Nyakunkon az iskolakezdés: így készítheted fel a gyerekeket az idei legnehezebb kihívásokra

Ahogy egyre szaporodnak a környezetünkben az okoseszközök, úgy ömlik ránk a rengeteg „jó” tanács azzal kapcsolatban, hogy mit, mikor és hogyan engedjünk meg gyermekünknek a digitális világban. Sokak szerint kifejezetten káros hatása van a kicsikre a villózó fényeknek, az egymást követő rengeteg impulzusnak, mely akár figyelem- és alvászavart is okozhat. Mások szerint a korlátok közé szorított eszközhasználatnak kifejezetten pozitív vonzata van a gyermekek kreativitására és logikai képességeire nézve, sőt, az őket érő különböző stresszfaktorok csökkentésében is segít.

Ettől függetlenül tény, hogy a picik ma már akár néhány hónapos koruktól rendszeresen találkoznak mobiltelefonokkal és tabletekkel, azonban a tét akkor emelkedik igazán, mikor elkezdik az iskolát: ezen a ponton már a teljesítményükre is közvetlen hatással van a digitális eszközhasználat. Mit tehetnek a szülők, hogy a kütyük ne ellenségek, hanem szövetségesek legyenek a gyerekeik számára?

Felhőtlen szórakozásból tudatos eszközhasználat - így segíthetik a váltást a szülők

Habár a friss becslések szerint a gyerekek 7 éves korukig – vagyis nagyjából az iskolakezdésig – már összesen közel 1 évet ülnek a képernyők előtt, ez többnyire strukturálatlan időtöltésből áll. Eddig ugyanis a kütyük elsősorban a szórakoztatás eszközei, habár való igaz, hogy a szülők nagyon sokat tehetnek azért, hogy kicsik már a kezdetektől egészséges „viszonyt” alakítsanak a digitális eszközökkel. Tudatosan megválogathatják, hogy milyen tartalmak, játékok legyenek a táblagépen, előnyben részesítve a készségfejlesztő alkalmazásokat, de rászoktathatják a gyerekeket arra is, hogy csak bizonyos ideig vagy időközönként, esetleg csupán a lakás arra kijelölt pontjain nyomkodhassák a kütyüket, azon kívül pedig a fizikai tevékenységeké legyen a főszerep. Az iskolába kerülve azonban a tabletek és számítógépek kezelése már nem csupán opció vagy kellemes időtöltés – a Kréta elektronikus rendszer használata például szinte mindennapos feladat szülőnek, gyereknek és pedagógusnak egyaránt.

Egyre fontosabb téma lesz a digitális iskolaérettség, főleg, hogy várhatóan továbbra is lesznek olyan időszakok a tanév során, amikor szinte csak az online kapcsolattartásra lehet majd támaszkodni. A kezdés előtti napokban-hetekben szépen fokozatosan be lehet vezetni azokat a szabályokat, melyeket a tanévkezdés után követni szeretnénk: legyenek tervezettebbek a napok, mutassunk a kicsiknek néhány számolást-írást segítő alkalmazást, a felsőbb osztályosoknak töltsünk le ismétlést segítő kvízjátékokat, legyen egyértelmű, mikor szórakozás és mikor „munka” az okoseszköz használata. Ki lehet nyitni a laptopot, megmutatni a gyerekeknek azokat a programokat, melyekre a jövőben napi szinten szükségük lesz. Ha pedig korábban az esti rutin része volt egy kis tévézés vagy mobilos kikapcsolódás, azt érdemes már ekkor kiiktatni a programból

– sorolja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

Amikor belépnek a képbe a kortársak

Már az iskolakezdés előtti hónapokban is gyakran felmerül a kérdés, hogy legyen-e saját mobiltelefonja a gyereknek, azonban ezt leggyakrabban az motiválja, hogy a szülők nehezen engedik el a kicsik kezét és a nap minden szakában biztonságban szeretnék tudni őket. A szakértő szerint ehhez nem feltétlenül van szükség már az első naptól mobiltelefonra – melynek önálló használata könnyen megnyithatja a kaput a keresetlen, káros tartalmak, vírusok, kiberbűnözők és online zaklatók előtt –, érdemes lehet például beszerezni inkább egy okosórát erre célra.

A saját, nagyobb értékű kütyük vásárlását nyugodtan halaszthatjuk későbbre is, előbb tanítsuk meg a kisiskolásoknak a biztonságos használat szabályait, illetve azt is, hogyan vigyázzanak a rájuk bízott eszközökre. Ezzel a felelősségérzetük is fejlődik, mire pedig kézbe kapják a mobiltelefonjukat, már olyan ismeretek és tudásanyag birtokában lesznek, hogy nyugodtabb szívvel engedhetjük őket útnak a digitális világban is

 – teszi hozzá Hortobágyi Ágoston. Persze egy bizonyos ponton túl nem lehet és nem is érdemes tovább halogatni a lépést, hogy saját digitális eszközöket bízzunk a gyerekekre, annál is inkább, hiszen az első iskolásévektől kezdve a szülői minták mellett egyre nagyobb szerepet kap a kortársak befolyása. A tiltás itt sem járható út és nem is érdemes teljes mértékben elutasítani a szórakozást jelentő játékok, chatprogramok vagy közösségi platformok használatát.

Fontos viszont tisztázni a határokat, világosan kommunikálni, hogy mit szabad és mit nem, ha pedig egy kérésre nemet mondunk, mindig magyarázzuk el érhetően és őszintén, hogy mi a döntésünk oka és miért szolgálja ez a gyermek érdekeit. Ne feledjük, a digitalizáció lehetőségeinek hatékony kiaknázása nagyban hozzájárul a kicsik későbbi boldogulásához, ha okosan és tudatosan állunk a kérdéshez – így a kütyük nem fenyegetést hordozó eszközök, hanem a szövetségeseink lesznek a nevelésben.