Nem csökken az ingatlanpiaci roham: visszaállt a korábbi rend, ezeket keresik a magyarok

A Duna House Barométer adatai szerint a rövid távú lakáskiadás a terézvárosi lakosság kérésére 2026. január 1-től már egyáltalán nem engedélyezett tevékenység a kerületben, a szabályozás bejelentésére pedig szinte azonnal reagáltak is a lakásvásárlók.

Az ingatlanárakon is nyomott hagyott a terézvárosi lakások iránti kereslet csökkenése: az ingatlanközvetítő adatai alapján a fővárosi átlagos négyzetméterár 2023-hoz képest az ingatlanpiaci trendforduló évében, 2024-ben, 7%-kal emelkedett, azonban ehhez mérten mérsékeltebb drágulás ment végbe a belvárosi területeken. 

2024 októberében a korábbi hónapok 14-16,6%-os eredménye után 12,5%-ra esett vissza a kerületi ingatlanok iránti érdeklődés. Hasonlóan alacsony keresletre utoljára a járványidőszakban volt példa, amikor a város sűrűjét a tágasabb, zöldebb környezetre cserélő családok kiköltözési hulláma, valamint a külföldi turisták és expatok elmaradása hozta hátrányba a belvárosi kerületeket

– mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.

A KSH Ingatlanadattár belvárosi kerületekre vonatkozó, 2023-as adataihoz viszonyítva a Duna House tavalyi tranzakciói az V. kerületben 3, Erzsébetvárosban pedig mindössze 2%-os árnövekedést mutatnak, így a 2024-es átlag 1,3 millió Ft/m2, valamint 950 ezer Ft/m2 körül alakult az említett kerületekben. Terézvárosban ezzel szemben a KSH által 2023-ban mért 994 ezer forintos kerületi középértékhez képest 4%-os csökkenés után, 950 ezer forintra változott a lakások négyzetméteréért fizetett átlag. 

A 2025. januári értékesítési adatokat elemző Duna House Barométer kiadvány szerint az új év és a befektetői aktivitás várható emelkedése a belvárosi kerületekben is meghozta az árak újbóli emelkedését: a három kerület adatait együttesen vizsgálva a használt téglaépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,3 millió forintot, míg az átlagos ingatlanra fordított összeg 76 millió forint körül alakult. Az eladók az irányáron a tavaly januári 6%-hoz képest mindössze 2%-ban enyhítettek a hirdetési folyamat során, míg az alku mértéke a korábbi 4%-ról 3%-ra mérséklődött.

Mindössze pár hónapig tartott az Airbnb-típusú lakáskiadásról szóló tavaly szeptemberi népszavazás eredményének hatása, máris újra visszatértek az érdeklődők a belvárosi ingatlanpiacra. A fővárosi kerületek népszerűségét vizsgáló felmérés szerint ugyanis 2024 decemberében, valamint az idei év első hónapjában a vásárlók újra 18% feletti arányban jelölték meg az ingatlankeresés során előnyben részesített területként a VI. kerületet

- elemezte az adatokat Máté Ferenc.

A vásárlói igények a magasabb árszint ellenére egyre inkább az energetikai és esztétikai szempontból is kitűnő ingatlanok felé tolódnak fővárosszerte, így a belvárosi kerületekben is. Az idei év januárjának értékesítési adatai szerint főként a nagyon jó és jó állapotú ingatlanokat preferálták a vevők a belvárosban, az adásvételek több mint felénél azonnal költözhető, kiváló állapotú, 21%-ban pedig minimális, inkább esztétikai jellegű felújítást igénylő, jó állapotú ingatlanokra szerződtek az ingatlanközvetítő ügyfelei. 

A jelentősebb korszerűsítésre szoruló, de még lakható kategóriába tartozó lakások a tranzakciók 18%-át fedték le, míg a teljesen felújítandó ingatlanok a belvárosi ügyletek mindössze 7%-ában szerepeltek. 

Az állampapírhozamok kifizetésének köszönhetően januárban máris többéves rekordot döntött az ingatlanpiaci kereslet és félő, hogy a kínálat sem mennyiségben, sem minőségben nem tudja majd tartani a tempót, ezért már most nagy szükség van a rosszabb állapotú ingatlanokat felújító és modernizáló, befektetői ingatlanflipping tevékenységre mind a belvárosi kerületekben, mind a főváros egyéb területein

– hangsúlyozta Máté Ferenc.