29 °C Budapest
Old woman working at home.

Ennyire nem értenek az idős magyarok az internethez: esélyük sincsen felzárkózni?

2021. május 17. 15:01

Már a koronavírus-járvány előtt is megfigyelhető volt a trend, hogy a 65 év felettieknek egyre nagyobb százaléka használja az internetet. A pandémia azonban sokakat kényszerített rá, hogy digitális készségeket sajátítsanak el, kommunikációs, vagy szabadidős célból több időt töltsenek az online térben. Az idősebb, magyar lakosságnak több mint fele használja valamilyen célból az internetet, ezzel kissé alulmúljuk az Európai átlagot. Az internethasználatot az is nagyban befolyásolja, városban, vagy falvakban él az ember, mert óriási szakadék húzódik ebben is a lakosság egyes rétegei között. Azokra az idősekre pedig, akik főként a járvány alatt kezdtek netezni, nagy veszély is leselkedhet.

Az Eurostat friss adatai szerint 2020-ban 53 százalék volt azoknak a 65-74 év közötti időseknek a száma, akik a felmérés készítését megelőző 3 hónapban használták az internetet. Arányuk 2019-ben még csak 41, 2018-ban pedig csupán 31 százalék volt. A nagyarányú javulás ellenére még mindig elmarad az internetező magyar idősek aránya az uniós átlagtól, ami 2020-ban 61 százalék volt. Ugyanakkor nem egy olyan ország van Európában, ahol a 65-74 év közöttiek 90-98 százaléka használja a netet, más országokban az idősek egyharmada-egynegyede veszi igénybe a szolgáltatást. Pedig a mai világban már nehéz internet nélkül tájékozódni, ügyet intézni is.

2020-ban a 16-74 év közöttieknek 88 százaléka használta az internetet az utolsó 3 hónapban, Izlandon és Dániában ez az arány 99 százalék, míg Bulgáriában 70. Azonban, ha külön vizsgáljuk a 65 év feletti korosztályt, akkor már sokkal nagyobbak a különbségek. Izlandon (98%), Dániában (94%), Luxemburgban (91%), Svédországban (91%), Hollandiában (90%) és az Egyesült Királyságban (90%) elég magas az internetező idősek aránya. Mindeközben Görögországban (33%), Horvátországban (28%), Törökországban (27%), és Bulgáriában (25%) elég alacsony a számuk.

Akárcsak az EU-ban, Magyarországon is évről évre nőtt azoknak az időseknek az aránya, akik használják az internetet. Ez sok tényező együttes hatása lehetett, kezdve magának az internetnek a széles körű elterjedésével, azon át, hogy egyre többen lettek a 65 év feletti korosztály tagjai, akik korábban is aktívan interneteztek, használták a munkájuk során is.

A felsorolást egészen a koronavírus-járvány hatásaiig lehetne folytatni. Számszerűen a világban végbemenő változások hatására amíg 2008-ban még a magyar idősek 15 százaléka internetezett, 2018-ra 31 százalékra nőtt az arányuk. 2020-ban pedig a korosztálynak több mint a fele használta a szolgáltatást, ez a nagyobb ugrás az internetezők arányában nem lehet véletlen egybeesés.

Vidék vs. város

A járvány világított rá igazán arra a hátrányra, amelyet a kistelepüléseken, falvakban élők elszenvedhetnek amiatt, hogy nem férnek hozzá - megfelelő minőségű - internethez, nincsen meg a kellő digitális felszereltségük. A sikeres távmunka és távoktatás alapvető követelménye a megfelelő internetkapcsolat, illetve digitális eszköz. Az OECD május eleji statisztikája viszont azt mutatja, hogy a nagyvárosiak 9,9 százalékponttal előnyösebb helyzetben vannak az EU-ban. Magyarországon ez az előny 10,7 százalékpontos.

Ez azt jelenti, hogy amíg a nagyvárosokban élők háztartásainak 91,8 százalékában van megfelelő sávszélességű, stabil internetelőfizetés, míg a kistelepüléseken élők háztartásainak csak 81,1 százalékában. Maga az internetlefedettség is gátja lehet annak, hogy az idősek interneteznek-e vagy sem - viszont biztató fejlemény, hogy egyre többen használják az okostelefonokat a 65 év felettiek közül internetezésre.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Veszélyes okoskütyük

Az NMHH 2020-as internetes felméréséből arra is fény derült: a 65 év felettiek nagy része nagyon gyorsan tudott adaptálódni az érintőképernyő és a viszonylag kicsi ikonok, billentyűk miatt sokaknak kezdetben nehezebben kezelhető okostelefonokhoz is. Az internetező 65 évesek és idősebbek túlnyomó részének (84%) van saját okostelefonja, amelyet használ is, és közöttük is a nagy többség (81%) internetezik is rajta.

A 65 éven felüli okostelefonos internetezők többsége (57%) azt mondja, hogy ő már rosszul is szokta érezni magát, ha nincs nála a készüléke - derült ki a felmérésből. Viszont miközben a pandémia következtében az idősek körében is elterjedtebbek és gyakoribbak a digitális megoldások és eszközök, ez a korosztály nincs felkészülve azokra a kockázatokra, amelyeket a nethasznált hordozhat. Márpedig őket az átlagosnál is jobban veszélyeztetik az olyan visszaélések, mint az adathalászat, az áloldalakról történő vásárlás vagy a hamis nyereményjátékok.

A tudástranszfer általában az idősebbektől a fiatalabbak felé irányul, ám a digitális világ kivételt képez: ezen a területen a legfiatalabbak jóval otthonosabban mozognak, mint a társadalom korosabb tagjai

- hangsúlyozta Tafferner Éva, az NMHH kommunikációs igazgatója. Az idősek a legtöbb támogatásra gyerekeiktől és unokáiktól számíthatnak, hiszen digitális kérdésekben leginkább az ő tanácsaikat követik. Ezért is fontos, hogy a fiatalabbak kellő jártasságot szerezzenek a netbiztonsági kérdésekben és jótanácsaikkal segítsék idősebb rokonaikat.

Az NMHH 5 pontja az idősek online biztonsága érdekében:

  • Vírusvédelem: gondoskodjunk róla, hogy a nagyszüleink telefonján, tabletjén és számítógépén legyen aktív vírusvédelem, és folyamatosan frissüljön az eszközök operációs rendszere. Ugyanígy rendszeresen aktualizáljuk az általuk használt programokat és alkalmazásokat is, vagy figyelmeztessük őket erre.
  • Adatvédelem: segítsük őket személyes adataik védelmében attól kezdve, hogy kellő erősségű jelszavakat használjanak, azon keresztül, hogy ezeket hogyan tárolják megfelelően, egészen addig, hogy ne osszák meg őket senkivel, még hivatalosnak tűnő kérések esetén sem.
  • Kötelező elővigyázatosság: tanítsuk meg őket körültekintően bánni az elektronikus levélben érkező linkekkel, gyanús weboldalakkal és csalárd szándékú posztokkal. Sajátíttassuk el velük a "ha gyanús, kerülendő" elvet, valamint mutassuk meg nekik, hogy hogyan tudnak leiratkozni ezekről.
  • Netes önvédelem: Adjunk iránymutatást, hogyan őrizhetik meg digitális személyazonosságukat, hogy véletlenül se hozzanak nyilvánosságra olyan információkat magukról, amelyek későbbi visszaélések kiindulópontjai lehetnek.
  • Digitális komfortzóna: Segítsük őket olyan digitális környezet kialakításában okostelefonjukon vagy laptopjukon, amelyben könnyen és biztonságosan intézhetik banki vagy hivatalos ügyeiket és az online vásárlásokat.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 17. csütörtök
Laura, Alida
24. hét
Június 17.
A tapas világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?