24 °C Budapest
Mother helping her daughter with the school homework at home. Education concept.

Megint 18 év lehet a tankötelezettség Magyarországon? Kijött a friss jelentés, muszáj lenne lépni

2022. május 4. 14:15

Ismét megjelent a jóléti index, az OECD kutatása, amely azzal foglalkozik, hogy melyik országban hogyan élnek az emberek, hogyan változik a jólét és miben fejlődnek egyes tagországok. Ez az index olyan kérdéseket tárgyal, mint a munka és magánélet közötti egyensúly, az egészség vagy éppen az oktatás. A felmérés a PISA eredményeket is vizsgálja, amiben mi magyarok nem teljesítünk túl jól. Az is kitűnik az adatokból, hogy a 16 éves tankötelezettségi korhatárnál tovább sokan nem is maradnak az iskolapadban.

Idén is elkészült az OECD jóléti indexe, az ennek alapjául szolgáló kutatást a 37 OECD-országban, valamint 4 partnerországban végezték el. Ez már az ötödik kiadása a jelentésnek, amelyben több, mint 80 mutató alapján próbálják felmérni a jólétet a világ országaiban. A most megjelent verzió a jóléti eredményekre, az egyenlőtlenségekre valamint a jövőbeli jóléthez szükséges erőforrásokra vonatkozó adatokat mutatja be.

A kutatás alapján elmondható, hogy 2010 óta az emberek jóléte sok tekintetben javult, de vannak olyan területek ahol lassú volt a fejlődés. Érdekessége a kutatásnak, hogy az eredményeket tekintve romlottak egyes mutatók, például az emberek egymáshoz és a kormányhoz való viszonyában is látható némi visszaesés. A nemek, az életkor, az iskolai végzettség szerinti nagyobb különbségek továbbra is fennállnak a legtöbb jóléti eredmény tekintetében. Elmondható az is, hogy az átlagosan jobban teljesítő OECD-országokban általában nagyobb az egyenlőség a népességcsoportok között, és kevesebb a nélkülözésben élő ember is.

Több OECD- országban, ahol 2010-ben rosszabb volt a jólét, idő közben már javulást érzékeltek. Az elért előrelépések azonban nem mindig párosultak a jólétet fenntartó erőforrások javulásával, valamint a természeti, emberi, gazdasági és a társadalmi tőke tekintetében is figyelmeztető jeleket látnak a kutatók. A jólét 2010 óta tartó tendenciáinak általános elemzésén túl a mostani jelentés részletesen megvizsgálta az OECD "Jobb élet kezdeményezésének" 15 dimenzióját is, köztük az egészséget, a szubjektív jólétet, a társadalmi kapcsolatokat, az oktatást és még sok mást, ráadásul az egyes országok teljesítményét, köztük Magyarországét is külön vizsgálták. A felmérésnek különösen fontos része az oktatás, így most mi is erre fókuszálunk. Az oktatásra vonatkozó adatok nem csak azt vizsgálták, hogy átlagosan hány évet töltenek a diákok az iskolapadban, de azt is, hogy a PISA teszten hogyan teljesítenek, hiszen az érettségik száma nem feltétlen reprezentálja azt, hogy milyen az oktatás minősége.

Ennyit tanulnak a magyarok

Mivel a tankötelezettség nálunk 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korban fejeződik, így sokan már 18 éves koruk előtt elhagyják az oktatást, ami meglátszik a mutatókon is. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok átlagosan 16,5 évet töltenek el az iskolapadban, a megkérdezettek 86 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, és a vizsgált 41 országból mi a 29. helyet foglaljuk el a PISA teszt eredményeit tekintve. Az oktatási rendszer egyik legfontosabb mérőszáma a PISA teszt, 2018-ban 79 ország diákjai töltötték ki a tesztet, akiknek az olvasási képességeiket, a matematikai készségeiket és a természettudományok terén elért szintjüket vizsgálták.

A magyarországi diákok átlagosan 479 pontot értek el ezen a teszten, ami az OECD 488-as átlaga alatt van.

Az országok átlagában a lányok 491 pontot értek el, míg a fiúk 485 pontot. Észtország a legjobban teljesítő OECD-ország 526-os átlagos PISA-pontszámmal, amelyet Japán és Dél-Korea követ 520 ponttal. A legalacsonyabb teljesítményt nyújtó ország Kolumbia, amely 406-os átlagpontszámmal rendelkezik, ez azt jelenti, hogy a legjobban és legrosszabbul teljesítő OECD-országok között 120 pont a különbség.

A legjobban teljesítő iskolarendszereknek sikerül minden diák számára magas színvonalú oktatást biztosítani. Kanadában, Észtországban, Finnországban és Írországban például a diákok általában jól teljesítenek, függetlenül a társadalmi hátterüktől. Izraelben és Luxemburgban azonban a legalacsonyabb és a legmagasabb társadalmi-gazdasági hátterű tanulók közötti különbség meghaladja a 120 pontot, ami arra utal, hogy a tanulók társadalmi-gazdasági háttere hatással van az eredményeikre. Az OECD-országok átlagában a legmagasabb és a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulók PISA-eredményei között 89 pontnyi különbség van.

Mi a helyzet a szomszédban?

Az oktatás szoros kapcsolatban áll a többi jóléti mutatóval is, így nem meglepő, hogy külön fejezetben foglalkoznak vele. A kutatások ugyanis arra mutatnak, hogy a magas iskolázottságú embereknek nagyobb esélye van a jólétre, kisebb az esélye, hogy munkanélküliek legyenek ráadásul aktívabban részt vesznek a politikában és a lakóhelyüket érintő kérdések megtárgyalásában is.

Az OECD országaiban az emberek átlagosan 18 évnyi oktatásra számíthatnak, jelenleg az 5 és 39 év közötti iskolába járó emberek száma alapján. Kolumbiában ez körülbelül 14 év, míg Ausztráliában már 20 évre is kitolódhat ez a szám. A munkaerőpiacon szükséges készségek is egyre inkább tudásalapúvá válnak, a keresletben bekövetkezett változás miatt így a felsőfokú végzettség minten országban a munkahely megtalálásának minimális feltétele, így a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya ezért jól jelzi, hogy egy ország felkészíti-e diákjait a munkaerőpiac minimális követelményeinek való megfelelésre.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az OECD-n belül a 25-64 éves felnőttek átlagosan 79 százaléka rendelkezik középfokú végzettséggel. Az OECD 33 országában, valamint Oroszországban a 25-64 éves népesség legalább 60 százaléka rendelkezik minimum középfokú végzettséggel, azonban néhány országban ennek az ellenkezője igaz: Kolumbiában, Mexikóban és Törökországban a 25-64 éves népesség 57 százaléka nem rendelkezik középfokú végzettséggel. A legtöbb OECD-országban a nők nagyobb valószínűséggel szereznek felsőfokú vagy egyetemi diplomát, mint a férfiak, ami a történelmi mintázat megfordulását jelenti. Az OECD-országok átlagában a 25-64 éves nők 42 százaléka szerez felsőfokú végzettséget, szemben a férfiak 35 százalékával.

Ennyit ér a sulirangsor

Nemrég látott napvilágot a magyarországi középiskolák legfrissebb rangsora, mely a 100 legjobbnak vélt intézményt listázza. Mint azt Galambos Attila, tanár, az Újpedagógia trénere elmondta, a lista lényege elvileg az lenne, hogy segítse a szülőket kiválasztani a legjobb intézményeket, ám sok esetben inkább csak megnehezíti a döntést. A százas lista tízen pár éve gyakorlatilag nem változik: persze vannak iskolák, akik feljebb-lejjebb csúsznak rajta, de az első 10-ben szinte mindig ugyanazok a gimnáziumok szerepelnek. A jobb eredmények jobb boldogulást ígérnek a szülőknek és a diákoknak, így nem meglepő, hogy mindenki szeretne valamelyik top középiskolában, vagy gimnáziumban tanulni.

Ez a típusú hierarchizálás, melynek során bizonyos tantárgyi teljesítmények magasabb szinten vannak figyelembe véve nagyon jellemző nemcsak a magyar oktatásra, de az egész világon, és azért elég komoly kérdéseket vet fel. Már csak azért is, hiszen ezek pont azok a tantárgyak, amelyben a kötelezően megtanulandó tudástartalmak egy részének a relevanciája vagy a hasznossága az iskolán kívüli életben megkérdőjelezhető, azaz nem látszik, hogy mi a valódi hasznuk, amikor a diák kikerül az oktatási rendszerből. A top100-as listák az oktatási hierarchia csúcsán lévő tantárgyak eredményeit mérik (történelem, matematika, magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelv), miközben az oktatás során nem biztos, hogy a tanuló pont ezekből a tantárgyakból (ha egyáltalán tantárgyakból) tud kiemelkedően teljesíteni

- emelte ki a tanár, aki hozzátette, hogy az iskola ebben az értelmezésben tulajdonképpen egy olyan mérési rendszert dolgoz ki, olyan tudást ad át a diákoknak, és azok meglétét méltatja, vagy hiányát állítja be kudarcként, amit az intézmény falain kívül aztán sehol máshol nem fognak számonkérni tőlük.

Nyilván van hasznuk az említett tudástartalmaknak, de nincs ennyire extrém módon kitüntetett szerepük az iskola utáni világban. Persze ez a tudás összeállhat egy világképpé, de kritikai gondolkodást még nem alakít ki a tanulóban

- tette hozzá a szakember, aki szerint a zene, a tánc, a médiaismeret, az etika vagy egy holisztikusabban kezelt projektmunka erősen tudja azokat a kompetenciákat fejleszteni, amik egyrészt a világ megértését segíthetik, másrészt pedig a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedést is támogatják, de az iskolai sztenderdizált minősítésben kevés szerepük van. Miközben tehát ezek a sztenderdek arra jók, hogy az ember leérettségizzen belőle, és bekerüljön egy jó magyar felsőoktatási intézménybe, a való életben már kevésbé használhatók, sőt, elsajátításuk elveheti az időt a kreativitásra és önállóságra épített iskolai működéstől.

Mint írtuk,az idei érettségi vizsgaidőszak során 1162 helyszínen, várhatóan mintegy 114 700-an érettségiznek.Az írásbeli vizsgákat május 2. és 23. között rendezik meg. 2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban visszaáll a korábbi vizsgarend, így 2022-ben az írásbeli vizsga mellett már szóbeli vizsga is vár a diákokra.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Érik a forradalom a magyar iskolákban: lépni kell, különben nincs jövője a gyerekeknek

Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.

Különleges kávék jelentek meg itthon: az elit már csak ezt issza, ez bennük az extra

Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.

Atyaég! Ilyen luxusnövényeket vesznek otthonaikba most a dúsgazdag magyarok

A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.

Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 26. csütörtök
Fülöp, Evelin
21. hét
Május 26.
A régészet napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?