Kiderült, milyen otthont vesz most a legtöbb magyar: ezt keresik a legtöbben

Településeink lakásállománya jelentős változáson ment keresztül a háború utáni újjáépítési időszakban, nagyrészt a lakásépítési programok eredményeként, illetve a 2000 után beindult építkezések hatására. Azóta is folyamatos a változás az ingatlanpiacon, a legutóbbi adatok szerint egyre nagyobb az érdeklődés a családi házak iránt.

A HelloVidék most annak járt utána, hogy milyen házakban lakott a legtöbb magyar évtizedekkel ezelőtt, illetve mit mutatnak a mostani trendek. A Lechner Tudásközpont adatai alapján, ahogy egy korábbi beszámolójukban írják, azt gondolhatnánk, hogy városaink középkori vagy dualizmus korabeli hangulata a régi magyar falu képével együtt a múlt homályába veszett és helyüket a szocializmusban, illetve a rendszerváltás után épült lakások foglalták el. Ám ez csak részben tükrözi a valóságot. Mint azt tanulmányukban írják, városaink és falvaink csaknem felét még mindig az 1946 előtti lakásállomány uralja. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden második hazai településen kizárólag II. világháború előtti lakóépületekkel találkozhatunk, ám a 70 évnél idősebb lakások napjainkban is meghatározók arculati szempontból.

Ilyen lakás-korösszetételű települések alkotják a Dunántúl közép-nyugati és déli, valamint az Alföld déli területeit, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részét és a Közép-Tisza-vidéket is (szürke színnel ábrázolva a térképen). A jellemzően kis lélekszámú, aprófalvas térségek mellett megyei jogú városok is említhetők, például műemlékekben második leggazdagabb városunk, Sopron (a lakások 24%-a épült 1946 előtt), illetve Hódmezővásárhely (27,4%). A háborút megelőző építészeti örökség azonban Budapest műemléki környezetű V., VI. és VII. kerületeiben a legmeghatározóbb, ahol az 1946 előtti lakások aránya 90% körüli.

A családi házaknál újra megugrott az építési kedv 2021-ben, ezt igazolják a Takarékbank adatai is: korábbi elemzésükből kiderült, hogy tavaly az év első kilenc hónapjában 30 százalékkal nőtt az építési engedélyek száma az egy évvel korábbihoz képest, bár a járvány előtti szinttől még elmaradt. Az élénkülést támogatta, hogy január elsejétől ismét 5 százalékosra csökkent az új lakások áfája. Éles a különbség a főváros és a vidék között, a vidéki városokban és községekben jóval több volt az új építési engedély az első háromnegyed évben, mint Budapesten. A legtöbb társasházi lakás a Balaton közelsége miatt Somogy megyében épül, második helyen Pest megye áll, de nem sokkal marad le Győr-Moson-Sopron megye sem.Azt, hogy ezen belül milyen trendek figyelhetőek meg, a Hello Vidék részletezte.