Családi házak: zsebkendőnyi telken és garázs nélkül is viszik?

A következő néhány bekezdésben továbbra is a családi házak vásárlása során felmerülő kérdéseket járjuk végig. Szólunk arról, hogy milyen szerepet kap a telek mérete, a garázs megléte vagy meg nem léte, illetve a családi ház típusa a választásban. Cikkünk elkészítésében az Otthon Centrum és a Duna House volt segítségünkre.

Garázs vagy nem garázs? Dupla semmiképpen

A garázs megléte manapság már természetes igényként merül fel a vásárlók részéről, többségük azonban beéri egy garázzsal és egy gépkocsi-beállóval, válaszolta kérdésünkre Hegyi Edit, az Otthon Centrum II. kerületi irodájának vezetője. A duplagarázs csakis egy értékhatár, általában 50 millió forint felett követelmény, azonban az ilyen értékű ingatlanok esetében is előnyt jelent.

Hegyi Edit szerint a családi házat keresők az ingatlanhoz csatolt, és nem a külön bejárattal rendelkező garázsokat kedvelik jobban. E mögött főként kényelmi szempontok szerepelhetnek, hiszen ez esetben elkerülhető, hogy a téli hidegben vagy a nyári hőségben akár egy percet is kinn kelljen tartózkodnia a tulajdonosoknak.

A Duna House elemzője, Murányi Ákos is hasonló tapasztalatokról számolt be. A családi házzal összeköttetésben lévő garázsok általában kedveltebbek, de a szakember szerint lényeges tényezőt jelent az is, hogy a garázs többi részét milyen módon hasznosították a lakáseladók. Egyre jellemzőbb, hogy itt valamilyen barkácsműhely kerül kialakításra.

Az Ingatlan.com-on szereplő ajánlatokat böngészve azt tapasztaltuk, hogy Budapesten megvételre kínált családi házak esetében a garázzsal rendelkezők aránya szinte kivétel nélkül, minden kerületben eléri az 50 százalékot. A fedett lakásbeállóval rendelkező ingatlanok pedig a "családi házas kerületekben", főként a budai oldalon az ajánlatok 60-70 százalékát adják.

A megvételre kínált családi házak között, ahogy azt az általunk megkérdezett szakértők is megjósolták, alig találkozhatunk duplagarázsos megoldással. Arányuk a főváros különböző kerületeiben 0,5 és 1 százalék között mozog. A duplagarázs esetében jellemző értékhatár általában 50 millió forint, a pesti oldalon található kerületekben (XVII-XX.) azonban már 25 millió forint környékén is találhatunk olyan ingatlant, amely a két kocsi elhelyezésére alkalmas garázs kényelmét nyújtja a vásárlónak.

Sok a zsebkendőnyi telek a külső kerületekben

A garázs elhelyezése, vagyis hogy különállóan, illetve a házhoz tapasztva, de vele egy szinten, vagy a ház alatt található-e, nagyban függ a telek méretétől, elhelyezkedésétől és beépíthetőségétől. A telek mérete egyébként is központi kérdés a vásárláskor, hiszen a családi házat választók többsége privát szférára, tehát a szomszédokkal szemben elérhető legnagyobb távolságra és lehetőség szerint nagy kertre vágyik.

Ahogy az a fenti diagramon látszik, ez a budai kerületek esetében meg is valósul, ahol a minitelkek (400 négyzetméternél kisebb) aránya alacsony, az általunk megkérdezett szakértők által optimálisnak, kényelmesnek tartott telkek aránya (700-1000 négyzetméter) azonban magas. Ez részben az önkormányzatok által meghatározott beépíthetőségnek köszönhető, mely megadja, hogy az építmény alapterületének milyen arányban kell állnia a telek méretével

A külső kerületekben azonban túlsúlyba kerülnek a kicsi, illetve nagyobb szerepet kapnak a minitelkek. Utóbbiakon általában idősebb, 10 évnél öregebb ingatlanokkal találkozunk. A kereslet ebben az esetben is megvan, hiszen egyrészt a kor, másrészről a kedvezőnek nehezen nevezhető ingatlan/telek arány jelentősen csökkenti a családi házak árát.

A kisméretű telken álló családi házak leginkább a XIX. és a XX. kerületben jellemzőek. Itt a minitelkek aránya is meghaladja a fővárosi átlagot. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a XIX. és XX. kerületi hatóságok a területen lakók jövedelmi viszonyainak megfelelően kisebb telkeket alakítottak ki a terület felparcellázásakor.

Egyszintes vagy tetőtér: lényeg a hasznos alapterület!

A telek beépíthetősége és mérete határozza meg azt, hogy az alkalmas-e amerikai stílusú, földszintes családi ház kialakítására. Persze a divat a lakossági építtetésre is nagy hatással van, a főváros legtöbb kerületében jellemző beépíthetőségi korlát miatt azonban az építés mellett voksolók az elmúlt 10 esztendőben is gyakorta a tetőtér-beépítést választották.

Hegyi Edit szerint emellett is egyre nagyobb hangsúly került a hasznos alapterület növelésére, így a korábban jellemző csapott tetős családi házak tetőszerkezete is jelentősen átalakult, megfelelve az újonnan felmerült igényeknek.

Részben ennek köszönhető, hogy a tetőtér-beépítéses családi házak aránya még manapság is eléri a 30-40 százalékot, miközben a földszintes házak ezt a mértéket csupán néhány, az utóbbi években nagyobb fejlődést mutató kerület esetében közelítik.

Mivel a cikkünk elkészítéséhez használt adatbázis a kínálati árakat tartalmazza, nem adhat pontos képet a családi házak piacáról, arra azonban alkalmas, hogy a tendenciákra rávilágítson.