Borzasztó: Szeged belvárosa már olyan forró, mint Rómáé

Az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás, különös tekintettel annak városi hatásainak vizsgálatában. Ezt a munkát számos hazai és kiterjedt nemzetközi együttműködés keretében végzik az SZTE kutatói, köztük az egység vezetője, Dr. Gál Tamás, aki több, fontos éghajlattal foglalkozó testület tagja. Az SZTE Szenátusának júniusi határozata értelmében a Tanszék a geoinformatikát, távérzékelést és geostatisztikát lefedő tudományterületekkel együttesen létrehozza a Légkör- és Téradattudomány Tanszéket, így teremtve alapot jóval átfogóbb vizsgálatoknak és a témával kapcsolatos kutatási potenciál növekedéséhez. A tanszékvezető a hazai éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos életben a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületben végzett szervezési feladatokkal is igyekszik segíteni.

Az elmúlt 13 hónap a mérések kezdete óta a legmelegebb volt globálisan (1. ábra). Ez az extrém meleg hazánkban is megfigyelhető és mindenki számára tapasztalható. Az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék (októbertől Légkör- és Téradattudomány Tanszék) és a HungaroMet Zrt. együttműködésének köszönhetően 1998 óta Szegeden nemcsak a külterületen, hanem a belvárosban is zajlanak mérések. Az SZTE Egyetem utcai épületének tetején és udvarán zajló mérések alapján vizsgálható a klímaváltozás és a városklíma együttes hatása.

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát, a 11,5 °C-ot (2. ábra). A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki

 – mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE FFI oktatója.

Az éghajlatváltozás hatása a Szegeden mért adatok szerint is érezhető. A belvárosban az elmúlt év átlaghőmérséklete mediterrán városokéhoz vált hasonlóvá, ami jelentős eltérés a korábbi időszakokhoz képest. A külterületen mért értékek is jelentősen emelkedtek, ami az éghajlatváltozás közvetlen hatását mutatja. A városi klímamódosító hatás tovább fokozza az éghajlatváltozás hatásait a városokban, ezt jól mutatja a Szeged belvárosában és külterületén mért adatok közötti jelentős különbség. A Szegeden 1998 óta zajló hosszú távú mérések lehetővé teszik az éghajlatváltozás és a városi hatás részletes vizsgálatát, ami nélkülözhetetlen a jövőbeli változások előrejelzéséhez és a szükséges intézkedések megtételéhez.