Szomorú látlelet a magyar oktatásról: egyre több magyar régió szakad le

Éles a kontraszt Magyarország egyes térségei között, ezek közül különösen fontos a felsőfokú végzettségűek aránya. A magasan képzett 25-34 évesek aránya Budapesten az Eurostat elemzése szerint is kiemelkedő volt 2021-ben, miközben az ország keleti régióit a kontinens legalacsonyabb értékei jellemezték.

A g7 az elemzés alapján kiemelte, hogy a fővárosi 61,1 százalékos arány az európai régiók a között a 12. legmagasabb, megosztva a Észak-Hollandiával,miközben az Észak-Magyarországon mért 19,2 százalék a rangsor végéről indulva a hetedik helyen található, amelyen a két magyar közigazgatási egység közé 237 európai térség ékelődik.

A magasabb arány a felsőfokú képesítést szerző fiatalok számát illetően azokban a városokban jellemző, amelyek fővárosaihoz közel zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutatás és fejlesztés, illetve erős a high-tech iparágak súlya, mint például bizonyos belga, holland, ír és spanyol régiók.

A  felmérés alapján a 22 narancssárgával jelölt régió - tehát ahol kisebb a felsőfokú végzettségűek aránya- többnyire a keleti tagországokban és Olaszország déli részén található, és a falusias településszerkezet, illetve a mezőgazdaság jelentős súlya jellemző rájuk. Előfordulnak azonban olyan térségek is ebben a körben, ahol a specializáltabb, szakképzést igénylő munkakörök a gyakoribbak – általában ezeken a területeken a tanulószerződéses gyakorlati képzések útján lépnek a pályakezdők a munkaerőpiacra.

Az országon belüli területi különbségeket nézve mindenesetre kiemelkedő a magyar régiók közötti szórás – ez a mutató lényegében a regionális adatok és az országos átlag közötti átlagos eltérést mutatja. A mindösszesen két régióból álló Litvániát követően ugyanis

Magyarországon szóródik a legnagyobb mértékben a diplomások és felsőfokú szakképzettségek térségenkénti aránya, vagyis a fentebb bemutatott különbségek uniós összehasonlításban is markánsak.

A jelenség munkaerőpiaci szempontból azért különösen problémás, mert vélhetően a jelenleginél még több fiatal diplomás tudna elhelyezkedni Magyarországon, amint azt nemrégiben egy OECD-jelentés ismertetése során kifejtettük: a foglalkoztatottság aránya a fiatal magyar diplomások között viszonylag magas, és a Magyarországon elérhető bérprémium is tekintélyes mértékű nemzetközi összehasonlításban. Ezen általános munkaerőpiaci igény kielégítésében főleg a keleti országrészek csak korlátozott mértékben vesznek tehát részt.