Ott támadnak a kiberbűnözők, ahol a legjobban fáj: súlyos árat fizet, aki erre nem figyel

Globális probléma a pénzügyi bűnözés, mely nem csak a közvetlen áldozatoknak okoz anyagi kárt, de jelentős társadalmi következményei is vannak. Ráadásul az erre épülő szervezett bűnözői csoportok egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, felhasználják a technológia fejlődését, így lépéselőnybe kerülhetnek, ha nem cselekszik a világ időben.

Mindenki vesztes

A pénzügyi bűnözésnek mindenki kárvallottja, nem csak azok, akiktől pénzt lopnak el, mert ezek gazdasági és társadalmi következményei sokkal messzebb mutatnak. Ráadásul az ilyen típusú bűncselekmények gyakran összekapcsolódnak a kábítószer-kereskedelemmel, emberkereskedelemmel, terrorista akciókkal és más bűncselekményekkel, melyek gyakran szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódnak.

A globális pénzügyi rendszer kapuőreiként a pénzügyi szolgáltatók kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Évente milliárdokat fektetnek be a gazdasági bűnözés és az abból hasznot húzó bűnözők felderítésébe és tevékenységük megzavarásába. A pénzügyi intézményekkel szemben támasztott elvárások nem csak a kormány, a szabályozó hatóságok és a bűnüldöző szervek, hanem az ügyfelek és a társadalom egésze részéről is egyre magasabbak

- emelte ki S. Nagy Krisztina a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás vezető partnere.

A pénzügyi bűncselekmények megelőzésének jelenlegi megközelítése nem hatékony. A becslések szerint a globális GDP 2-5%-át, de a bűncselekményekkel érintett vagyon értékének mindössze 0,2%-át sikerül visszaszerezni. A pénzügyi intézmények növekvő költségei nem fenntarthatók. A pénzügyi bűnözéssel kapcsolatos keretrendszer túlságosan arra összpontosít, hogy „papíron” minden rendben legyen, ahelyett, hogy érdemi lépéseket tenne a bűnözőkkel szemben. Tovább nehezíti a bűnözők lefülelését, hogy a nagy pénzügyi szolgáltatóknál a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemre szolgáló kapacitások elszigeteltek, kettős erőfeszítésekkel, széttöredezett adatokkal és a különböző kockázati mutatók összekapcsolásának nehézségeivel küzdenek, derül ki a Deloitte friss tanulmányából. 

Egyre kifinomultabbak a módszerek

Ahogy a pénzügyi szolgáltatók piaci és szabályozási környezete fejlődik, új kockázatok, illetve fenyegetések jelennek meg. Egyelőre nem látszik, hogy a jelenleg meglévő geopolitikai feszültségek csillapodnának, így arra kell felkészülni, hogy a fenti kockázatok a következő években is velünk maradnak majd. 

A pénzügyi csalások száma exponenciálisan nőtt, aminek oka a digitalizáció, a COVID, valamint a megélhetési válság. A modernkori rabszolgaság és az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt, amit a konfliktusok is súlyosbítanak. A korrupció számos országban továbbra is rontja az életkörülményeket és aláássa a megfelelő kormányzást. Eközben az éghajlatváltozás a természeti erőforrások szűkösségéhez és a migrációs szokások megváltozásához vezet, ami új pénzügyi bűnözési módokat teremt, ezt pedig a bűnözők ki is fogják használni.

Ahogy az iparág fejlődik, úgy változnak az ügyfelek elvárásai is, akik a korábbinál gyorsabb, zökkenőmentesebb, integráltabb és személyre szabottabb ügyfélélményt követelnek. Emellett a munkaerő nagyobb hangsúlyt fektet a rugalmasságra, a céltudatosságra és a bizalomra. Digitális bennszülöttekként pedig az ügyfelek sokkal jobban ismerik a technológiát és elvárják annak kiaknázását a pénzügyi szolgáltatókkal való kapcsolatba lépéskor. 

Mit lehet tenni? 

A változások fenti mozgatórugói azt jelentik, hogy a pénzügyi bűnözéssel kapcsolatos jelenlegi keretrendszer már nem felel meg a célnak, és tovább kell fejlődnie. Elérkeztünk egy fordulóponthoz, az „újrakezdés pillanatához”, a Deloitte szakemberei úgy vélik, hogy hat kulcsfontosságú változás sikeres végrehajtására van szükség:

• Intelligenciaalapú kockázatkezelésre
• Dinamikus ügyféléletciklus-menedzsmentre
• A felügyeleti képességek konvergenciájára
• Operációra – de nem úgy, ahogy eddig
• Proaktív és együttműködő pénzügyi információs egységre és
• Integrált adat- és technológiai infrastruktúrára.

A legnagyobb lehetőség az érdemi változásra akkor nyílik, ha ezeket kombinálva dinamikus és időszerű képet kapunk az egyes ügyfelek által jelentett kockázatokról. Ez segít a fókuszálásban, biztosítja, hogy a megfelelő erőforrásokat a legnagyobb hatást kiváltó területekre összpontosítsák. 

Ahogy a fenyegetések fejlődnek, szükség van az összekapcsolt intelligenciára, amely kellő gondossággal, nyomon követéssel, valamint dinamikus ellenőrzési környezettel párosul, és amelyet a megfelelő technológia támogat. Ez a pénzügyi bűnözés elleni harc integrált, de egyúttal hatékonyabb és eredményesebb jövője

– foglalta össze Horváth Csaba, a Deloitte pénzügy bűnözéssel foglalkozó csapatának szakértője.