Egyre több a nyerészkedő a budapesti BL-döntő előtt: milliókat kaszálnak, de könnyen ráfázhatnak
A május 30-i budapesti BL-döntő nemcsak sportesemény, hanem turisztikai aranyeső is.
2018 óta a Pénzcentrum szerkesztője, cikkei leggyakrabban a HR és az utazás rovatokban olvashatók.
A május 30-i budapesti BL-döntő nemcsak sportesemény, hanem turisztikai aranyeső is.
A szállodaipar egyszerre próbál alkalmazkodni a rövid távú lakáskiadás túlszabályozásához, a generációváltással járó élményorientált kereslethez.
A város ritka pillanatot él át: a politikai változások miatt most a világ figyelme rá irányul, és ezt a turizmusnak is ki kellene használnia gyorsan, bátran, innovatívan.
Budapest turizmusa évek óta a senkiföldjén bolyong: a város egyszerre küzd a bulifőváros‑imázs torzulásaival, a széttöredezett döntéshozatallal és azzal, hogy nincs, aki valóban összefogja a szereplőket.
Miközben a digitális fotózás minden korábbinál gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb, egyre többek figyelme fordul vissza a lassú, drága és komolyabb kihívást jelentő analóg technikához.
A magyar turizmusirányítás az elmúlt másfél évtizedben folyamatos átszervezések, centralizáció és stratégiai törések között működött, miközben a vidéki térségek lemaradtak.
Negyven éve történt a csernobili atomkatasztrófa, amelynek valódi súlyát Magyarországon csak késve, töredékesen és sokszor félreértéseken keresztül ismerte meg a társadalom.
A repülőtér szerint a tavaszi és nyári időszakban ugyan nő az ütközések száma, de ezek ritkán jelentenek valódi veszélyt.
Létezik itthon egy masszív tömeg, akik ugyan dolgoznának, szükség is lenne rájuk, mégsem jelennek meg a piacon
A kelet‑európai közlekedési piac átalakulóban van: ahol megnyílik a buszos piac, hónapok alatt új járatok, új hálózatok és új üzleti modellek jelennek meg.
A budapesti repülőtéren nap mint nap olyan összegek és luxusigények mozognak a háttérben, amelyekről a legtöbb utasnak fogalma sincs.
A magyar turizmus látványos növekedést mutat, de a felszín alatt komoly szerkezeti kérdések feszülnek.
A Pénzcentrum friss kutatásának második része világosan megmutatja, hogy a magyar utazók döntéseit ma már alapvetően formálja a bizonytalan geopolitikai helyzet.
A közel-keleti háború február végi kitörése pillanatok alatt borította fel a nemzetközi utazási piacot.
Tulajdonosváltás után új stratégiai irányt kap a Vapiano magyarországi hálózata: a márka mögé a Libri-csoport egykori alapítói, Balogh Ákos és Kovács Péter léptek be befektetőként.
Az elmúlt hetek geopolitikai feszültségei már most hatással lehetnek a nyári utazási tervekre.
A közel-keleti konfliktus napok alatt felborította a globális légiipart: járatok tűntek el, útvonalak hosszabbodtak meg órákkal, és a kerozin ára két hónap alatt gyakorlatilag megduplázódott.
Budapest ma már nemcsak „rejtett gyöngyszem” a turisták térképén, hanem egy olyan város, amely egyszerre élvezi a növekvő nemzetközi figyelmet, és küzd a szezonalitással.
A szombaton kitört közel-keleti háború miatt sok magyar utas rekedt külföldön, miközben az utasbiztosítások többsége nem nyújt fedezetet háborús vagy ahhoz hasonló helyzetekben.
A Közel-Kelet légterének lezárása miatt Katarban rekedt egy 33 fős magyar csoport.