Csak úgy hasít a magyar gazdaságfehérítés: és hamarosan jöhet a következő állomás

Lassan, de biztosan fehéredik a kkv szektor, a vállalkozások szerint ugyanis a bevételek egyre kisebb aránya lehet az, ami nem jelenik meg a könyvelésben. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján ugyanis a cégek 12 százalékra tippelik ennek arányát. Ez pedig látványos csökkenés ahhoz képest, hogy 8-10 évvel ezelőtt még 20 százalék körüli, vagy akár azt meghaladó érték volt jellemző.

A könyvelési látenciát, azaz a könyvelésben meg nem jelenő tételek arányát elég nehéz megbecsülni, hiszen nincsenek rá adatok. A cégek azonban a saját partnereiken keresztül viszonylag jól meg tudják ítélni, hogy az adott szektorra milyen pénzügyi fegyelem jellemző, az iparág kis- és közepes vállalatai körében az árbevétel átlagosan mekkora része nem jelenik meg a könyvelésben. Ennek értéke negyedévről negyedévre, de még az elmúlt év hasonló időszakához képest sem mutat jelentős változást. Ha azonban hosszabb, 8-10 éves időtávra tekintünk vissza, akkor azért jól látszik, hogy bizony komoly javulás történt ezen a téren, amiben jelentős szerepe lehet a digitalizációnak is

– részletezte az eredményeket Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője. „A legnagyobb lépés ebben mindenképpen az volt, hogy Magyarországon 2021. január 4-étől kötelezővé vált a NAV Online Számlázás, azaz a számlázóprogramban kiállított kimenő számlák adatainak lejelentése az adóhatóság felé” – tette hozzá a szakértő.

Következő állomás: a bejövő számlák szabályozása

A következő lendületet az adhatja a vállalkozások pénzügyeinek átláthatóságához, ha érvénybe lép az Európai Bizottság 2022. december 8-án előterjesztett jogalkotási csomagja, a ViDA (VAT in the Digital Age, áfaszabályok a digitális korban), ami szerint a bejövő számlákra vonatkozóan is komoly szabályozási változások lépnek érvénybe.

Így például kötelező lesz befogadni az elektronikus számlákat uniós szinten, ugyanis a papíralapú helyett az elektronikus számlázás lesz az alapértelmezett rendszer. A javaslatcsomag elfogadtatása ráadásul Magyarország uniós elnökségének egy fontos feladata.