Lehúzhatják a rolót a kisebb vidéki fürdők? Ennyi vendég kevés a fenntartáshoz

Noha a hazai strandszezon kifejezetten rosszul indult a hazai épített fürdők számára, mostanra úgy vélik az ágazat szereplői, hogy ha marad a jó idő a következő egy hónapban, és a várható negyedik járványhullám is csak ezt követően érkezik meg, akkor kifejezetten jó nyári szezont zárhatnak majd – mondta az Index megkeresésére Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Komoly bevételkiesést jelentett ugyanis számukra, hogy az idei első négy havi kötelező zárva-tartást követően csak a védettségi plasztikkártyával rendelkező vendégeket fogadhatták egészen júliusig, amikor is az 5,5 millió beoltotthoz kötött járványvédelmi könnyítések e nélkül is lehetővé tették a strandolást. 

A szövetség belső körképe szerint akadt olyan fürdő Magyarországon, amelynek mintegy 60 százalékkal kevesebb vendége volt júniusban, mint 2019-ben. Elsősorban a kisebb vidéki fürdők forgalmát érintette negatívan a kártyával kapcsolatos előírás, mivel a főváros környékén, illetve a nagyobb városokban magasabb volt az oltási hajlandóság is, mint a kisebb településeken – jegyezte meg a főtitkár.

A strandolni vágyó oltatlanoknak ugyanis vonzó alternatívát jelentettek a természetes vizek partjain létesített strandok, amelyekre nem vonatkozott az előírás. Az oltási rend változásai miatt pedig az is gyakorta okozott e szempontból problémát, hogy ha egy család akár csak egy tagja is nem kapta meg a szezonkezdetre a védettségi igazolványát, akkor inkább az egész család ott strandolt, ahol ez nem volt feltétel. 

Az sem könnyítette meg a fürdők helyzetét, hogy a laikus látogatók többsége nem tudta, hogy a jogszabályban szereplő nyitott strand kifejezés alapvetően a szabadvízi strandokra vonatkozott, nem pedig az épített fürdők, strandok szabad ég alatti medencéire. A védettségi kártya meglétét ellenőrző pluszmunkatársak, illetve a kártya meglétéhez kötött látogatás miatti felháborodás, vendégpanasz kezelés ugyancsak sok helyütt okozott pluszköltségeket az egyébként is forráshiányos és sokszor a túlélésért küzdő szektorban. A hazai fürdők, strandok 95 százaléka ugyanis önkormányzati fenntartásban van, ezért kifejezetten hátrányosan érintette őket, hogy a kormány teljesen más okból ugyan, de megtiltotta az önkormányzatok számára a díjemeléseket.

Így idén is a tavaly érvényes belépőárakkal találkozhattak a látogatók, ez viszont kevéssé kompenzálta a fürdők bezárt hónapok alatti többletköltségeit, illetve az általános működési költségemelkedést, beleértve a népegészségügy által előírt kötelező többlet fertőtlenítését is 

– mondta Balogh Zoltán. Júliusban azonban a védettségi kártyához kötött fürdőlátogatási szabály megszűnését követően látványosan emelkedni kezdett mindenütt a látogatók száma és kismértékben, két százalékkal meg is haladta a 2019 azonos havi forgalmat – mondta el Balogh Zoltán. Ezzel arányosan a jegybevétel is növekedésnek indult: amíg 2021 júniusában mindössze a 2019-es árbevétel 60 százaléka volt, júliusban már 10 százalékkal meg is haladta a két évvel ezelőttit.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a belföldi turistaforgalom nem tudta teljes mértékben kompenzálni azon nagyobb fürdők, aquaparkok vendégszám visszaesését, amelyek esetében a járvány előtt erős volt a külföldi turisták jelenléte, költése.