának emelkedését, de mindenesetre állandó táptalajt biztosítanak a pro és kontra vitáknak.

Kik Európa bionagyhatalmai?

Az Európai Unió 27 tagállamában 2007 és 2008 között mintegy 7,4 százalékkal nőtt a biogazdálkodásba bevont földterületek aránya, miközben a biogazdaságok száma 9,5 százalékkal gyarapodott.

Ahogy az a grafikonon is látszik, szinte minden országban nőtt 2007 és 2008 között a biotermelésbe vont területek nagysága, Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, Spanyolországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban és hazánkban ráadásul 10 százalékot meghaladó mértékben.

Olaszország az egyetlen, ahol csökkent a területek nagysága, méghozzá 12,9 százalékkal, de még így is ők vezetik a listát az EU tagországai közül, hektárra vetítve. Az Unió összes biotermelésbe vont területének több mint felét négy ország adja: az Egyesült Királyság (9,4%), Németország (11,7 %), Olaszország (12,9%) és Spanyolország (17%).

A biotermesztésbe vont területek hektárban kifejezett nagyságánál némileg többet árul el az egyes országokról, ha az összes mezőgazdasági területre vetített arányról beszélünk. Az EU 27 tagállama átlagát tekintve ez 3,6 %-ról 4,1 százalékra nőtt 2005 és 2007 között. Ausztria vezeti a listát a maga 15,7 százalékos részarányával, mögötte található Svédország, Olaszország valamint Észtország, akik viszonylag gyorsan zárkóznak fel, ugyanakkor hazánkban és Görögországban még némileg csökkent is a biotermelésbe vont területek aránya 2007-re, de még így is megelőzzük többek között a hollandokat, franciákat, és belgákat.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Ami a biogazdaságok számát illeti, 2008-ban összesen mintegy 196 200 gazdaság működött az EU-ban, ebből a legtöbb Olaszországban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban és Ausztriában. 2007 és 2008 között, vagyis egy év alatt több, mint 9,5 százalékkal nőtt számuk, Csehországban például 40,2 százalékkal emelkedett a gazdaságok száma. Hazánkban összesen 1614 biogazdaság működött 2008-ban, ami alig 0,1 százalékkal haladta meg az előző évit.

Magyarországon 2008-ban közel 120 ezer hektáron, a termőterület kevesebb, mint két százalékán termesztettek bioélelmiszert, ami az Eurostat adatai szerint mintegy 15 százalékos növekedést jelent a 2007-es termőterülethez képest.

Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora azon területek aránya, melyek még nem kapták meg a biominősítést, azonban már átalakítási fázisban vannak, sajnos hazánkban nem mutatkozik jelentős potenciál, szemben például Romániával, Spanyolországgal, vagy Lengyelországgal, ahol több, mint negyven százalékra tehető ezen területek aránya a már minősített bioterületekhez képest. Itthon ez alig több, mint 10 százalék, vagyis a következő években sem várható nagy ugrás.

Ezeken a területeken elsősorban szántott növényeket (főként gabonafélék, friss zöldség, takarmány növények), ültetvényeket (gyümölcsfák, szőlőskertek, oliva ültetvények) termesztenek, valamint kaszálókat, legelőket alakítanak ki rajtuk. Arányaiban az ültetvények azonban meglehetősen kis területet foglalnak el (kevesebb, mint 5 %-ot), Olaszországban és Spanyolországban meghaladja a 20 százalékot, míg Cipruson és Máltán 41%, illetve 80% a tartós növények termesztésére használt területek aránya. Utóbbi országokban elsősorban az oliva termesztés dominálja az iparágat.

Finnországban és Norvégiában a szántott növények, míg Csehországban, Írországban és Szlovéniában a legelők, illetve kaszálok foglalják el a legnagyobb területet. Hazánkban több, mint 55 százalékot tesznek ki a legelők, kaszálók, negyven százalék fölötti a szántott növények termesztésére használt területek aránya.

Ami a keresletet illeti, Európa "bioországaiban" az utóbbi években évente 20-30 százalékkal gyarapodott a fogyasztás,azonban nálunk is közel 10 százalékos volt a vevőkörbővülés. Persze nem mindegy, hogy milyen szintről történik ez a bővülés, hiszen a hazai fogyasztásban egyelőre alig fél százalékra tehető biotermékek részesedése.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 21. hétfő
Alajos, Leila
25. hét
Június 21.
A zene ünnepe
Június 21.
Jóga világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?