Ezek a leghamisítottabb pénzek Magyarországon 2014-ben

Habár a forint bankjegyeken több hamisítást megnehezítő biztonsági elem is található, de néhány hamisítvány így is mindig bekerül a forgalomba. Persze nagyobb címletek esetében szinte mindig ellenőrzik a boltokban a bankókat, de eladói és vevői oldalon is bárkivel előfordulhat, hogy a nagy sietség közepette hamis pénzt ad vagy kap. Ugyanakkor nem árt a fokozott figyelem, mert ha a pénztáros észreveszi, hogy a bankjegy hamis, akkor azt az összeget elbuktuk. Tekintve, hogy a hamis pénz értéket nem képvisel, a Jegybank ellenértéket sem térít, tehát érdemes nekünk is nagyon figyelni, ha nagyobb összeget kapunk (vissza), hogy biztosan eredeti pénzhez jutottunk-e. Ha később mi akarunk vele fizetni, és más veszi észre azt, amit nekünk kellett volna, akkor azt az összeget sosem látjuk viszont.

A növekvő készpénzforgalom (lásd keretes írásunk) óhatatlanul is magában rejti annak a kockázatát, hogy előbb vagy utóbb hamis bankjegy kerül hozzánk. Ha valaki hamisnak vélt pénzzel találkozik, akkor a legfontosabb, hogy ne próbálja meg továbbadni, hiszen azzal bűncselekményt követ el. Helyesen akkor jár el, ha a legközelebbi bankfiókban vagy postán kéri annak ellenőrzését. A gyanúsnak bizonyuló készpénzt jegyzőkönyv kíséretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére kell megküldeni. Az MNB a tudomására jutott valamennyi hamisítási esetről bejelentést tesz az illetékes rendőri szervnél - tájékoztatta a Jegybank a Pénzcentrum.hu-t.

Leginkább a nagy címletek hamisítják

A forint hamisítása az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, a hozzánk hasonló, nemzeti valutával rendelkező országokkal összehasonlítva is kedvezőnek tekinthető. Ezzel összhangban az elmúlt 5 év során a forint bankjegyek hamisításának kárértéke harmadára csökkent. Míg 2009-ben a hamisítások még körülbelül 90 millió forint kárt okoztak, addig ez 2013-ban 30 millió forint körül alakult - derül ki az MNB lapunknak küldött válaszából. Azt is megtudtuk a Jegybanktól, hogy a forint hamisítása elsősorban a magasabb értékű címletekre irányul. 2013-ban lefoglalt hamisítványok 92 százaléka az öt-, tíz- és húszezer forintosok közül került ki.

A legtöbb hamisítvány a nagy forgalmat bonyolító kereskedelmi pénztárakat veszélyeztetheti (ez főként a nagyobb városokban jellemző). Ennek megfelelően a Jegybank kiemelt figyelmet fordít a kereskedelmi pénztárakban dolgozók bankjegyismereti felkészítésére, amelynek jegyében évente több, mint 3000 fő térítésmentes oktatását végzik el az MNB szakértői.

Érdekességek a forint bankjegyekről

• Bankjegypapírunk gyapotból készül. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a bankjegy a mindennapi használat során, kézről-kézre járva is sokáig forgalomképes maradjon.
• Egy bankjegy átlagos élettartama 4-5 év, egy érméé pedig 27-28 év.
• Egy bankjegy előállítási költsége átlagosan 40-50 forint között van, évente pedig 4,1 milliárd forintot költ az MNB ezek előállítására.
• Évente az összes forgalomban lévő bankjegynek körülbelül egyharmadát le kell cserélni. Az elhasználódott bankjegyek pótlása jelentős kiadást jelent, 2010-ben hatmilliárd forintot költött erre a Jegybank.

Kattints! Akár harmincezret is érhet a régi kétszázasod

Eredeti értékük többszöröséért kelnek el egyes pénzérmék - nehéz beszerezni őket és emellett igen drágák. Az apróhirdetéses oldalakon számos ajánlatba futhatunk bele, ezek azonban gyakran átverések, és még a gyűjtői értéküknél is jóval drágább termékeket találhatunk. Magyarországon ilyen például a régi kétszáz forintos - esetében akár húszezer forintos árdifferenciát is tapasztalhatunk. Egyrész amiatt, mert ezek a régi kétszázasok eltérő értékűek, másrészt pedig azért, mert gyakran egy-egy vakmerő hirdető a valós ár sokszorosáért kínálja kétszázasát.