Súlyos igazság derült ki a magyar fiatalokról: sokan tervezik így a jövőjüket, nem tudni hova vezet ez

Világszinten, az OECD adatai szerint a 20-29 éves fiatalok fele a szüleivel élt 2022-ben, míg 2006-ban csak 45%-uk. Továbbá 2023-ban a fiatalok az EU-ban átlagosan 26,3 éves korukban hagyták el szülői házat, míg Magyarországon átlagosan 27,1 éves korban. Az ún. mamahotel-jelenségben társadalmi, pszichológiai és gazdasági tényezők egyaránt szerepet játszanak.

Gazdasági szempontokat vizsgálva, a fiatalok élethelyzetét, foglalkoztatását jelentősebben érintik a gazdasági válságok (pl. 2008-at követő és a 2010-es évek gazdasági válsága az EU-ban, koronavírus-járvány), mint az idősebb munkavállalókat.

Általános megállapítás, hogy gazdasági visszaeséskor a fiatalok munkanélküliségi rátája gyakran erőteljesebben emelkedik, majd lassabban tér vissza, mint az átlagos munkanélküliségi ráta. Jellemzően alacsonyabb a jövedelmük és a vagyonuk, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy bizonytalan vagy nem hivatalos munkakörben dolgoznak, szezonális munkákat végeznek vagy a gazdasági sokkoknak jobban kitett szektorokban lássanak el feladatot.

Továbbá közülük sokan egyre nehezebben találnak minőségi, megfizethető lakást. A bérleti díjak és a lakásárak elmúlt évtizedekben tapasztalt tartós emelkedése egyre nehezebbé tette számukra az első lakás bérlését vagy megvásárlását. Mindezeken felül a lakás fenntartása, a megélhetés biztosítása is kihívást jelenthetett 2022-2023 folyamán a gyorsuló infláció miatt.

A társadalmi normák és hagyományok is meghatározók lehetnek. Így Európán belül a nyugati országokban általánosságban jellemzőbb mentalitás az önmegvalósítás, önállóság, függetlenség és személyesen elért eredmények értékelése, hangsúlyozása; míg a délebbre fekvő országokban nagyobb szerepe van a hagyományoknak, a családnak és a családi köteléknek.

Az EU déli tagállamaiban alacsonyabb a fiatalok foglalkoztatottsága és magasabb a munkanélkülisége, mint a többi uniós gazdaságban (korábbi cikkünk e témában itt olvasható), mely szintén kitolhatja a fiatalok elköltözését a családtól.

Pszichológia két oldalról is vizsgálja a jelenséget: a gyermekek és a szülők részéről.

A szakértők szerint a mostani húszas generáció tipikus jellemzője, hogy nem akarja elkövetni szülei hibáit, megfontoltabb, alaposabb döntéseket akar hozni a munka, a párválasztás, a lakóhely megválasztása és az élet minden más területén. Mindez pedig a döntések halogatásához vezet. Sokszor éppen a szülő nem hagyja leválni a gyermekét, és a végtelenségig kiszolgálja, marasztalja őt 

- mondta el Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus 

Vajda Zsuzsanna pszichológus, egyetemi tanár szerint

Kimondottan jellemző a pályakezdőkre a maximalizmus. Mivel sokkal nehezebb egzisztenciát teremteni, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a fiatalok rájönnek, hogy csak esetleges életszínvonal-romlás árán tudják biztosítani az önállóságukat, és inkább nem lépnek, mert a legjobbat akarják

A középosztályra különösen jellemző, hogy a megszokottnál nem akarja lejjebb adni. Van egyfajta elvárás a munka, a lakókörnyezet, az anyagi helyzet milyenségét illetően, s ha nem tűnik elég színvonalasnak a kínálkozó lehetőség, akkor a fiatal inkább kivár.” - tette hozzá.

Mindennek pedig több társadalmi (pl. párválasztás, gyermekvállalás kitolódása, csökkenő születésszám, DINK-jelenség, NINJA-jelenség) és egyéni hatása is van (pl. felnőttkori együttélés a szülőkkel sok feszültséget okozhat).