Kiderült, mi épül a budai álompláza szomszédságában

A Margit körút 85-87.alatti épület bontásának részleteiről e hét szerdán kormányhatározatot adtak ki, amelyet csütörtöki sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Láng Zsolt II. kerületi polgármester hivatalosan is megerősítettek.

Buda egyik legproblémásabb zárványa mindig is a Moszkva tér, a Millenáris területe, a korábbi Kohó- és Gépipari Minisztérium épületei, valamint a környező telkek voltak. A terület rendezésének ügye már 20 éve húzódik, de ennek megoldását eddig senki nem merte bevállalni, olyan nagy feladatnak bizonyult. Most végre méltó megoldás születhet - hangzott el a sajtótájékoztatón. A miniszter a terület jövőjével kapcsolatban határozottan kijelentette, hogy az épületegyüttes helyén közpark épül majd, amely új és méltó színfolt lesz majd Budapesten.

Varga Mihály miniszter és a kerületi polgármester, Láng Zsolt korábban a Budai polgárnak nyilatkozva beszélt a Mammut szomszédságában álló Margit körúti 8 emeletes vasbeton irodaház lebontásának tervéről. A kívül-belül elhasználódott épület több okból sem illik a budai körútra: nemcsak esztétikai, hanem környezetvédelmi és egészségügyi okokból is szükség lenne az irodaház elbontására.

A polgármester elmondta, hogy a kerület érdekében már évek óta próbálta elérni, hogy lebontsák az épületet, és személyesen is nagyon fontosnak tartja az ügyet. "Közel két évtizede, az Államigazgatási Főiskolán fenntartható fejlődés témakörében Budapest légszennyezéséről írtam diplomamunkámat. Már ekkor egyetértett abban a szakirodalom, hogy Budán az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma, hogy a Hűvösvölgyből érkező szél a minisztériumi épület hatalmas tömbje miatt nem jut el a Margit körútra. Szélcsatorna-vizsgálatok is igazolták, hogy a Margit körúton a Kis Rókus utca betorkollásánál a legnagyobb a károsanyag-kibocsátás koncentrációja. A Hűvösvölgyből érkező légáramlat csak nehezen jut el a Margit körútra, ezáltal nem tudja átszellőztetni a Duna irányába a körút felgyülemlett szennyezett levegőjét."

A kormány végül arra az álláspontra jutott, hogy lebontásra javasolja a Margit körút 85-87. alatti, jelenleg alig kihasznált épületet, és helyén lévő, közel 2,5 hektárnyi területen a környezetéhez illeszkedő funkciókat hoz létre. Az új funkciónak és területrendezésnek összhangban kell lennie a közeli Széll Kálmán tér rekonstrukciós terveivel is. A projektet nemzetgazdaságilag kiemelkedő beruházásnak minősítették, a beruházás részként a tervek szerint a Millenáris két épülete (az M jelű csarnok és a Melegpörgető) is megújulna.

Minél előbb, annál jobb

Varga Mihály a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a terület nagyrészt állami tulajdon, ezért kellett az államnak aktívan fellépni a probléma megoldása érdekében. A szakmai állásfoglalás az ügyben egyértelmű: a környezetvédelmi aggályokat tetézi, hogy annak idején a kivitelezési munkák silány minőségben készültek el, így a legjobb megoldás az épület lebontás lenne. Többek között Finta József építész javasolta ezt a radikális megoldást. "A területnek egy minimális része magántulajdonban van, a tulajdonossal a következő hetekben próbálnak megállapodni, hogy a terület 100 százalékban állami tulajdonba kerüljön" - tette hozzá a miniszter. A közpark mellett a legfontosabb feladat a parkolóhelyek kialakítása a területen, így jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen lehetőségek vannak egy mélygarázs megépítésére.

A projekt finanszírozási lehetőségeit a Nemezetgazdasági Minisztérium egyelőre vizsgálja, de a források nagyobb részét uniós támogatásból teremtenék elő. A határidőkről és az épület bontásának megkezdéséről a miniszter így nyilatkozott: "minél hamarabb annál jobb". Először azonban intézkedni kell az épület kiürítéséről és a bontási engedélyek megszerzéséről. Egy tegnap megjelenő kormányhatározat szerint a fenti feladatok elvégzésének határideje április 30.

Jelenleg öt kormányzati hivatal található az irodaházban. Itt működik a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Bányavagyon Hasznosító Kft., a Bányászati Szövetség, valamint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Az épület azonban így is csak harmadrészben van kihasználva: 320-an dolgoznak benne, miközben eredetileg 900 fő befogadására lenne alkalmas.

A szocializmus vívmánya

Az épület sokak szerint egyébként is mintegy rossz mementóként magasodik a körúton. Az eredetileg a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak otthont adó, a szocializmus egyik presztízsberuházásaként ünnepelt irodaház 1971-ben, akkor szédületes összegnek számító 132 millió forintból a készült el. Az épület a II. világháborút követő, utolsó nagy építkezések egyike volt.

"A hatvanas évek közepétől országszerte sok, több emeletes iroda-, illetve székház, városháza épült a korstílust követve hatalmas üveg- és alumíniumhomlokzattal. Ilyen volt például a Hungarotex 1967-ben elkészült Kossuth utcai központja, az Industrialexport hétemeletes székháza a Fő utcában, az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal közös központjának a mai Széchenyi (egykor Roosevelt) téren felhúzott épülete, illetve a Vörösmarty tér nagy részét elfoglaló ORI-irodaház" - olvasható a Budai Polgár helytörténeti összeállításában. Ezek egyike a Margit körúti irodaház, amely a fenti épületekkel ellentétben nem kapott új funkciót, illetve máig nem került felújításra.

"A kivitelezést a közelben lévő földalatti építkezése miatt két részre kellett bontani. 1970-ig az első, úgynevezett A-ütem épült meg, a B-ütem kivitelezése csak a metró budai szakaszának befejezése után kezdődhetett volna el. Erre azonban már nem került sor. Később, a 90-es évek második felében eladták a teleknek ezt a részét, bevásárlóközpont épült ide" -számol be Budai Polgár az építkezés körülményeiről.

A rossz emlékű ház

A Mammut melletti területen, a minisztériumi épület helyén korábbam álló ház eredetileg börtönként funkcionált. "Az akkori város szélén megépült új fogházban, 69 éves történelme során leginkább politikai foglyokat tartottak fogva. A szocializmus idején a fehérterror és a Horthy-korszak elnyomásának egyik szimbóluma lett az intézmény. 1919 őszétől 1944 október 15-éig több mint háromezer embert végeztek ki, akiknek többsége baloldali volt, de 1945 után is ítéltek el és végeztek ki itt politikai foglyokat, többek között Rajk Lászlót. A fogházat 1951. január 1-jén zárták be, később itt működött a Ganz-gyár ipari iskolája, és ezen a telken állt az épülő metró szervizépülete, amely az 1956-os harcok fontos helyszíne lett" - tudható meg a Budai Polgár az épült történetét összefoglaló írásából.

1969-ben egy korabeli lap, az Új Tükör magazin háromoldalas cikkben örvendezett a Horthy-korszakban fogházként üzemelő épületét lebontásának. A Budai Hírmondó egyik publicistája pedig így fogalmazott : az új irodaház lenyeli a ma is barátságtalan külsejű épületet, amelynek szörnyű emléke sokáig kísért".