Ketyeg az óra: ezért nem érdemes halogatni most a felújítást, rengeteg minden múlhat ezen

„Az egész gazdasági modellünk arról szól, hogy akkor megy jól egy cégnek, egy gazdaságnak, egy országnak, ha folyamatosan növekedünk. Csak hát egy véges bolygón nem lehet a végtelenségig növekedni” – tette hozzá. Az újabb és újabb, egymást felerősítő válságok kikényszerítik a cselekvést és az innovatív megoldásokat. Szerinte erre az emberiség képes is. A klímakutató Winston Churchillt idézte, miszerint „Sose fecsérelj el egy jó kis válságot!”. Nem kell kapkodni, de cselekedni kell, mert lehet, hogy a következő válság esetén már késő lesz. Szerinte a felemás hatékonyságú eljárások ellenére is bele kell vágnunk a struktúrák átalakításába, ha el akarjuk kerülni a visszafordíthatatlant.

Alig vagyunk túl a világjárvány nehezén, máris nyakunkon az energiaválság, a háború, az aszály és az élelmiszerválság. A legtöbb válsággal persze szembe tudunk nézni, de már tényleg nagyon kevés időnk maradt

– hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a K&H Csoport támogatásával a fenntarthatóság hónapjában szervezett rendezvényen. Suba Levente, a cégcsoport fenntarthatósági programjának vezetője arról beszélt, hogy a magánemberek, családok és cégek hogyan tudnak maguk is tevőlegesen hozzájárulni a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséhez.

Ésszerű cselekvés az otthonok energiakorszerűsítése

„Nehéz eligazodni a ránk zúduló információk özönében” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. Szerinte így van ez a fenntarthatósággal kapcsolatban is, hiszen nehéz kihámozni a sok tanács közül, hogy valójában klímavédelmi szempontból minek van értelme. Szerinte a legokosabb döntés, amit egy család hozhat, ha energiatudatosan építi meg vagy újítja fel otthonát. Ezt úgy vezette le, hogy megvizsgálta egy négytagú család jellemző fogyasztásának széndioxid-kibocsátását.

Az ásványvizes, üdítős, tisztítószeres PET-palackok mintegy 300 kilogramm CO2 kibocsátásért felelnek. Egy átlagos személygépkocsi évi 10-20 ezer kilométer használat mellett körülbelül 2 tonna széndioxidot pöfög ki. Fejenkénti 65 kg-os húsfogyasztással számolva az egész családra évi 2,5 tonna CO2-kibocsátás jön ki.

Ezzel szemben a ház fűtése (és esetleges hűtése) a hagyományos módon évi akár 5 tonna szennyezőanyag-kibocsátással is járhat. Egyértelmű, hogy a ház korszerűsítésével nagyságrenddel többet lehet megtakarítani, mint bármi mással. A leginkább ésszerű és célszerű megoldás tehát a lakás- és házszigetelés, az energiarendszerek korszerűsítése.

Ilyen beavatkozások mellett az energiaszámla számottevően csökken, a komfortérzet megnő, egyben irdatlan nagy lépés a környezetterhelés csökkentése irányába

– hangsúlyozta Suba Levente. A klímaváltozás lassításán túl persze a legkomolyabb szempont a pénzügyi megtakarítás – amely a jelenlegi energiaárak mellett a fő motivációs tényező. Érzékeli is már a bank a különféle kedvezményes zöld hitelei iránt élénkülő keresletet, amely mellé szakmai tanácsadást is tudnak nyújtani – legyen bár szó magánemberekről vagy cégekről. „Ez a legtöbb, amit egy bank tehet, és ha sok ilyen fejlesztés történik a bank finanszírozásában, akkor annak klímavédelmi hatása is megsokszorozódik” – tette hozzá.