Hogy is van a magyar rendszer?

Hazai rendszer

A háttértanulmány hazai rendszerrel kapcsolatosan kiemelt egyik fő megállapítása, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar k+f ráfordítások szintje alacsony, a teljes k+f ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya az OECD átlag 42 százaléka körüli, miközben az egy főre jutó k+f kiadás csupán az OECD átlag negyede.

Annak ellenére, hogy a kutató-fejlesztők létszáma erőteljesen nőtt az elmúlt néhány év során, az 1000 foglalkoztatottra vetített számuk még így is csupán meghaladja az OECD átlag felét (55%). Ha mindezt figyelembe vesszük, úgy a magyar kutatók publikációs tevékenysége igen hatékonynak tekinthető.

A legtöbb kutatót egyébként 2006-ban a vállalkozások foglalkoztatták, s a ráfordítások alapján is ez volt a legnagyobb k+f szektor. Ennek ellenére még mindig nagyon alacsony nemzetközi összehasonlításban a vállalkozások részaránya a k+f tevékenységen belül. Összességében megállapítható, hogy a magyar k+f és innovációs tevékenységet mérő mutatók többsége elmarad az OECD átlaga mögött.

Nem lehet kapcsolatot teremteni

Jelenleg annak ellenére, hogy rendszeresen gyűjtik a vállalkozások k+f és innovációs tevékenységét, s a gazdasági teljesítményüket is mérő adatokat, nem lehet vállalati szintű adatokra támaszkodó elemzést végezni az innováció és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatról, az adatvédelmi előírások miatt.

Iparjogvédelem

Egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar iparjogvédelmi tevékenység intenzitása messze alulmarad az OECD, illetve az EU25 átlagától.

Innováló vállalkozások

A magyar vállalkozások elenyősző része, mindössze ötöde végez valamilyen innovációs tevékenységet. Az alacsony szintet a vállalkozások az új termékek és szolgáltatások iránti kereslet hiányával indokolják, azonban emellett akadályként jelenik meg az innováció magas költsége és a saját pénzügyi források hiánya.

Az elmúlt évek felmérései arra mutatnak rá, hogy a valóban vállalkozási céllal alapított cégek aránya meglehetősen alacsony. Az alapítások legfőbb indítéka a munkahelyek hiánya. A piacra lépés egyik korlátja az adminisztrációs költségek magas szintje. Míg egy új vállalkozás bejegyzése alig tart hosszabb ideig itthono (16 nap), mint az OECD átlag (14,9 nap), azonban a valós költségek szintje 3,5-szer magasabb, s a jegyzett tőke minimális szintje is kétszerese ennek az átlagnak.

Ha a megszüntetést vizsgáljuk, az sem mutat rózsásabb képet, ugyanis ez kétszer annyiba kerül itthon, s ráadásul 8,4 hónappal több időt is vesz igénybe, mint az OECD-átlag. Emellett bonyolultabb az adórendszerünk, s az adószint is magasabb.

Finanszírozás

A hazai vállalkozások kisebb mértékben használják fel saját forrásaikat a k+f tevékenység finanszírozására, mint az uniós országok nagy részében tapasztalható, azonban a külföldi források szerepe lényegesen fontosabb. Annak ellenére, hogy több tucatnyi kockázati tőke társaság működik Magyarországon, az elérhető kockázati tőke mennyisége nemzetközi összehasonlításban a GDP-hez viszonyítva kicsi, ráadásul többnyire nem is innovatív tevékenységbe fektetnek az alapok.