Horror a magyar lakáspiacon: már a fél EU-t lehagytuk drágulásban

2021 második negyedévében az Eurostat lakásindexe szerint az eurózónában 6,8 százalékkal, az EU-n belül pedig 7,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak az előző év azonos időszakához képest. Ez az eurózónában 2006 negyedik negyedéve, míg a 27 tagállamra vetítve 2007 harmadik negyedéve óta a legnagyobb mértékű drágulás.

Az idei év első negyedévében az ingatlanárak még csak 5,7 százalékkal, illetve 6,1 százalékkal emelkedtek a területekre vetítve. A második negyedév számai ehhez képest az eurózónán belül 2,6 százalékos, az EU összes tagállamára vetítve pedig 2,7 százalékos további emelkedést jelentenek.

Az Eurostat a lakásárak emelkedését az EU tagállamai mellett Svájcban, Izlandon és Norvégiában is mérte. A vizsgált nem EU-s országok közül a drágulás Izlandon és Norvégiában is kiugróan magas volt, éves szinten 12 illetve 10,3 százalékos. Uniós összevetésben pedig hazánk továbbra is a legjobban dráguló országok között volt az ingatlanárakra tekintve.

Az Európai Unió 27 tagállama közül tizenegyben 10 százalékot meghaladó mértékben drágultak az ingatlanárak az elmúlt évben. A legmagasabb mértékű, 16,1 százalékos drágulás Észtországban volt. A negatív dobogó második fokára pedig Dánia került 15,6 százalékos, a harmadikra Csehország, 14,5 százalékos drágulással.

Az árak egyedül Cipruson csökkentek, 4,9 százalékkal,de a drágulás része egyes tagállamokban igen alacsonyan maradt. Ilyen Olaszország, ahol egy év alatt mindössze 0,4 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak és Románia, valamint Spanyolország is. Előbbiben 3, míg utóbbiban 3,3 százalékos volt az éves szintű emelkedés.

Magyarországon EU-s szinten is hatalmas mértékű volt a drágulás.

Nagyon megugrottak a hazai ingatlanárak

Hazánkban egy év alatt brutális mértékben, 11,9 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. Ezzel pedig bőven az EU-s topdrágulók közé tartozunk. A 7,3 százalékos EU-s átlagos áremelkedésnél ugyanis a hazai 47,9 százalékkal magasabb, de a szlovák, sőt az osztrák drágulást is jócskán meghaladja. Régiónkban egyedül Csehországban drágultak ezt meghaladó mértékben a lakások (14,5 százalékkal). Legtöbb szomszédunknál viszont az ingatlanárak messze nem szálltak el úgy, mint nálunk.

Horvátországban mindössze 6,5 százalékkal emelkedett az ingatlanok átlagos ára, ami a magyarországi drágulás 54 százalékának, tehát alig több mint felének felel meg. Még alacsonyabb, 4,7 százalékos volt az ingatlanárak emelkedése Szlovákiában. Ez a hazánkban tapasztalt 39 százaléka és ezzel északi szomszédunk még nem is tartozik a legkevésbé dráguló európai országok közé.

Ellentétben Romániával, ahol a második legalacsonyabb, csupán 3 százalékos volt az ingatlanárak emelkedése az elmúlt évhez képest. Ez a mértékű drágulás a Magyarországon tapasztalható 25 százaléka, tehát a román ingatlanpiacon mindössze a hazai negyede volt az általános áremelkedés.

A szakértők is elszálló árakról beszélnek

Az Otthon Centrum szeptemberi felmérése szerint a az új építésű lakások fajlagos átlagára Budapesten 1,151 millió Ft/m2 volt. Ez azt jelenti, hogy az átlagos kínálati négyzetméterárak 10,1 százalékkal nőttek a fővárosban az egy évvel ezelőtti értékekhez képest.

A legmagasabb fajlagos átlagár az XII. kerületre jellemző, kereken 2,5 millió forint, amelyet az V. kerület követ átlagosan 2 millió forinttal; ugyanakkor a II. és a VI. kerületben az átlagos kínálati négyzetméterár 1,5 millió forint fölött alakult a felmérés időpontjában.

A többi budai és belvárosi kerületben egymillió forint körül alakult a négyzetméterár, míg a külső pesti kerületekben ez alatt kínálták az új lakásokat. A legolcsóbb fajlagos ár továbbra is a XXIII. kerület sajátja, itt a kínált új lakásokra 708 ezer Ft/m2 átlagos négyzetméterár jellemző.