Kövesdi Gábor, a magyar közösségi finanszírozási platform, a Brancs ötletgazdája (Fotó: Stiller Ákos)

Ilyen, amikor a netre költözik a Cápák között: heteken belül indul a magyar Kickstarter

2022. április 7. 05:57

A két legismertebb nemzetközi crowdfunding site, azaz az Indiegogo és a Kickstarter már évek óta nem elérhető Magyarországon vállalkozók számára. De miért vonult ki a két mammut, tényleg lehetetlen vállalkozás ma egy ilyen platformot üzletszerűen üzemeltetni hazánkban? Vagy a lokális piac ismeretével és néhány egyéb csavarral rá lehet cáfolni az amerikaiakra? Vajon lehet még valaki okosabb itthon, mint Mark Zuckerberg? Kövesdi Gáborral, a hamarosan induló közösségi finanszírozási platform, a Brancs ötletgazdájával beszélgettünk.

Pénzcentrum: Nem ismeretlen számodra a crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás, hiszen néhány évvel ezelőtt az Indegogo-n indítottátok el családi vállalkozásotokat, a MyFarm Hartát. Az ott szerzett tapasztalatokból táplálkoztatok, amikor kitaláltátok a Brancs Közösséget?

Kövesdi Gábor: Ha nincs az a tapasztalat, akkor lehet, hogy most nem vagyunk itt. A MyFarmmal azért mentünk a közösségi finanszírozás irányába, mert tudtuk, hogy a kezdőtőke, amely az induláshoz szükséges – ide értve a logisztika kialakítását, a munkaerőköltséget – más forrásból nem lesz biztosítható. Az a tapasztalat Magyarországon, hogy induló vállalkozások alig férnek hozzá a pályázati forrásokhoz, a banki hitelek pedig ebben a fázisban szintén nem elérhetőek. Én felhasználói szinten korábban használtam a legismertebb platformokat, mint például a Kickstarter vagy az Indegogo, de a MyFarm indításakor igazolódott be leginkább számomra, hogy nem a magyar piacra optimalizáltak ezek a platformok.

Egyrészt ezek főként a nemzetközi, amerikai és nyugati, azaz a globális piacra lettek kitalálva, és elsősorban a klasszikus technológiai startupok futnak jól rajtuk. Másrészt, éppen ebből fakadóan azt tapasztaltam, hogy az se a Kickstarter, se az Indegogo nem ad sok marketingtámogatást Magyarországra. A MyFarm esetében például kiválóan mutatja a helyzetet, hogy az Indegogo-ról mindössze kettő próbacsomagot vásároltak. Gyakorlatilag 0 volt a konverzió, tehát egyértelműen beigazolódott, hogy ezen platformok követőbázisában töredék a magyar felhasználó. Ezzel szemben az már akkor is jól látszott, hogy a hazai médiafelületeken, a közösségi médiában, személyes kapcsolatokon keresztül nagyon jól lehet promotálni egy-egy projektet.

Az az online marketing- és médiatudás, illetve a kapcsolati tőke, amit akkor megszereztünk nagyon hasznosnak bizonyult – gyakorlatilag a nemzetközi platformok kiváló működési struktúráján túl, ebből állt össze a Brancs Közösség.

Pénzcentrum: Miben hasonlít és miben különbözik a platform a legismertebb nemzetközi crowdfunding platformoktól, mint pl. az Indegogo és Kickstarter?

Amiben leginkább különbözünk a Kickstartertől és az Indiegogótól, az az, hogy mi Magyarországon vagyunk, a magyar szürkeállományra és a magyar gondolkodásra próbáljuk az egészet felépíteni. Itt a vállalkozók és a potenciális vásárlók is másképp működnek, mint nyugaton, ahol a megkérdezettek 60-70 százalék ismeri a közösségi finanszírozási modellt, Magyarországon ez csak 10-15%. A vállalkozók is teljesen mások, mások az igényeik, más segítséget is várnak el, és kell is nekik adni. Mi sokkal több emberi energiát meg funkcionális fejlesztést szánunk arra, hogy segítsük ezeket az embereket: segítjük az adatlapok kellően informatív kitöltését és az egész kampány menedzsmentet is.

A különbség a projektekben is tetten érhető. Ezt előre tudtuk, és most a toborzás alatt látjuk is. Nálunk is vannak technológiai ötletek - okosóra, szoftveres megoldások, applikációk -, de arányaiban ez 15-25 százalék. Nagyon sok a kézműves és háztáji termék és a szolgáltatások.

A másik nagy különbség a külföldi példákhoz képest, hogy a Brancson nincs lehetőség tulajdonrészt szerezni a projektekben, vállalkozásokban, hanem az adott produktumot lehet, egyfajta elővásárlásként megfinanszírozni. A hivatalos definíció szerint jutalomalapú közösségi finanszírozás az, amit mi csinálunk. Ez technikailag is úgy valósul meg, hogy egy utalványt kap a jövőbeni vásárló, a vállalkozó meg az első 100, 200, 500, ezer vagy akár több ezer vásárló pénzéből el tudja indítani a vállalkozását, majd az utalványok sorrendjében teljesíti a korábban leadott megrendeléseket.

Pénzcentrum: Az Indiegogo és a Kickstarter néhány évig jelen volt, de ma már nem elérhető Magyarországon vállalkozók számára. Nem gondolod, hogy ez intő jel arra vonatkozóan, hogy hazánk nem elég érett/fejlett piac ahhoz, hogy működjön egy ezekhez hasonló crowdfunding site?

Mint minden startupban, ebben is van kockázat. Az Indiegogo-nak ez egy töredékpiac, és sokkal több energiát kellene beletenniük, hogy itt is meg tudják szólítani az embereket, itt is kellene marketingre költeniük, ember kellene rá. Valószínűleg kiszámolták, hogy ez nem működik. Azokban az országokban, ahol az online vásárlások meredeken emelkedtek, pl. Nyugat-Európában, ott erősítenek, ami meg csak az erőforrásokat vitte, ott csökkentenek. Józan paraszti ésszel nem megyek olyan országba, ami csak viszi a pénzt, és potenciál sincs akkora. Ami még fontos, az EU elkezdett ennek a szabályozásával foglalkozni, ott is szigorítottak. Magyarországról lehet projektet indítani, csak amerikai lakcímmel. Tudjuk, hogy itthon fontos edukációs szerepünk is van. Sok energiát kell beletenni ahhoz, hogy az emberek megtanulják, hogy mi ez, és mik ennek a modellnek az előnyei. Az internet adta lehetőségek miatt gyorsan meg tudod valósítani a projektet, mert gyorsan el tudsz érni sok embert. Magyarországon is trend az online fizetés és a tudatos vásárlások számai is meredeken szöknek felfelé az elmúlt években, ezzel párhuzamosan a környezet- és társadalomtudatos élet is. Teljesen mások ma a lehetőségek, mint 10 éve.

Pénzcentrum: Az, hogy van társadalmi hasznossága a Brancsnak, az egyértelmű, de mi az üzleti modell, miért éri ez meg nektek?

Ugyanaz a modell, mint másoknál: a sikeres projektek után jutalékot kérünk. Mi társadalmilag értéket szeretnénk teremteni, de közben vállalkozók is vagyunk, a nap végén szeretnénk mi is nyereségesek lenni. Viszont a kockázatot gyakorlatilag mi vállaljuk. Amely vállalkozás el tud indulni, megkapja a pénzt, és attól függően, hogy egy for profit vállalkozásról van szó vagy egy társadalmi célról, 4,5-9,9 százalék közötti jutalékot kapunk. Ha nem sikerül elindítani a projektet, akkor nincs semmi jutalék. Nekünk ez nagy kockázat, mert a nem sikeres projektbe csak energiát meg pénzt teszünk, de bízunk benne, hogy egyre több sikeres projekt lesz, nekünk ott fogja ez megérni.

Pénzcentrum: A hazai vállalkozások/vállalkozók digitális képessége - a friss felmérések szerint - rettentően gyenge. Mit gondolsz, érett a hazi piac, hogy ezt a felületet értse, és professzionálisan tudja felhasználni az ötletei megvalósítására? Komplex dolog, nem csak arról szól, hogy fel tud tölteni egy adatlapot.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar vállalkozások többsége még nem lépett a digitálisan érett korba, hosszabb távon rendszeres ingyenes minikurzusokkal és bárki számára elérhető ismeretterjesztő anyagokkal szeretnénk őket segíteni ebben a fejlődésben. Rövid távon a kicsit érettebb vállalkozókat keressük, akik már tudják, milyen adminisztrációs és kommunikációs feldatokkal jár egy cég sikeres működtetése. A magyar közoktatásból szinte teljesen hiányoznak a vállalkozói és pénzügyi ismeretek, ezért nagyon nehéz pályán vagyunk, de reméljük, hogy ez fejlődni fog.

Pénzcentrum: Az eddigi befutott tervek tekintetében - főként a digitalizációs képességek szempontjából - láttok regionális szintű vagy korosztály-specifikus sajátosságokat?

Még csak a toborzóoldal éles, a jelentkezések még nem mutatnak reális képet. Két dolog viszont már látszódik, a jelentkezések gyakorlatilag minden megyéből, kis és nagy településekről jönnek. Eddig majdnem 500 pályázat érkezett, és ezek alapján kijelenthető, hogy nem Budapest fejnehéz a történet. Viszont az már egy másik kérdés, hogy a sikeresség aránya milyen lesz, itt én úgy veszem ki, hogy el fog tolódni a felkészültebb vállalkozók, ötletek irányába – ebből a szempontból viszont már inkább tolódik Budapest felé a várható siker-ráta. Korosztályban is nyilván a fiatalabbak használják az online platformot. Összességében tehát ők azok, akiknek a fejében nagyjából megvan, hogy mit akarnak, megvan a tapasztalatuk, kompetenciájuk is, hogy összetegyenek egy ilyen adatlapot, végig gondolják a vállalkozásukat, hogy kik a vevőik, hogyan tudják elérni őket. Ez inkább a 20-40 közötti korosztály.

Pénzcentrum: A potenciális vásárlók szempontjából is hasonlóval számoltok?

A kezdeti időkben a MyFarm esetében azt tapasztaltuk, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken volt a legtöbb vásárló, de mára egyre többen rendelnek a kisebb településekről is. Erre számítunk a Brancs indulásakor is, ugyanakkor ez egy gyorsan fejlődő piac. Az is hozzá tartozik, pláne most a Covid-járvány miatt, hogy egyre több környezet- és társadalomtudatosan élő ember költözik ki a városból vidékre, ők pedig már ragaszkodnak a modern infrastruktúrákhoz. Elsősorban azokat az embereket kell elérnünk, akik tudatosan gondolkodnak, még akár több energiát is beletéve egy-egy vásárlásba. Nyilván Budapesten van 2 millió ember, itt több a vásárló, de egyre jellemzőbbek a kistelepülések is.

Pénzcentrum: Várhatóan május elején élesedik a platform, jelenleg az induláshoz szükséges ötelteket várjátok. Hogy áll a toborzás, várhatóan hány ötlettel indul majd a Brancs?

Folyamatosan várjuk a jelentkezéseket. Sokféle ember és vállalkozás talál meg minket. Az 500 jelentkezőből például van olyan, aki nem tudja, mi az a közösségi finanszírozás, és azért jelentkezett, hogy dobjuk össze a pénzt, mert Párizsba akar utazni. Ami konkrét vállalkozásötlet, az ennek kb. a fele, tehát 220-250 pályázat, de becsélseink szerint ennek 10-15 százaléka lesz alkalmas arra, hogy elinduljon a Brancson. Olyan jelentkezőket várunk, akik a jó és időszerű ötlet mellett kellően elszántak és motiváltak is az elképzeléseik megvalósításához.

Egy Airbnb típusú megjelenést képzelünk el, ahol a termék mellett nagyon fontos a minőségi megjelenés is. Viszonylag magas a belépési korlát, de szeretnénk jól körülírt, igényes adatlapokat publikálni, amelyeknél megfelelően van leírva az üzleti terv, bemutatva a projekt, sőt, maga az ötletgazda is.

Ez nagyban hozzájárul ugyanis ahhoz, hogy kialakuljon a bizalom. Májusban várhatóan néhány 10 ötlettel indul el a Brancs, és figyelünk majd arra is, hogy színes legyen a felhozatal. Az Indiegogon és a Kickstarteren 80 százalék a technológiai projekt, ez nálunk 15-25 százalék lesz. 6-7 kategóriánk van, nagyjából egyenletesen oszlanak majd el bennük a pályázatok: mezőgazdasági termék és szolgáltatás, kultúra, sport, könyv és színházi előadás – nálunk ez mind jól elfér egymás mellett, nagyon hiszünk a sikerükben.

Pénzcentrum: Mivel a platformon nem vállalkozásokban lehet, kvázi üzletrészt vásárolni, hanem magát a terméket/szolgáltatást lehet egyfajta elővásárlással megfinanszírozni, így felmerül a kérdés, hogy vajon lesz-e elég olyan ötlet, amely annyira egyedi, hogy gyakorlatilag nincs helyettesítő terméke a hazai vagy nemzetközi piacon.

Ezer százalékig biztos vagyok benne, hogy van annyi ötlet, hogy dübörögjön egy ilyen platform Magyarországon. Ha nem így lenne, hogyan tudna egy olyan minőségi műsor, mint az RTL Klubon futó Cápák között ilyen nézettséget generálni. Oké, hogy ez egy show-műsor, de sok potenciális vállalkozó is nézi, egyre többen vannak, akik tanulni akarnak. Ráadásul a Cápák közöttben megforduló vállalkozókat több ezer jelentkezőből válogatják ki, és nem feltétlenül az ötlet viszi őket a képernyőre, a műsor készítői ugyanis számos egyéb dolgot is figyelembe vesznek, hogy sikeres legyen a műsor. Nekünk viszont csak az ötletre kell fókuszálnunk, tehát arra, hogy mennyire lesz eladható a termék.

Egy-egy egyetemen több száz olyan projekt van, aminek a fele azonnal sikeres lehet a Brancson egy megfelelő marketinggel, és egyéb támogatással. Magyarországon 800 ezer egyéni, mikro- és kisvállalkozó van. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi szuper ötlet meg termék is van, de a vállalkozókedv meg a szürkeállomány itt van.

Nem is a termék meg a szolgáltatás a lényeg, hanem hogy rengeteg olyan ember van, aki meg is tudja csinálni. Igen, meg lehet venni egy minőségi sajtot a hipermarketben is, de ha ezt egy magyar termelőtől vásárolod meg, amivel ő megvalósítja az álmát, az a minőségben is meg fog jelenni. Nagyon sok olyan vállalkozás van, ahol a személyesség számít. A vásárlásaink 80-90 százalékában vagy fontos szerepet, vagy a legnagyobb szerepet az érzelmi befolyás adja. A személyességnél jobban semmi nem befolyásolja az érzelmeket. Ha ugyanolyan a minőség, inkább Sándortól veszem meg, nem a Lidlben, mert Sándor mesél is a paradicsomról. Hosszú távon ez a jövő, ebben hiszünk.

Pénzcentrum: Ez a bizalom azért is fontos, mert hosszú távon építkeznétek a visszatérő vásárlókra is?

Abszolút, hál’ istennek nagyon gyorsan növekszik ez a réteg. Az a tapasztalat a külföldi webshopoknál, hogy aki jobban odafigyel arra, hogy közösséget is építsen, például hűségprogrammal, akkor a vásárlók 10-20 százaléka adja a vásárlások felét. Közép- és hosszú távon nekünk is az szerepel az üzleti tervben, hogy szeretnénk erre minél nagyobb hangsúlyt fektetni. Egy ideális vásárló a vásárlásai nagy részét egy ilyen platformon tudja lebonyolítani, akár a bútorokat, a technológiai eszközök egy részét, az élelmiszerek egy részét, a könyveket. Aki nem arra állt rá, hogy az Amazonon, a Jófogáson, az Ebayen vásárolja meg a különböző dolgokat, meg az IKEA-ban, nyilván nem tud mindent így megvenni, de nagyon sok minden azon fog eldőlni, hogy ezt a 10-20 százalékot hogyan tudjuk idevonzani és itt tartani.

Pénzcentrum: Milyen stádiumban várjátok a pályázatokat? Kész vállalkozások jöhetnek új, tőkebevonást igénylő ötletekkel vagy nulláról is indulhat valaki, ha jó az elképzelése?

Szimplán egy ötlet is elegendő hozzá. De az a tapasztalat, hogy akinek nincs vállalkozói tapasztalta, és még sosem gondolta végig egy termék életgörbéjét, illetve nem csinált egy alap üzleti tervet, hogy ennyi lesz a költség és várhatóan ennyi a bevétel, ők kevésbé tudnak piacképes termékkel előállni, pláne ezt közösségileg megfinanszíroztatni. Persze ha zseniális az ötlet, akkor nekik is segítünk, de ez nagy meló, sok idő, mire eljuthatnak abba a fázisba, amely már prezentálható. Az elsődleges célcsoportunk tehát inkább azok, akiknek az ötleten túl már van egy kész tervük, és épp működtetnek vagy működtetni képesek egy vállalkozást. Nekik a legideálisabb a Brancs felülete. Egyszerű a dolguk, feltöltik a bemutatkozást, a képeket, stb., mi pedig adunk egy platformot, keretet és erős marketing- és médiatámogatást az egésznek, és természetesen nagyon sok vásárlót.

Pénzcentrum: Milyen feltételrendszer teljesítésével tud egy vállalkozó jelentkezni? Hogyan működik az elbírálási folyamat, rostáljátok a pályázatokat? Illetve mi a garancia arra, hogyha összejön a pénz, akkor a vásárló meg is kapja a terméket?

A honlapon való jelentkezések fogadása mellett rengeteg energiát fektetünk abba, hogy magunk keressük fel azokat a vállalkozókat, akiknek a munkáját évek óta figyeljük és azt gondoljuk, hogy a Brancs nyújtotta lehetőségekkel tovább fejleszthetnék a terméküket vagy szolgáltatásukat. Akivel csak lehet, szívesen találkozunk személyesen, mert az a tapasztaltunk, hogy egy személyes kapcsolat több lehetőséget ad az ismerkedésre, mint egy e-mailes kommunikáció. Mi egy platform vagyunk, a vásárló direktben a vállalkozóval fog szerződni. Ugyanúgy, ahogy egy webshopban megveszel egy terméket, van egy kockázatod. Itt eggyel nagyobb a kockázat, mert a termék még nincs feltétlenül készen. A Brancs azt tudja tenni, hogy nem a teljes pénzt utaljuk ki, biztonságot nyújt sok év tapasztalata alapján a bankoknál is, hogy ha nem teljesül a szolgáltatás, és valaki visszakéri a pénzt, akkor kapja is vissza. Nyilván nem tudjuk 0-ra csökkenteni a kockázatot, de mi is, és a bank is elég sok belépési korlátot tesz.

Mielőtt a vállalkozó megkapja a pénzt, hitelesítve lesz a bank által, nem lehet tartozása, olyan előélete, ami miatt ezt nem kapja meg. Elég sok jogi meg egyéb korlátot bele tudunk tenni. Azt gondolom, hogy reálisan nem lesz olyan ember, aki sérülni fog. 100 százalékos garanciát pedig senki nem tud vállalni.

Pénzcentrum: Van már most olyan, ami nagyon ígéretesnek tűnik, említenél néhány kedvencet?

Én nagyon szeretem a kézműves sajtkészítőket, festőt, asztalost, a kézműves dolgokat. Van, aki karikatúrát rajzol fénykép alapján. Ő egy grafikus, aki hobbiszinten ezzel foglalkozik 10 éve, és ha ez lenne a munkája, nem lenne nála boldogabb ember a világon. Van ez az online képregény, illetve amit még nagyon szeretek, aminek van társadalmi, környezeti hasznossága. Van, aki a műanyag palackokat akarja újrahasznosítani. Vannak jótékonysági projektek, amikor valamire gyűjtenek, pl. hogy gyerekek el tudjanak menni táborozni, reméljük, hogy ezek is sikeresek lesznek. A végén meg vannak azok a nagy projektek, hogy miniházakat építünk, és kitaláltuk, hogy rokkantnyugdíjasoknak is tudnánk ilyet csinálni, az nyilván más felépítés, azt meg kell tervezni, le kell gyártani. Ez már 100 milliós nagyságrendű. Nagy a szórás, kicsitől a nagyig.

Fotók: Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
Ezen a szőnyegen jógázva már semmi sem választ el a természettől (x)

Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.

Tücsökfehérjéből készít proteinszeletet a magyar orvostanhallgató, a Cápák között befektetője is beszállt az üzletbe (x)

Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.

A legnagyobb hazai filmfesztiválon mutatkozik be a közösségi finanszírozásból megvalósult kisjátékfilm

A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.

Üzleti ötletek tesztelése: ezt kell tenned, hogy befutó legyen a kampányod a közösségi piactéren

Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. július 22. hétfő
Magdolna
30. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm