Féltik a jövőjüket a magyar fiatalok: hasznos tudásra és biztos állásra vágynak

Elkészült az első gyerekjogok helyzetéről készült jelentés Magyarországon, Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány diákönkéntesinek kezdeményezésére a kutatás keretében tavaly november és idén március között közel 5300 gyerek mondta el véleményét arról, milyen Magyarországon felnőni. Főként 15 és 17 év közötti diákok (70 százalék) vettek részt a kutatásban, 29 százaléka volt a megkérdezetteknek 10 és 14 év közötti, és 1 százalékuk pedig 9 éves vagy annál is fiatalabb - írja a 24.hu.

Háromból két gyerek szerint sok minden haszontalan, amit az iskolában tanul. Minden ötödik gyerek pedig azért nem sportol, zenél vagy vesz részt szabadidős programokban, mert nincs rá ideje. A fiatalok 77 százaléka úgy hiszi, hogy azzal lehet jobb a magyar gyerekek helyzete, ha minőségi oktatást és álláslehetőségeket biztosítanak számukra.

Arra a kérdésre, hogy mivel tehetné jobbá Magyarország az életüket és a jövőbeli lehetőségeiket, további 43 százalék válaszolta azt, hogy ha több lehetőség volna arra, hogy a gyerekek és a fiatalok befolyásolják az országjövőjével kapcsolatos döntéseket. De az egyenlő bánásmód és a környezetvédelmi intézkedések is a gyerekek 37-38 százalékának lennének fontosak.

A felmérés szerint pedig hosszú távon attól tartanak leginkább, hogy nem találnak majd állást. A kutatás rámutat arra is, hogy mennyire sok múlik az oktatási rendszeren, hiszen ahol az iskolát biztonságos és vidám helynek tartják, ahol a tanárok tisztelettel bánnak a gyerekekkel, ott az átlagnál többen látják hasznosnak a tananyagot.

A válaszadók 93 százaléka szerint az iskolák minőségét az határozza meg, mennyire hasznos a tananyag. Háromból egy gyerek úgy véli, nagyon sok hasznos dolgot tanul az iskolában, 63 százalékuk viszont úgy látja, sok minden, amit tanul, haszontalan, és szintén 63 százalék gondolja, hogy

Leginkább a középiskolások vélekednek úgy, hogy valami nincs rendben a tananyag összetételével. A gimnazisták 70 százaléka úgy érzi, sok felesleges dolgot kell elsajátítaniuk.

- fogalmazott egy válaszadó. A fiatalok tanulási kedvén is lenne még mit javítani, hiszen mint kiderült, a jó iskolákban ugyan nagyobb a tanuláskedv, mégis

A szabadidős tevékenységekről az derült ki: háromból két gyereknek van lehetősége részt venni valamilyen iskolán kívüli tevékenységben, ám minden harmadik gyerek kimarad ebből. Nem azért mert ne lenne kedve hozzá, hanem elsősorban azért, mert egyszerűen nem marad rá ideje. Nyolc százalék azért nem jár el sportolni, zenélni vagy különböző kulturális programokra, mert túl sokba kerül, vagy egyszerűen nincs lehetősége erre a lakóhelyén.

A szabadidős tevékenységekhez való hozzáférést nagyban meghatározza a gyerekek iskolai háttere: a pénz és a lehetőségek hiánya főként a szakképzésben tanulóknál jelentkezik. Lakóhely szerint legrosszabb helyzetben a falvakban élők vannak, őket érinti leginkább az időhiány, az anyagi és hozzáférés okozta problémák.

Fő a biztonság

A biztonsággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a gyerekek többsége a közösségében biztonságban érzi magát: otthon 97, az iskolában 78, lakóhelyén 76, az interneten viszont már csak 63 százalék érezte így. Viszont a válaszadók közül minden ötödik gyerek nem érzi magát biztonságban az iskolában: ez jóval jellemzőbb problémaként (34,5%) jelentkezik a szakképzésben tanulóknál, a gimnazistákra az átlagnál kevésbé igaz (18%).

A biztonságérzet szorosan összefügg a potenciális bántalmazások gyakoriságával, hiszen minél nagyobb arányban számoltak be bántalmazásról, annál kevésbé érzik magukat biztonságban a gyerekek. Mivel tehető biztonságosabbá az iskola a gyerekek szerint? Többségük egész egyszerűen azt szeretné, hogy senkivel ne bánjanak rosszabbul pusztán azért, mert különbözik a többiektől. Sokan vágynak továbbá arra, hogy több olyan felnőtt szakember dolgozzon az iskolában, akihez bizalommal fordulhatnak, bármilyen problémájuk adódik.

Sokatmondó, hogy minden negyedik gyerek nem tartja biztonságosnak saját lakóhelyét. A fővárosiak kevésbé érzik biztonságban magukat, mint a falusiak, nemek tekintetében pedig a fiúk körében (81%) erősebb a biztonságérzet, mint a lányoknál (74%).

Aggasztó adat, hogy a gyerekek fele érezte már úgy korábban, hogy nem fogadja el őt a többi gyerek. Eközben a tanárokkal 27 százalékuknak volt már ilyen tapasztalata, iskolán kívül pedig 16 százalék találkozott ilyen bánásmóddal.