Jelentős veszteséggel zárta a 2023-as üzleti évét a Tesco: ilyen számokat ritkán látni

Július 31-én közölte eredménykimutatását a Tesco. Ezekből kiderült többek között, hogy a vállalatnál a belföldi értékesítés nettó árbevétele a brutális infláció ellenére is csökkent. Miközben 2022.03.01-2023.02.28-as időszakban a bevétel valamivel 720 milliárd forint volt, addig a 2023.03.01-2024.02.29-es időszakban ez 718,7 milliárd forintra csökkent. A csökkenés mértéke több mint 1,6 milliárd forint.

A nettó árbevétel ilyennemű csökkenése, főleg ennyire erős inflációs környezetben már előrevetíti, hogy a Tescónak pénzügyileg nem igazán sikerült jól az elmúlt gazdasági éve, de ennek ellenére folyamatosan fektettek az árakba, az áruházak és a juttatások fejlesztésébe. A veszteségük összességében 21,5 milliárd forint volt a 2023.03.01-2024-02.29-es időszakban. Ebben a rubrikában egyébként az előző üzleti évükben 19,6 milliárd forintos pozitív szám szerepelt. Ennek azonban a vállalat nagymértékű ingatlanértékesítése (amit aztán visszabéreltek) volt az oka, egyébként már abban az időszakban is veszteségesen működtek.

Milyen okok vezettek tavaly a Tesco veszteségéhez?

Egyértelműen azt láttuk a tavalyi évben -amiről mindig is tudtuk, hogy egyszeri, rendkívüli év lesz -, amikor jóval kisebb lett a magyar emberek elkölthető jövedelme, akkor a nagy, város széli, óriási választékkal rendelkező hipermarketek, mint a Tesco hátrányba kerültek azokhoz a boltokhoz képest, amik fizikailag közelebb vannak a vásárlókhoz

- tájékoztatta lapunkat a vállalat. A Pénzcentrum egyébként idén április végén készített interjút Pálinkás Zsolttal, a Tesco Magyarország vezérigazgatójával. Ebben a szakember nagyon hasonlóan fogalmazott, mint mondta:

a jelenlegi gazdasági környezetben a kisboltoknak és a diszkontoknak, akik jellemzően közelebb helyezkednek el az emberekhez, előnyük van. Ugyanakkor van egy limitációjuk is. Ha a gazdaság újra elkezd pörögni, akkor újra lesz az embereknek több pénze, akkor jó, hogy nekünk van egy óriási termékportfóliónk. Én ezt még mindig versenyelőnynek látom.

Fontos megjegyezni, hogy kemény pofon volt a vállalat számára a kiskereskedelmi különadó, aminek a hivatalos eredménykimutatásuk szerint nem kevesebb, mint 25 milliárd forint volt a mértéke. A vállalat szerint a nagyméretű veszteség másik, ám igen markáns oka, hogy nekik a forgalmuk jelentős része non-food, azaz nem élelmiszer.

A tavalyi extrém inflációs környezetben viszont a magyar vásárlók nagyon visszafogták a költéseiket, és mivel az élelmiszerek ára az egekbe lőtt ki, gyakorlatilag a vagyonuk nagy részét erre költötték, és ami maradt, inkább félre rakták. De semmiképp nem költöttek a nagyon szükségesnél többre nem élelmiszer kategóriában. Egy másik fontos tényező volt a vállalat életében az is, hogy az elmúlt gazdasági évüket extrém magas energiaárak szegélyezték, és mivel az ingatlanportfoliójuk nagy méretű, ezért a versenytársakhoz képest rajtuk ez nagyobb ütött, lévén a nagyobb épületek több energiát fogyasztanak.

És ezeken felül nem lehet figyelmen kívül hagyni az árstop, és az azt követő kötelező akciókhoz kapcsolódó veszteségeket, amik szintén jelentős mértékűek voltak. A számokat látva tehát arra következtethetünk, hogyha nem lettek volna az ennyire erősek a külső hatások, akkor saját működésük jogán a Tesco nyereségesen működhetett volna az elmúlt gazdasági időszakban.

Mi lesz így a Tescóval?

A vállalat arról tájékoztatta a lapunkat, hogy bár a tavalyi évük finoman szólva sem volt egy jó év, a lendületük nem állt meg, hosszú távon terveznek Magyarországgal. A tavalyi rendkívüli évbenpéldául az óriási veszteségek ellenére 15 milliárd forintot költöttek az áruházaik felújítására, amivel összesen 50 áruházat újítottak fel. Idén júniusban 25 százalékkal emelték a dolgozóik cafetériáját, és a munkatársi juttatásokat is folyamatosan bővítik. A 2022-2023-as üzleti évben 10 százalék fölötti volt az általános béremelés, míg idén 12,5 százalékot emeltek, teljes júliusi vállalati létszámuk pedig 10 ezerre nőtt idén májushoz képest.

A jövőt illetően pozitív lehet a 2024-es csoportszinten kiadott első negyedéves trading statementje, ami szabad szemmel is jól látható erősödést jelez. Ez pedig Magyarországon is hasonló: a recept egyszerű, ahogy a reálbérek fokozatosan elkezdtek emelkedni, egyre többen térnek vissza ezekbe a vásárlási egységekbe. A tendencia pedig idehaza is ez, nagyobb a kosárérték, és nő a vásárlások gyakorisága is.

Mi történt a többi bolt háza táján?

Korábban a Pénzcentrumon beszámoltunk több nagy hazai lánc előző évi eredményéről is. Az akkori adatokból az derül ki, hogy a 2023-as gazdasági évre nézve nagyobb profittal tudott zárni a Penny, a Coop, de a CBA is, sőt még a REÁL is. Nem sokkal volt pluszba, de azért pluszba maradt az Auchan is, viszont az Aldi majdnem 10, miközben a Spar 18 milliárdos veszteséget hozott össze. Nagyságban a Spar veszteségessége mérhető a Tescóéhoz, ami három milliárdnál még ennél is nagyobb.

Te mit gondolsz az önkiszolgáló kasszákról?

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása arra keresi a választ, hogy Olvasóink hogyan és miként használják az önkiszolgáló kasszákat, milyen véleményük van az önkiszolgáló kasszákról, milyen előnyeit és hátrányait látják használatuknak. Fontos kiemelni, hogy a válaszadás önkéntes és név nélküli, semmilyen visszakeresési lehetőséget nem tartalmaz, mentes mindenféle gazdasági és politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum felületén fogunk beszámolni. Kérdőívünk - jelen oldalt is beleértve - összesen 3 oldalból áll. Válaszait az utolsó oldalon a "Küldés" gombra kattintva rögzítheti. Kérünk, hogy töltsd ki a kérdőívet!